A szülészet kézikönyve

Propedeutica

Szerző

Dr. Scipiades Elemér

Budapest

'Dr. Scipiades Elemér: A szülészet kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	526 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes képekkel illusztrált. Irta: Dr. Scipiades Elemér a M. Kir. Erzsébet Tud. Egyetemen a Szülészet és Nőgyógyászat Ny. R. tanára. Nyomtatta az Athenaeum Rt.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az a tudomány, melyet ebben a könyvben tárgyalni óhajtok, hitem szerint, merőben új világot tár fel a tanulmányaiban való fokozatos előrehaladás közben a szülészet tudományáig eljutó orvostanuló előtt. Ez az új világ pedig a nő, az emberasszony.
Akadhatnak azonban, akik előtt ezen megállapításom túlzottnak látszik. Hiszen az orvostanuló a nővel, előző klinikai tanulmányai közben, mint a férfival is, pl. ugyanazon betegségek kapcsán, már lépten-nyomon találkozott. Egyik-másik közülök ezért könnyen azt hiheti, hogy ha lesz is majd valami új a nővel kapcsolatban az ebben a könyvben tárgyalandó tanulmányi körben, az nem lesz nagyon sok s hogy az is legfeljebb a nőnek nemi szervi vonatkozásait fogja illetni.
Súlyosan tévedne azonban az, aki, így gondolkodva, azt hinné, hogy a nő, kivel a szülészeti tanulmányi körben foglalkozni fogunk, a férfitől csak nemi szerveiben különbözik. Ha ugyanis ez így lenne, nem mondhatta volna Lenhossék, hogy: csak a két nem teszi együtt ki az ember fogalmát. Ebből a mondásból ugyanis magától értetődik, hogy a nő nemcsak más nemű ember, mint a férfi, hanem más ember is. S ezt bizonyítani nagyon sokszorosan lehet (Scipiades). Ismételt kutatásokból kiderült pl., hogy a nő testmagassága átlagosan kisebb, mint a férfié. Martin szerint ugyanis az összes emberfajtákat (rass) számbavéve a férfiak átlagos magassága 161 cm-t tesz ki, míg a nőké csak 154-et. Lenhossék szerint pedig a férfi testmagassága az egész emberiség átlagára vonatkozólag 165 cm, míg a nőé csak 154. Európára nézve pedig ugyanez a testarány: 172:160.
Ugyanígy különbözik a két nem között a testsúly középátiaga is, mert az Matthias szerint a felnőtt európai népességben férfiaknál 65 kg-t, míg nőknél csak 52-t tesz ki. Ugyanezen adatokat erősítette meg Lenhossék is, aki szerint az éppen említett körbe tartozó különbségek már az újszülöttön is vannak, lévén közülük a fiú hazánkban 50 cm hosszú és 3300 g súlyú, míg a leány csak 49 cm hosszú és 3100 g súlyú. Vissza

Tartalom

Előszó
Irodalom	12
Előkészítő rész (Propedeutica)
Bevezetés	13
A női medence a szülészeti boncolástan nézőpontjából	13
A medenceöv	13
Keresztcsont	13
Farkcsíkcsont	14
Medencecsont	16
A medencecsontok fejlődéstana	19
A medence összeköttetései	22
Szeméremcsonti rostporcos egyesülés	23
Csípőkereszt-ízület	23
További medenceösszeköttetések	23
Miként van a csontos medenceöv az élőben elhelyezve?	24
Medencedőlés	26
A keresztcsont elhelyeztetésének oka	27
Medencetájékok	28
A bemenet síkja	29
A medenceüreg tágabb síkja	32
A medenceüreg szűkebb síkja	32
A kiemenet síkja	32
A vezérvonal	32
A szülési tengely	32
A szülészeti tengely	33
A medence nemi különbségei	34
A férfi medence	36
A női medence	36
A medencének a korral járó sajátosságai	38
A medencén a fajták szerint mutatkozó különbségek	38
Irodalom	40
A női nemiszervek	40
A külső nemiszervek	41
A szeméremdomb a szeméremszőrzettel	41
A szeméremtest	41
Nagy szeméremajkak	41
Nagyajki fék	41
Sajkaszerű árok	41
Szeméremrés	41
Kisajkak	42
Csikló	42
A Bartholini-féle mirigyek	42
A hüvely tornáca	42
A szűzhártya	44
A szeméremtest részeinek szövettani szerkezete	48
A szeméremdomb és a nagyajkak szöveti szerkezete	48
A Bartholini-mirigyek szöveti szerkezete	49
A kisajkak szöveti szerkezete	49
A csikló szöveti szerkezete	50
A szűzhártya szöveti szerkezete	50
A belső nemiszervek	50
A hüvelybemenet	50
A hüvelyi harántráncok	50
A hüvely falának szöveti szerkezete	50
A hüvely váladéáka	50
A hüvelyboltozatok	53
A anyaméh	53
A méhtest részei	53
A méhnyak	55
A méhtest falának izomzata	57
A méhnyak fala	60
A méhkürtök	62
A méhkürt részei	62
A méhfali kürtrész (pars interstitialis)	62
A kürtszoros (part isthmica)	62
A kürtöböl (pars ampullaris)	62
A méhkürt lefutása	62
A méhkürt fala	63
A méhkürt nyálkahártyája (Szöveti szerkezet)	64
A petefészek	64
Alakja	65
Helyzete	66
Petefészki fodor (mesovarium)	66
A petefészek szöveti szerkezete	68
Elsődleges tüszők	70
Továbbfejlődésben levő tüszők	71
A kész, vagy igazi, Graaf-tüszők	74
