Előszó | 7 |
Nemes Nagy József: A szellemi élet térszerkezete | 11 |
Az iskolázottság tagoltsága és kiegyenlítődése | 11 |
Iskolavárosok, innovációs parkok | 14 |
A szellemi élet - "lenn" | 16 |
Helyi politikák, települési arculat | 20 |
Jegyzetek | 22 |
Saád József: A területi tervezés és a szellemi élet regionális központjai Magyarországon | 23 |
A regionalizmus reneszánsza | 24 |
Területi tervezés kontra területrendezési tervezés | 26 |
Törekvések a szellemi élet decentralizálására | 27 |
A decentralizáció lehetőségei, körülményei | 32 |
A megyék központi szerepe nem változott | 34 |
Jegyzetek | 37 |
Vidor Ferenc: A hazai szellemi kapacitás egyes összetevőinek térbeli eloszlása | 41 |
Az európai országok szellemi központjainak elhelyezkedése, Magyarország helye egy lehetséges csoportosításban | 42 |
Budapest szellemi túlsúlya | 45 |
A vidéki centrumok általános helyzetképe | 46 |
Az öt vidéki nagyváros fejlődése | 47 |
Egyéb központok | 49 |
Néhány megfontolás a jövőt illetően | 50 |
Hosszabb időlépték | 50 |
Gazdasági-szociológiai-pszichológiai szempontok | 51 |
Információs és kommunikációs problémák | 52 |
A Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai | 53 |
Egy területi perspektíva körvonalai | 54 |
Bartke István: | |
Nemes Nagy József: A kutató-fejlesztő tevékenység területi megoszlása | 57 |
A területi megoszlás helyzete az 1980-as évek közepén | 57 |
A tudományos kapacitások területi elhelyezkedésének értékelése | 63 |
Következtetések, javaslatok | 66 |
Egyed Albert: A tudományos és kulturális ellátottság regionális keretei és feltételei | 71 |
Lesznek-e régiók Magyarországon? (Vázlat a regionalizmusról) | 72 |
Hazai nagyvárosaink (a lehetséges regionális központok) társadalmi szerkezete és társadalomstatisztikai állapota a nyolcvanas évtizedben | 77 |
A tudományos és kulturális intézményhálózat regionális megoszlása és állapota | 81 |
A központi régió tudományos és kulturális kapacitása | 84 |
Az észak-magyarországi régió ellátottsága | 85 |
A kelet-magyarországi térség szellemi lehetőségei | 86 |
A dél-alföldi körzet tudományos és kulturális szerkezete | 88 |
A dél-dunántúli körzet tudományos-kulturális állapota | 89 |
Az észak-dunántúli nagyrégió tudományos-kulturális lehetőségei | 90 |
Alternatívák | 91 |
Dr. Répássy Helga: A felsőoktatási intézmények és a pályakezdő végzettek területi elhelyezkedésének kapcsolatrendszere | 105 |
A felsőfokú oktatási intézmények területi elhelyezkedése | 106 |
Az intézményhálózat belső elrendeződése nagykörzetenként és megyénként | 109 |
A munkavállalás térbeli helyzete | 114 |
Kozma Tamás: | |
Vámos Dóra: A szakember-szükséglet és a képzés regionális egyenlőtlenségei | 133 |
A képzés iránti szükségletek regionális eltérései | 133 |
Demográfiai jellemzők | 134 |
A népesség iskolázottságának regionális különbségei | 135 |
A régiók szakember-ellátottsága | 136 |
A felsőfokú szakemberek térbeli struktúrája | 139 |
A foglalkoztatás és a képzés regionális egyensúlya | 141 |
Az intézményhálózat területi különbségei | 142 |
Alternatív fejlesztési prioritások | 147 |
A központi régió | 147 |
Észak-Magyarország | 148 |
Észak-Dunántúl | 151 |
Észak-Alföld | 152 |
Dél-Alföld | 153 |
Források, feldolgozások | 154 |
Répássy Helga: | |
Vámos Dóra: A szellemi potenciál helyzete megyénként | 175 |
A megyék összehasonlító vizsgálatának főbb eredményei | 176 |
A megyeszékhelyek összehasonlító vizsgálatának főbb eseményei | 179 |
Néhány kiemelt egyéb város összehasonlító vizsgálatának főbb eredményei | 181 |
A megyék és a városok relatív összefüggései és a lehetséges fejlesztési stratégiák | 184 |
A megyék fejlesztési lehetőségei a helyezési számok alapján | 186 |
A vizsgálat főbb konzekvenciáinak összegzése | 190 |