I. KÖTET | |
Előszó | |
Társadalom és művészet | 7 |
A tárgy és beosztása | 7 |
A mecénás: a királyi és nádori udvar művészet-szükséglete | 10 |
A társadalom tagoltsága | 17 |
A főnemesség | 19 |
A főpapság | 24 |
A városok szükséglete | 30 |
A polgárság igényei | 35 |
Közönség és stílus | 39 |
A klasszicizmus szelleme az egész művelődésben | 39 |
Kazinczy tanításai | 42 |
Divatos képtárgyak | 47 |
Történeti művészet | 48 |
A tájkép | 53 |
Az életkép | 57 |
Az arckép | 60 |
A miniatűr-kép | 63 |
A képmás-szobor | 67 |
Az érem és plakett | 68 |
Az ötvösség sorsa | 71 |
Henszlmann stilisztikai vitája | 73 |
Technikai mesterkedések | 75 |
A lakásberendező-művészetek helyzete | 79 |
Műkedvelők, gyűjtők, mecénások | 85 |
Műkedvelés a társadalom különböző rétegeiben | 85 |
Gyűjtők | 91 |
Hatásuk | 100 |
A mecénások erős igénybevétele | 101 |
Különböző típusaik | 103 |
Képtárak, kiállítások | 108 |
A Nemzeti Múzeum képtára | 108 |
Hatása | 110 |
Kisebb kiállítások | 111 |
A Pesti Műegylet | 113 |
Hatástalanságának okai | 114 |
A mindennapi kenyér | 116 |
A művészek anyagi helyzete | 116 |
Művész-nyomor | 118 |
A piac, műkereskedések | 129 |
A műtárgyak ára | 133 |
Névmutató | 146 |
II. KÖTET | |
Származás és gyermekkor | 3 |
A céhvilág hatása az építészet körében | 3 |
A szobrászatban | 4 |
A festészetben | 6 |
Az iskola | 10 |
A hazai rajziskolák: a budai | 11 |
A pesti | 13 |
A kolozsvári | 16 |
A nagyszebeni | 18 |
A debreceni | 18 |
A temesvári | 20 |
A szegedi | 20 |
A győri, komáromi, pozsonyi | 21 |
Az egri és kassai | 22 |
A rajzoktatás jellege | 23 |
Akadémia-tervek | 25 |
Marastoni akadémiája | 29 |
Bécsi évek | 33 |
Bécs jelentősége | 33 |
A bécsi akadémia és klasszicizmusa | 35 |
A tanítás módja | 37 |
Magyar festők Bécsben | 38 |
Borsos és művészete | 59 |
Az ifjú Zichy | 68 |
Grafikusok Bécsben | 71 |
A szobrászat Bécsben | 74 |
Az első magyar szobrásznövendékek | 77 |
A bécsi építészet e korszakban | 86 |
Magyar építésznövendékek | 87 |
Az ígéret földjén | 90 |
Magyar festők Rómában | 90 |
A római festészet, a nazarénusok | 92 |
Velencei tanulmányok | 96 |
Nápoly és Firenze | 97 |
Markó olaszországi évei | 99 |
Stílusa | 100 |
Szobrászaink Rómában | 104 |
Ferenczy római évei, stílusának kialakulása | 105 |
Építészek tanulmány-útja Olaszországban | 116 |
München és Páris | 119 |
Magyar festők Münchenben | 120 |
Szobrászok tanulmány-ideje | 127 |
München építészete | 128 |
Párisi tanulmányok | 131 |
Világjáró művészek | 132 |
Névmutató | 137 |
III. KÖTET | |
A letelepülés | 3 |
A szobrász szempontjai | 4 |
Az építészeké | 5 |
A hagyomány szerepe | 8 |
A város mint kompozíció | 9 |
A városkép kialakulása | 10 |
Városi kultúra | 13 |
Erdély | 17 |
A városkép | 18 |
Építkezési tevékenység | 19 |
A szobrászat sorsa | 20 |
Erdélyi képírás | 23 |
Barabás erdélyi munkássága | 32 |
Erdélyi grafika | 36 |
Az Alföld | 39 |
Építészeti feladatok | 39 |
Debrecen | 42 |
Az Alföld peremének jelentősége, építkezései | 43 |
Szatmár-Németi | 44 |
A szobrászat sorsa | 47 |
Debrecenben | 48 |
Ferenczy alföldi munkái | 51 |
A grafika | 54 |
A képírás | 57 |
Délmagyarország | 65 |
A városkép | 66 |
Az építkezés | 67 |
Szobrászat | 70 |
Festészet: ikonosztaziszok | 71 |
Arcképfestők | 75 |
Túl a Dunán | 79 |
A Dunántúl s az Alföld | 80 |
Az építkezés: kastélyok | 82 |
Városi építkezések | 84 |
Egyházi építkezések, Szombathely, Győr, Pannonhalma | 85 |
Székesfehérvár, Veszprém, Pécs | 86 |
Esztergom | 87 |
Tata | 89 |
Kisebb templomok | 90 |
Szobrászat Túl a Dunán | 92 |
A festők munkássága | 102 |
Névmutató | 126 |
IV. KÖTET | |
A Felvidék | 3 |
Gazdasági viszonyok | 3 |
Városi élet | 4 |
Építkezés | 5 |
Pozsonyban | 6 |
Komáromban | 8 |
Egerben | 9 |
Kassán | 10 |
Vidéki kastélyok | 12 |
Felvidéki templomok | 13 |
Középületek | 15 |
Szobrászati feladatok | 18 |
Külföldi szobrászok Egerben | 20 |
Magyar szobrászok a Felvidéken | 22 |
Ferenczy felvidéki művei | 23 |
Kisebb plasztikai feladatok | 26 |
Éremvésők | 27 |
A felvidéki képírás, Pozsonyban | 29 |
Egerben | 35 |
Kassán | 41 |
A többi városban | 45 |
Felvidéki ikonfestők | 54 |
Művészet Pest-Budán | 57 |
Pest és Buda városképe a század elején | 57 |
Pest nagy átalakulásának okai | 61 |
A pesti építkezés típusai | 62 |
A nagy árvízkatasztrófa hatása | 68 |
Az újjáépítés | 69 |
A mesterek | 71 |
Időszerű stíluskérdések | 75 |
Pollak és Hild klasszicizmusa | 76 |
Az új utcakép | 79 |
A lakóház | 81 |
Templomok és középületek | 82 |
A szobrászat | 83 |
Külföldi szobrászok Pest-Budán | 84 |
A szobrászati szükséglet nemei | 86 |
Pest-budai szobrászok | 88 |
Ferenczi szerepe | 94 |
A képírás | 97 |
A szükséglet | 98 |
Pest-budai gyűjtők | 99 |
Díszítőfestészet | 100 |
Grafikai feladatok | 105 |
Pest-budai grafikusok | 106 |
Kiállítások | 108 |
Műkereskedések | 109 |
Átutazó művészek | 110 |
A pest-budai mesterek: a táblabíró-világ vaskora | 113 |
A régibb nemzedék | 117 |
Kisfaludy | 126 |
Az újabb nemzedék | 129 |
Stílusa | 138 |
Barabás | 142 |
Pesti munkálkodásának hatása és jelentősége | 144 |
A művészet belekapcsolódása a magyar kultúrideálba | 145 |
Életrajzi adatok | 148 |
Javítandók | 154 |
A képmellékletek jegyzéke | 155 |
Névmutató | 157 |