A legbelső tok (Hörmann-féle határoló rostosréteg)	74
Tüszőhámsejt-sor (membrana granulosa)	74
A petét rejtő korong vagy petedomb	74
Tüszőfolyadék	74
A kész pete s ennek részei	75
Irodalom	75
A medencét bélelő női ivarszervek szomszédságát alkotó egyéb lágyrészek	76
A hólyag	76
Alak	76
Űrtér	78
Űrtartalom	78
A hólyag tájékai	78
A hólyagfal szövettani szerkezete	78
A húgycső	79
A húgyvezető	80
A végbél	82
Hashártyával takart rész; végbélöböl	83
Hashártyával nem takart rész; sphincter tertius	83
Gáti kanyar (flexura perinealis)	83
Végbél-nyílás	83
A végbélfal szöveti szerkezete	83
A női nemiszervek erei	84
A verőerek	84
A méhfüggelékek verőere (a. ovarica)	84
A belső medencefal verőerei	84
A fapofák verőerei	85
A borított lik verőere (a. obturatoria)	85
A belső nemiszervek erei	85
A húgyhólyag verőerei	85
A gát és a külső nemiszervek verőerei	85
A végbél verőerei	85
A húgyvezető erei	86
A gyűjtőerek	86
A belső nemiszervek gyűjtőerei	86
A petefészki fonat	86
A méh gyűjtőeres fonata	86
A hüvely-méhnyaki fonat	86
A hólyag-hüvelyi fonat	86
A külső nemiszervek gyűjtőerei	87
A páratlan szeméremcsonti fonat	87
A belső szeméremfonati gyűjtőerek	87
A szeméremtest oldalsó részeinek és a hólyagnak gyűjtőerei	87
Irodalom	87
A női húgy- és nemiszervek nyirokrendszere	87
A hólyag nyirokrendszere	87
Gyűjtőhelyei az alhasi nyirokcsomók	87
A szeméremtest nyirokrendszere	87
Gyűjtőhelyei a felületes lágyéki nyirokmirigyek	87
A hüvely nyirokrendszere	89
A hüvely alsó harmadán	89
A hüvely középső harmadán	89
A hüvely felső harmadán	89
A hüvelyboltozaton	89
Az anyaméh nyirokrendszere	89
A méhnyakról	89
A méhtestről	89
A méhkürt nyirokrendszere	90
Gyűjtőhelyei a felső ágyéki nyirokcsomók	90
A végbél nyirokrendszere	90
A bőrrel fedett legalső rész gyűjtőhelyei a felületes lágyéki nyirokcsomók	90
A nyálkahártyával fedett rész gyűjtőhelyei a végbél kivezető nyílásai és a végbélfodri nyirokcsomók	90
A női medenceszervek idegei	90
Agygerincvelői idegrendszer	91
Létfenntartó idegrendszer	91
A sympahicus idegrendszer részei	92
A középvonalban	92
Az oldalt fekvő fonatok	92
A parasympathicus idegrendszer részei	93
Felső út a bolygó idegen át	93
Az alsó út a keresztcsonti idegeken át	93
A spinalis idegek	93
Felső csoport	94
Alsó csoport	94
A medencét bélelő egyéb lágyrészek	96
A medence izmai	96
A medencebemenetben	96
A medence üregében	96
A medence kimenetében (a medencefenék izomzata = a medencefenék erősítő vagy merevítő készüléke	97
A medencebeli kötőszövet	110
A kismedence bőnyéje = a kismedencebeli szervek támasztó készüléke	110
A medencebemeneti inas lepedő = A kismedencebeli szervek összeragasztó készüléke	112
A kismedencének a retinaculum és fascia endopelvina által alkotott hártyás sajkája	114
A kismedencebeli szervek hashártyája	116
Részei: A középső köldöki redő	116
Az oldalsó köldöki redők	116
A hólyag előtti árkocska	116
A hólyag méhi tasak	117
A Douglas-féle tasak	117
A haránt hashártyaredők	117
A hengeres méhszalagok	117
A felhasi redők	117
A külső lágyéki árkocska	118
A belső lágyéki árkocska	118
A széles méhszalagok	118
A petefészeki fodor	119
A petefészek saját szalagja	119
A petefészek felfüggesztő szalagja	119
A medence-kürttölcséri szalag	119
A kürt fodra	119
A méh fodra	119
A Dougles-redők	119
Az anyaméh szabályos helyzete, szintje és egyensúlyi állapota	119
A méh szabványos helyzete vagy alapállása	120
Létesítik a méh vonszoló készülékei	120
A méh szabványos szintje	120
Létesíti a kismedencebeli szervek felfüggesztő készüléke és összeragasztó készüléke	121
A méh szabványos egyensúlyi helyzete	121
Létesíti a kismedencebeli szervek egyensúlyozó szerve berendezéseivel	121
A medencefenék erősítő vagy merevítő készüléke	123
A zárókészülékek	124
A kismedencebeli szervek ékszerkezete	124
Irodalom	126
A női ivarszervek működése	127
A havivérzés	127
Általános tudnivalók a havibajról	127
Az első havivérzés s idejének befolyásolói	128
A további havibajok	129
A serdültség és a változás kora	131
A nemi érettség időtartama	131
A serdülés kora	131
A felserdültség = a nemi jellemvonások teljes betelésének ideje	131
A női jellemvonások	131
A változás kora	133
A nemi elöregedés	133
Beállása	133
Tünetei	134
A havibaj gyakorlati tudnivalói	145
A hószámi vérzés fogalma. A peteszolgáltatási vérzés	145
Az eltávozó váladék	145
A hószámi panaszok	146
A hószámi tünetek	146
A méhre, illetőleg az annak nyálkahártyájára vonatkozó alapvető észlelések	147
