Előszó
A Mátra Múzeum MUZEUMI FÜZETEK c. kiadványsorozatának 10. száma ünnepet jelent a Múzeum történetében. Annak az ismeretterjesztő munkásságnak, amelyet 'éppen dr. Fülöp Lajos indított el az első füzetben, s amelyhez esztendők során más szerzők is csatlakoztak, a mérföldkövéhez értünk: 10 füzet jelent meg, s szerencsés véletlen, hogy a 10. füzet szerzője újra dr. Fülöp Lajos, aki szíves szeretettel vizsgálja szűkebb hazájának: a Mátravidéknek sajátos néprajzi-nyelvi kultúráját, és szedegeti össze a múlt emlékeit: népünk gazdag hagyományanyagát, szokásait, hiedelmeit.
A 10. — jubileumi — füzet az ősi magyar település: Gyöngyöspata folklórjából az élet legjelentősebb állomásait: a SZÜLETÉS, HÁZASSÁG, HALÁL — szokásanyagát vizsgálja, gyűjtötte össze és szedte csokorba, hogy megmentse a jövő számára.
Munkájában közelkerülnek hozzánk azok az örömök, és a bánat nehéz napjai, amelyek évezredeken, évszázadokon át ismételten is vissza-visszat/értek, és megtöltötték küzdelmes életüket Akár az öröm, akár a bánat uralkodott el népünk fölött — és áldotta vagy verte sorsában nap mint nap, töretlen hitét egy percre sem veszítette el, örömében is tudott józan maradni, s bánatában is megvigasztalódni, mert tudta élete értelmét és hitte, hogy a hétköznapok becsületes munkájával boldogabb jövőjét építi. A születés, házasság, halál szokásaiban nem egyszer a pogány mitikus múlt gyökerezik. Honnan hozták, mióta ismerik, — talán sohase tudjuk meg, de egyet tudunk: bárhonnan jött, bármiét a is él életükben, annak színes szálai lelkükkel szövődtek egybe, és hozzátartoztak jellegzetesen palóc életükhöz.
Ismerjék meg ezeket a szokásokat olvasóink is, — és gondoljanak szeretettel azokra, akik nekünk hagyták, akik megmentették azokat, ünnepeljenek velünk együtt, s emlékezzenek!
Záró megjegyzésként — a szerző nevében is — még talán annyit hadd mondjunk: a jellegzetesen palóc tájnyelvi szöveg fonetikus jelölésén (nyomdatechnikai okokból) két esetben változtatnunk kellett, azaz az illabiális a hang jelölése a dolgozatban ez: á, a labiális á-é pedig így alakul: á. Szeretnénk remélni, hogy a körülményekhez való alkalmazkodás nem okoz majd különösebb értelmezési nehézségeket.
Vissza