A Szózat és a nagyvilág

Előszó

Hosszú évek búvárlatainak és gyüjtőszenvedélyének eredménye ez a kis kötet. Amikor a rokon észt nép körében mint a tartui egyetem professzora rájöttem, hogy a finn nemzeti himnuszra, amelyből pedig az észt keletkezett, a mi Vörösmartynk Szózata volt hatással, a helsinki egyetemi könyvtárban igyekeztem ezt a kérdést felkutatni. Közben egyre szaporodtak a Szózatnak olyan idegen nyelvű fordításai, amelyekről az irodalomtörténet vagy egyáltalán nem, vagy alig vett tudomást. Így sikerült a Szózat 1861-i tíznyelvű kiadását most megkétszereznem. Köztük több olyan műfordítás is van, amely már ösztönzésemre keletkezett, néhány pedig első közlés.
Három körülmény is időszerűvé teszi e gyüjteménynek a kiadását. A Felvidék és Kárpátalja visszatérésével nemzetiségeink nyelvén is zengenie kell, hogy: "Hazádnak rendületlenül!" Azután a nemzetrokonsági eszme terjedése és az északi események folytán fokozottabb érdeklődésünk irányul északi rokonaink felé. A Szózat csaknem mindhárom testvérnemzetnek közös himnusza. Végül abban a világégésben, amely talán új arcát fogja kiformálni Európának, a nemzeti imádságnak újból olyan nagyfontosságú a vigasztaló és nemzetnevelő ereje, mint volt a mult század hatvanas éveiben, az elnyomatás korszakában. Az immár húsz nyelven zengő Szózat, ez a minden ízében hazafias és politikai mélységű költemény, "rendületlenül" hirdeti a magyarság élniakarását a nagyvilágban.
A műfordításokat magyar nyelvű betűrendes sorrendben tettem közzé. Amennyiben több fordítás van ugyanazon nyelven, lehetőleg a legjobbat nyomtattam le. A fordítások után azonban jegyzetben közöltem, hogy milyen időrendben jelentek meg az egyes fordítások. Lehetőleg teljes bibliográfiára törekedtem. Amennyiben azonban bárkinek lenne még olyan fordításról vagy közlésről tudomása, amelyet e gyüjteményben nem talál, rendkívül hálás lennék értesítéséért.

Szeged, 1940. június 1-én.

Csekey István Vissza