A méhnyálkahártya hullámmozgása	153
A női szervezet összes életfolyamatának hullámmozgása	153
A peteszolgáltatás	154
A pete- és tüszőérés	154
A peteérés	155
A tüszőérés	164
A peteszolgáltatás (ovulatio) és a havibaj (menstruatio) folyamatainak összefüggése s a petefészek működéséről való egyéb tudnivalók (belső elválasztás)	168
Történeti bevezetés	168
A petefészek kiirtások segítségével végzett kutatások	172
Praepubaralisan	172
A későbbi korban	172
Összefoglalás	173
A petefészek át- és beültetése segítségével végzett kutatások	174
Az autoplasticus transplantatiók	174
A homoioplasticus implantatiok	176
A heterosexualis transplantatiók	178
Összefoglalás	178
A petefészek belső váladékát, illetőleg annak termelőhelyét kutató kísérletek	180
A kutatások bevezető vagy első időszaka	180
A petefészek belső elválasztására vonatkozó kutatások második időszaka	187
A petefészek belső elválasztását illető kutatások harmadik időszaka	188
Az ivarszervek belső elválasztásával kapcsolatos tudnivalók kutatásának negyedik időszaka	201
A petefészeknek más belső elválasztású szervekhez való vonatkozásai	216
A mellékvese	216
A hasnyálmirigy	221
A gátormirigy	222
A pajzsmirigy	225
A mellékpajzsmirigy hámtestecskéi	229
A tobozmirigy	231
Az agyfüggelék	233
Az ivarmirigyet serkentő hormon	244
A petefészek hatása az agyfüggelékekre	249
Az ivarzási szakaszos folyamatok lepergésének vázlatos mintája	250
A terhesség kapcsán tett megfigyelés	251
Különböző magzati vagy lepenyi kivonatoknak, hormonoknak, terhes és castralt vizeletnek a szervezetbe való bevitelkor	255
Fokozott vérnyomásnál	261
Agyi vagy egyéb jótermészetű daganatoknál	260
A középső lebenynél	260
A hátsó lebenynél	260
A szürkegöbi résznél	262
Összefoglalás	273
A megtermékenyítés	274
A hímivarsejt	274
A termékenyítésre való készülődés, 4 drb. III. rendű félhímivarsejt keletkezésével	275
A III. rendű ondósejt érése	277
A termékenyítésre kész hímivarsejt	279
A járulékos ondóváladék	279
Az ondófonálsejtek termékenyítőképessége	280
A herezacskó, mint a herének hűtőkészüléke	281
Az ondófonálsejtek mozgóképessége	282
Az ondó	283
A közösülés	285
A nő viselkedése a nemi cselekmények idején	285
A női nemiszervek viselkedése a közösülés kapcsán	287
A megtermékenyítés közvetítői	287
A megtermékenyítés ténye	292
A pete megtermékenyíthetőségének időtartama	292
A megtermékenyítés helye	293
Az ondófonalsejtek termékenyítőképességének időtartama	293
A peteszolgáltatás idejének meghatározása Knaus szerint	293
A megtermékenyítés idejének meghatározása	294
A pete és az ondófonálsejt viselkedése a megtermékenyítés kapcsán	297
A megtermékenyítés megtörténése s a terhesség kezdete	298
A megtermékenyítés kapcsán keletkező utódváltozatok lehetséges	298
A biológiai én foglma	299
Az egyéni kiválogatódás véletlenségének törvényszerűsége	299
A Dalton-féle készülék	299
Az eleve való elrendeltség kérdése	300
A nem meghatározódása	300
A petefészek oldaliságában fekvő ok	300
A petének a havibajhoz viszonyított származási idejében fekvő ok	301
A gyöngébb fél szerepe a nem meghatározódásában	301
Az évszak szerepe a nem meghatározódásában	301
Az anya korának szerepe a nem meghatározódásában	301
A környezetnek a nem meghatározódására való befolyása	301
A táplálkozásnak a nem meghatározódására való befolyása	302
A szintkedvelő sejtmagi alkotótestecskék megfigyelésének jelentősége a nem meghatározódásában	302
Az ivarmirigyekben jelen lévő szintkedvelő nemi sejtmagi alkotó testecskék befolyása a nem meghatározódására	304
A termékenyítés pillanatában a hím ivarsejtekben levő szintkedvelő nemi sejtmagi alkotótestecskék számának vagy féleségének befolyása a nem meghatározódására	304
A szintkedvelő sejtmagi alkotó testecskékben a nemi hajlamosságot irányító gének értékminőségének befolyása a nem meghatározódására az értékkülönbség révén	305
A nemi hajlamosságot irányító örökletes tulajdonságok értékkülönbségi változásainak befolyása a nem kialakulására	305
A hormonalis hatások befolyása a nemiség kialakulásában	305
A szintkedvelő nemi sejtmagi alkotótestecskékbe rejtett nemhez kötött örökletes tulajdonságok	306
A meddőség és a magtalanság okai	306
A férfiban	306
A nőben	306
A barázdálódás	307
A barázdálódás fogalma	307
A barázdálódás lefolyása	308
Blastomerek keletkezése	309
Morula	309
Barázdálódási üregek; magma reticulare	309
A petehólyag (blastula)	309
A tápláló tok	309
Tapadó nyél	310
Emberpalánta-csomó, emberpalánta-korong	310
Az emberpalánta külső hasa	311
A barázdálódó pete vándolása	311
A petevándolás ideje	311
A fejlődő pete letelepedése, beágyazódása és az anya felöli táplálóforrások kifejeződése	313
Történések a pete fölötti nyálkahártyán	313
A pete letelepedésének helye	313
A pete beágyazódásának módjai	313
Az emberi pete beágyazódási módja	313
A méhnyálkahártya készülődése a beágyazódáshoz, a méhüreg különböző helyei és a nyálkahártya különböző rétegei szerint	314
A tevékeny nyálkahártyában tömött és szivacsos réteg képződése	315
A pete beágyazódási sarkán elemi bimbók képződése	316
A pete szövetoldó hatása folytán - mint hóba tüzes golyó - süpped a nyálkahártya tömött rétegébe	316
A symplasmával telt beágyazódási kamra keletkezése	317
Elemi bolyhok keletkezése a tápláló tokon	317
A terhes módon elváltozott nyálkahártya nevei a petéhez való viszonyban	318
Perionalis hasadék	318
A Nitabuch-féle fibrincsík	320
Történések a pete alatti nyálkahártyában	320
A sejtes táplálótokin sejtréteg kialakulása	320
A sejtanyagtömeggé összeolvadt réteg	320
A tápláléktócsákat, majd anyai vért tartalmazó szivacsos táplálótoki réteg kialakulása	320
Elsődleges, aztán másod-, harmad- stb. rendű bolyhok képződése	321
A szivacsos táplálótoki réteg viszonylagos megvékonyodása	321
Az exocoelom magma recéjének emberpalántánkívüli kötőszövetté való átalaklása	321
A táplálótoki bolyhos burok kialakulása	321
Az anyagi méhnyálkahártya coagulatiós necrosissal való védekezése	322
Langhans-féle sejtoszlopok. Másodlagos kapaszkodó bolyhok. Áthatolási réteg	322
A lebegő vagy szabad bolyhok és a boholyközti üregek keletkezése. Veit-féle syncytium deportatio	322
Trophoblast-csésze. Az anyai szöveteknek fibrinoidos elfajulással való védekezése. A hullóhártya átalakulási rétege. A Langhans-féle sejtek eltűnése. X. sejtek	233
Langhans-féle fibrinoid-csík és a canalisált fibrin. A Rohr-féle első fibrinoid csík. A basalis, vagy alsó, Nitabuch-féle fibrinoid csík	323
Részleges boholy elöregedés a syncytium eltűnésével. Véralvadás némely intervillosus üregekben. Vörös indarctus. Fehér vértömörülés. A fehér fibrinoid infarctus	324
A petét betetőző hullóhártya változásai. A sima és bolyhos táplálótoki burok elkülönülése	325
A bolyhoshártyai lemezből, a boholy cikkelyekből s a hullóhártya petealapi részéből kialakuló lepény, a bolyhokközti üregekkel, a lepényi sövényekkel s a Meckel-féle széli öböllel	327
A boholyközti üreg vérének keringése	328
Irodalom	339
Az emberpalántai vérkeringés kialakulása, továbbá az agy- és gerincvelő s a harmadik csíralemez fejlődése	339
A bőrlemezi csíralevél kialakulása	339
A béllemezi csíralevél kialakulása	339
A belső vagy bárányhártyaburki üreg kiképződése	339
A béllemezi üreg kiképződése	340
Az emberpalántán kívüli kötőszöveteknek középponti és környéki kötőszövetté való szétkülönülése	340
A magzati burkok réteggei az anyai méhnyálkahártyától a magzat felé haladólag	341
Az emberpalántapajzs meggörbülése és tengelycsavarodása. Hasnyél. Ősbélüreg. Sziktömlő. Köldökgyűrű	341
A szikhólyag falában keletkező első vérüregek és vörösvérsejtek. A szikkeringés ereinek képződése a II. élethétben	343
Szikvezeték képződése	343
Az emberpalánta elemi hólyagjának képződése. A lepényi keringés kialakulása a III. élethétben. A szikhólyagi keringés visszafejlődése	343
A kialakuló köldökzsinór részei	345
Az emberpalánta háti oldalán végbemenő növekedési változások	345
A Hensen-csomó és az elemi csík, az elemi barázda, a cloacahártya s a húgybélsári tartány kikéződése	345
A fejnyúlvány vagy chordalemez és a bél-idegi csatorna. A verőlemez, a velőbarázda a velőduzzanat s a velőcső kiképződése az agy- és gerincvelővel	345
Az elemi csík és fejnagyság mellfelé eső felszínén keletkező elváltozások	348
Az emberpalánta harmádik csíralemezének, az elemi kötőszövetnek kiképződése és az elemi csíkról, valamint a fejnyúlványról való lefűződése. A gerinchúr kialakulása	348
Az emberalántán belüli kötőszövet feldarabolódása. Őstagok keletkezése. Az őstagok nyelének kialakulása	348
Az elemikötőszövet lemezként megmaradt részének két rétegre hasadása, közöttük a hasüregnek s benne a belet tartó bélfodornak kialaklásával	348
A húgyszervek fejlődése	349
Az I-VI. sz. nyaki őscsigolyák szintjében fekvő őstagi nyelekből elővesei köteg fejlődése s ebblől az elővesének kialakulása, elválasztó harántcsatornákka. a Wolff-féle vezetékkel s az utóbbiból kibimbódzó valóságos és végleges húgyvezetővel, vesemedencével, vesekelyhekkel és a vesei egyenes gyűjtőcsatornákkal	349
A VII. nyakitól a III. ágyéki szelvények szintjén fekvő őstagi nyelekből az ősvese kiképződése s a Wolff-féle csővel való összeköttetésbe lépése, annak 2-ik 1/4-étől lefelé	351
A III-V. ágyéki szelvények szintjében fekvő őstagi nyelekvől a végleges vesei szövet kialakulása, annak a XII-ik őstag szintjébe vándorlása s belőle a végleges vese érgomolyagjainak, kanyarulatos, meg harántcsatornáinak kiképződése	351
Közben, a III. nyakitól a IV. ágyéki szelvényig, főként az ősvese működésén kívül helyezkedő szöveteiből, a Wolff-féle testnek nevezett hurkaszerű képlet kialakulása a hashártyai ősveselécredők képződésével. A felsőből lesz a kürttölcsérmedencei-szalag, az alsóból válik a hengeres méhszalag	352
A Wolff-féle cső és a húgyvezető helycseréje, a kettő közötti kötőszövetes terület széthúzódásával s ebből a hólyagháromszögnek kiképződésével	352
A húgybélsári tartomány két részre különülése, a hólyag-végbeli választófalnak s az elemi Douglas-tasaknak képződésével	352
A belső nemiszervek fejlődése	353
A fali hashártyában besüppedés keletkezik. A méhkürt hasüri tölcséérnek őstelepe	353
Ebből a Müller-féle csövek, illetőleg a nemi köteg kialakulása, a Müller-dombbal	353
A húgyivari csőből a húgycső és a húgyivari öböl, vagyis a jövendő hüvelytornác kiképződése	353
A Müller-csöveknek hüvellyé, méhnyakká, méhtestté és méhkürtté tagolódása	354
A hüvelybemenet, a szűzhártyagyűrű a Gartner-járatok s a Skene-féle paraurethralis mirigyek kialakulása	354
A hashártyából kialakult sajátos hámból vagy inkább az alatta levő kötőszövetből a petefészek őstelepének keletkezése	354
A petefészki árok keletkezése révén a végleges petefészki telepnek, a petefészek felfüggesztő szalagjának, a petefészek saját szalagjának s a petefészek fodrának kialakulása	355
Az ősvese visszafejlődése folytán a mellékpetefészek, a társpetefészeknek és a széles méhszalagnak kialakuása	355
A petefészek részleges kialakulása	356
A Valentin és Pflüger-féle elmélet a csírahám besüppedéséről	356
A Waldeyer-féle elmélet a csírahámnak kötőszövetes rostokkal a mélybe való burjánzásáról	356
A Felix-féle elmélet a felületi hám alatt élesen elkülönítve fekvő hámmagnak közömbös-ivarmirigyképző szerepéről	357
A Politzer-féle álláspont	358
A barázdálódó pete testetfelépítő és nemi vagy ősivarsejtekre oszlik	358
Az ősivarsejtek gerinceseknél eredetileg az ivarmirigyen kívül feküsznek s abba csak később vándorolnak be. Embernél először a szikhólyag ráncában mutatkoznak s onnan a bélfodor mentén vándorolnak be a húgyivari redőbe	358
Neumann és Stieve elemző álláspontjai és Dantschakov megerősítő kísérletei	360
Hartman álláspontja az ivarsejteknek oszlások útján való szaporodásáról s az erre vonatkozó évek	360
A petefészek fejlődésének összefoglalóan való áttekintése	361
A közömbös ivarmirigy fejlődése	361
Elindulása az 5 mm-es emberpalántában	361
Az ősivarsejtek bevándorlása a csírahám alatti kötőszövetbe	361
E kötőszövetnek ú. n. genitaloid sejtekké alakult sejtjei az ősivarsejtekkel együtt alkotják a közömbös ivarmirigy hámmagját	361
Az ivarmirigyredők vagy recék kialakulása a közömbös ivarmirigyfölötti táj és a Wolff-féle test közötti táj közt a hámmag meggyarapodása folytán s ezáltal e területnek ú. n. ivarmirigykocsánnyá való átalakulása	361
A Wolff-féle test kötőszövetének az ivarmirigykocsányba való beburjánzása s ezzel a sajátos ivarmirigy kialakulásának kezdete	361
A here fejlődése	361
A 10 mm-es emberpalántában indul meg	361
A hámmagba beburjánzott kötőszövet a hámmag egész vastagságán átnőve ú. n. herelécekké alakul. A here lebenyeskre tagolódik. A herekocsányban levő kötőszvöetből alakul a mediastinum testis vagy mesorchium	361
A herelécek végeinek egymással való összenövéséből a here rostos tokja képződik	361
A herelebenyek genitoid sejtjeinek a mesorchiumba hálózatosan való beburjánzásából a hererece keletkezik, mely az epigenitalisban eléri az ősvese harántcsatornáit	363
A herelebenyekből a kanyarulatos ondócsatornák kialakulása	363
A hererece csatornázódik s összeköttetésbe lép a Wolff-csőből keletkező elvezető herecsatornával	364
A herelécekben a Leydig-féle sejtek fellépése	364
A herelebenyek csatornáinak falát őshere sejtek és Sertoli-féle sejtek alkotkják	364
A serdülés korában az ősheresejtek érési folyamatából az érett hímivarsejtek kelekezése	364
Az érési folyamat	364
A petefészek fejlődése	364
A 25 mm-es emberpalántánál indul el	364
A petefészki kocsányba a geintaloid sejtek hálózata nő be, alkotva a petefészki recét	364
A hámmag genitaloid sejtjeiből és a közéjük bevándorolt őspetesejtekből elsődleges kéreg és elsődleges velőállaomány alakul	364
A petefészek kocsány felől a hámmagba növő kötőszövet révén peteoszlopok, petelegyezők és petegomyolyagok keletkezése	366
A csírahám alatt az új keletkezésű sáv képződése	366
Az elsődleges kéreg és velőállomány pusztulása, kötőszövetté válása s utóbbinak az újképződésű sávba való beburjánzása révén ennek sejtfészkekké való tagolódása	367
A hererece visszafejlődése	367
A petefészek saját- vagy fehértokjának kiképződése	367
Közben az elsőleges tüszők kialakulása a másodlagos kéregben	367
A közöttük levő kötőszövethben a kötőszövetközti sejtek fellépése	368
Az elsődleges tüszőkből bizonyos érlelődési folyamat alapján a fejlődésben lévő, majd a kész tüszők kiképződése	368
A külső nemiszervek fejlődése	368
A közömbös külső nemiszervek fejlődése	368
A 7-8 mm-es emberpalántáknál indul el	368
Ivari dudor keletkezik a húgybélsári tartomány hártya farki végződése felett és két nemiszervi duzzanat keletkezik az alsó végtagoknak a törzsre való áthajlásánál	368
Végbél-nemiszervi duzzanatok fejlődnek s kiképződik a húgyivari árok	368
Az ivari dudorból ivarvessző képződik	368
A húgybélsári tartány húgyivaröböl feleti része átkopik	369
A végbél-nemiszervi duzzanatok két részre tagolódnak. Az elülső részből lesz a nemiszervi redő, a hátulsó részből alakulnak a végbéli duzzanatok	369
A közömbösből a női külső nemiszervek fejlődése	369
Az ivarvessző csiklóvá formálódik	369
A nemiszervi redőkből lesznek a kisajkak, a csilófitymával, fékkel és a hüvely tornáca	370
A nemiszervi duzzanatokból fejlődnek a nagyajkak	370
Összehasonlító tábla	370
Az emlő fejlődése	370
Az emlő első telepe a 4 mm-es emberpalántán a kopoltyúívektől a farki végig húzódó bőrlemezi megvastagodás alakjában	370
Az előbbi részleges visszafejlődése után a felső és alsó végtag között megmaradó, ú. n. tejcsík	370
Az utóbbi belső részének megvastagodásából keletkező tejléc s a hámjának körülírt burjánzásaiból kialakuló tejdombok	370
Ebből csak a 4-ik pár marad meg, mint a végleges emlőbimbók telepe. A többiből esetleg járulékos emlőbimbók keletkeznek	370
A tejdombok ellapulásából tejpontok keletkezése	371
A tejpontok betüremkedéséből emlőtasak képződése	371
A tejpontok betüremkedéséből emlőtasak képződése	371
Az emlőtasakból tömör hámcsapok nyomulnak a kötőszövetbe	371
Utóbbiak csatornázódása folytán tejutak keletkezése	371
A terhesség IX. havában az emlőbimbó kiemelkedése	371
A Montgomery-féle mirigyek keletkezése	371
Az első életnapokban, hormonalis hatás alatt, emlőmirigy-duzzanat keletkezése	372
A mirigyállomány és a mirigybogyók állapota az újszülöttben és a gyermekkorban a serdülés koráig	372
Az emlő viselkedése a serdülés korában	372
Mamma areolata képződése	373
A kifejlődött női emlő a mamma papillatával	373
Irodalom	373
A pete élettana	373
A pete táplálékai	373
A sejtanyagbeli szik	373
A tüszőhámsejtek sugárkoronája	373
A petesejt körül kiképződő fehérje-páncél	373
A pete külső hasának sejtpépje és némely, kívülről beszivárgott anyagok	373
A szikhólyag szövetpépje	373
A beágyazódási kamra szövetpépje	373
A boholyközti üregekben keringő anyai vér anyagai, a táplálótok-lepényi keringés közvetítésével	374
A magzati vérkeringés	374
A lepény bolyhaiban hatalmas gomolyagokat alkotó hajszálerekben indul meg	374
Egyetlen gyűjtőért útján lép be a magzat hasüregébe	374
Főága az Arantius-féle gyűjtőeres vezeték, az alsó törzsöki gyűtjőérbe megy	374
A többi ágak a májba mennek	374
A vér innen a máj gyűjtőerén a törzsöki gyűjtőérbe megy. Ez a jobb szívpitvarba megy. Innen az Eustach-féle szelepen s a tojásdad kapun át, jórészt a bal pitvarba megy. Itt keveredik, a tüdők gyűjtőereinek elhasznált vérével	374
Innen a vér a bal szívgyomorba, majd egyrészt a törzsöki verőért felhágó ágába, illetőleg annak ívérrendszerébe, másrészt a törzsöki verőért lehágó ágába megy	375
A felős testfélből a vér a felső törzsöki gyűjtőérben szedődik össze s onnan ajobb szívpitvarba, majd a jobb szívkamrába, aztán pedig a tüdőverőérbe megy. Innen csak kis része megy a tüdőbe	375
A tüdőverőérből a vér jórésze a Botall-féle verőeres vezetéken át a lehágó törzsöki verőérbe megy	375
Innen a vér egy része a belső csípő-verőérten át a köldök-verőerek közvetítésével a lepény hajszáleres gomolyagjaiba érkezik. A többi a májon és a bélfodron át az alsó törzsöki gyűjtőérbe megy	375
A magzati vérkeringés hossza (54-72 km)	375
A magzati vérkeringés három jellemzője	376
A magzati test egyes részeiben keringő vér különböző alkata	376
A máj és a felső testfél feltűnően erős fejlődése, a terhesség első felében	377
A magzati keringés módjának a terhesség második felében való fokozatos megváltozása	377
A kis és nagy vérkör teljes elkülönülése az első légvétellel s a lepényi vérkör kikapcsolódása. A köldök verőereiből a köldökhólyagi szalagoknak, a köldök gyűjtőeréből a máj felfüggesztő szalagjának kialakulása	377
A magzati vérkeringés mozgatása	378
a magzati szív és érrendszer	378
a lepényben lévő magzati erek összehúzódó és kitáguló képessége, a vér hydrogen-ion öménységének változásai, a vér vegyhatásának változásai, a szövetek saját anyagcseréjének folyamatai és a köldökerek lüktetése folytán	378
a vis a tergo	379
A magzati vér minőségének a felnőttekétől való különbségei	379
A magzat vérkórtana	379
Az anyai lepényi vérkeringés	379
Verőeres vérkeringés útjai az anyában	380
A vér felületi elosztódása a lepényben	380
A vérréteg vastagsága a bolyhokközti üregekben	380
Kihasználás	380
Vegyes vér	380
Elvezetés a lepényből	380
A gyűjtőeres vérkeringés útjai az anyában	380
A lepényi anyagcsere	380
Az anyai és magzati keringés közötti választó fal	380
A magzat fejlődéséhez szükséges anyagoknak a lepényen át történő közvetítésére vonatkozó kutatások	381
A magzatnak a lepényen át való lélegzése	381
A köldökgyűjtőér és a köldökverőér vére közötti színkülönbség	382
A köldökgyűjtőér vérében oxhaemoglobinra jellemző elnyelései vonal	382
A köldökgyűjtőér lenyomása útján elérhető vérszínváltozás	382
Az anyai és magzati vér közötti gázkicserélődés mikéntje	382
A magzat oxygen-szükséglete	382
A lepénynek saját oxygen-szükséglete	383
A magzatnak a lepényen át való táplálkozása	383
Anyai sejtek, egyéb formált anyagok és kórokozó csírák átmenetele	384
A fehérjék átmenetele	385
A zsír átmenetele	386
A szénhydrat átmenetele	386
A sóátmenetel	387
Összegzés	387
Részleges tudnivalók	387
Összegzés	388
A phosphor- és magnesiumfelvétel	389
A vízfelvétel	389
A hormonok átmenetele	390
A vitaminok átmenetele	390
A védőanyagok átmenetele	392
Gyógyszerek átmenetele	393
Az anyagcseresalak leadás a lepényen keresztül	393
A lepény által közvetített anyagcsere eredményeinek a magzaton való megnyilvánulása	398
A magzat életjelenségei	398
A magzat hőtermelése	399
A magzat önálló élenyülési folyamatai	399
A magzat szívműködése	399
A magzat izmainak tevékenysége	399
Az emésztőrendszer tevékenysége	400
A magzat veséjének tevékenysége	401
A magzat bőrének tevékenysége	401
A magzat idegrendszerének tevékenysége	401
A magzat fejlődésének menete	402
Az érett magzat	407
Az érettségi jelek az élő magzatnál	407
A bőr színe	407
A magzatpehely jellemző helyei	407
A magzatmáz jellegzetes helyei	407
A haj határoltsága és hossza	407
Az orrszárnyak és a fülkagylók porcának jelenléte	409
A körmök hossza	409
A herék helyzete s a nagyajkak zárása	409
A magzat koponyájának minősége	409
A magzat törzsének méretei	413
Az érett magzat átlagos testhossza	413
Az érett magzat átlagos súlya	413
A magzati test részarányosságai	413
Az érettségi jelek a halott magzatnál	413
A combcsont alsó fejének porcosodási vonalában jelenlevő csontmag	413
Az agyfelület jellemző minősége	414
Egyes jellegszövets szervek jellemző súlya	414
A minden kétségen felül érett magzat	414
A hozzávetőlegesen érett magzat	414
Eldönthetetlen érettségű magzat	414
Éretlen magzat	414
Az érettség és kiviseltség fogalmai	414
Meggyorsult kiérés	414
Meglassubbodott kiérés	414
Irodalom	415
Az érett magzat petefüggelékei	415
A köldökzsinór	416
Hossza	416
Hiányzó köldökzsinór	416
Túl rövid köldökzsinór	416
Túl hosszú köldökzsinór	416
Színe	416
Vastagsága	416
Rugalmassága	418
Fejlődéstana	418
A köldökzsinór alkotórészei	419
Az egyverőerű köldökzsinór	420
A középpontian tapadó köldökzsinór	420
A lepény oldalsó részén tapadó köldökzsinór	421
A lepény szélén tapadó köldökzsinór	421
A lepény vitorlás tapadása	421
A köldökzsinór villás tapadása	421
A lepény felületes ereinek szerkezete	422
A Wharton-kocsonya microchemiai vizsgálatai	423
A köldökzsinór ereinek repedései, haemotomái és a köldökzsinórnak az ereket elszűkítő sokszoros tengelycsavarodásai, Simonart-szalagok útján való leszorításai	423
A méhlepény	424
A lepényfajták beosztása Grosser szerint	424
Az ember lepénye	426
Az érett magzat lepénye	426
A lepénynek a magzat kimutatható ok nélküli elhalásában való szerepe	430
A koraterhességi hónapokban való elhalálozás	430
A magzatoknak, túlhordás esetén, ismeretlen okból való elhalása	432
A lepény szerkezete	432
A magzatvíz	448
Alkata, szaga	448
Vegyhatása, illetőleg hydrogen-ion töménysége	448
Fajsúlya	449
Molecularis töménysége	449
Elextrolyt töménysége	449
Egyéb physicalis-chemiai tulajdonságai	449
Górcsövi szerkezete	449
Fertőző csirák a magzatvízben	449
Mennyisége	450
A magzat nagyságával viszonyban	450
A belső burok felületének nagysága szerint	450
A burkok súlyával való viszonyban	450
A magzatvíz víztartalma	451
A magzatvíz száraz anyagai	451
A magzatvíz kivonatanyagai	451
A magzatvízben szabad ammoniák	451
A magzatvíz vegyi összetétele a terhességben	451
A magzatvíz antigenjei	452
Vérbajra reagáló anyag a magzatvízben	452
A magzatvíz vércsoporti viselkedése	452
A magzatvíz agglutininje	452
A magzatvíz erjesztői	452
A magzatvíz vitaminjai	453
A magzatvíz radioactiv anyagai	453
A magzatvíz alvadást siettető anyagai	454
A magzatvíz növekedési tényezője	454
A magzatvíz hormonalis hatásai	454
A magzatvíz származása	454
Az anyai évr dyalisatuma	454
A magzati vizelet	454
A kiválasztó képességgel bíró belsőburki hámsejtek mirigyszerű tevékenységének terméke	455
A magzatvíz rendeltetése	455
A magzat testének szabad terjeszkedését és fejlődését biztosítani	456
Tompító közegként állani a külvilág s a magzat, illetőleg a magzat és anya között	456
A magzatot táplálni	458
Irodalom	459
A magzat elhelyezkedése a terhesség végén a méhüregében függelékei között	460
A magzat szabványos elhelyezkedése	460
Az Aristoteles-féle gravitációs elmélet	461
A Simpson-féle accomodatiós elmélet	461
A Kristeller-féle correctiós elmélet	461
A Sarwey-féle növekedési hajlamosság elmélete	461
A magzat fekvése	461
A magzat állása	462
A magzat tartása	465
Összegző tábla	470
Irodalom	471
A szabványos terhesség tartama	471
A peteszolgáltatás idejének meghatározása	472
A nő által önmagán érzett változások alapján	472
A nemi működésekkel kapcsolatos hormonok töménységi szintjének kutatása útján, a vizeletben	472
A méh összehúzódásainak megfigyelése által, a nemi szakaszos folyamattal kapcsolatosan	472
A petefészeknek megvizsgálása útján, hasmetszések kapcsán	474
A hüvelyfal és váladék hozami változásainak vizsgálata alapján	474
Az egyetlen közösülés ideje, a házasságkötés napja s a mesterséges megtermékenyítéseknek dátuma után bekövetkező terhességek keletkezéséből vonható következtetések alapján	474
A nők kürtjében hasmetszéseknél található szabad petének felfedezése napja alapján	477
Fiatal emberpalánták méretei alapján	477
A majmok terhességi idejének vizsgálatával, a peteszolgáltatási idő meghatározásának céljára	477
Az emberasszonyok és a majmok tevékenységi, illetőleg medsőségi ideje kapcsán tett megfigyelések alapján	477
A medencében a peteszolgáltatás kapcsán keletkező villamos hatás különbségének mérése kapcsán	477
A vérsavó pelyhesedési számértékének változásai alapjn	480
A hüvelyváladék hydrogen-ion töménységének változásai alapján	480
A megtermékenyítés idejére vonatkozó kutatások	480
A petének a méhnyálkahártyába való beágyazódása idejére vonatkozó számítások	482
Az utolsó havibaj kezdő napjától eszközölt számítások	483
Az egyetlen termékenyítő közösülés napjától eszközölt számítások	483
A terhesség tartamát befolyásoló egyéb tényezők megfigyelése	483
A faj	483
Az öröklés	484
Az alkat minősége	484
A hószámi folyamat járása, módja	484
Az életmód	484
Az életviszonyok megváltozása	484
A táplálkozás minősége	484
Az anya kora	484
A terhességek először való beállásának ideje és száma	485
A medence minősége	485
A méh kitágítottsága	485
Az idegrendszer ingerlékenysége	485
Az évszakok minősége	485
A véletlenek	485
A magzat neme, hossza és súlya	485
A túlhordás kérdése	486
A különböző államok törvényei által megszabott törvényes terhességi időtartam	487
Összefoglalás	488
Irodalom	488
Befejezés	488

Témakörök

Orvostudomány > Szülészet, nőgyógyászat > Kézikönyv

Dr. Scipiades Elemér

Dr. Scipiades Elemér műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Scipiades Elemér könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem