| Előszó a harmadik kiadáshoz | 5 |
| A hűbéri viszonyok felbomlása és a feudalizmus válsága Oroszországban | |
| A tőkés viszonyok fejlődése Oroszorszságban a XIX. század első felében és a feudális alakulat válságának keletkezése | 11 |
| A feudalizmus válságának érlelődése | |
| A termelőerők fejlődése és a feudális termelési viszonyok közötti összeütközés | |
| Az ipari fejlődés jellemzése | |
| A kisárutermelés növekedése | |
| A paraszti ipar fejlődése | |
| A nagyipar fejlődése és strukturális változásai | |
| A szabad bérmunkások | |
| A nagybirtokos és a posszessziós manufaktúrák hanyatlása | |
| A jobbágymunkások | |
| Az ipari forradalom kezdete oroszországban | |
| A gépek bevezetése | |
| A feudális viszonyok felbomlása a mezőgazdaságban | |
| Kísérletek a mezőgazdaság földesúri racionalizálására | |
| A burzsoá viszonyok kifejlődése a mezőgazdaságban | |
| Az állami parasztok | |
| A parasztmozgalom | |
| A bel- és külkereskedelem fejlődése | |
| A burzsoázia fejlődése | |
| A városok fejlődése | |
| A közlekedés fejlődése | |
| Az önkényuralom gazdaságpolitikája | |
| A feudális Oroszország technikai és gazdasági elmaradottsága | |
| Irodalom | 44 |
| A cárizmus bel- és külpolitikája a XIX. század elején | 46 |
| Az önkényuralom - a történelmi folyamat során elhaló réginek védelmezője, és a fejlődő újnak ellensége | |
| A Titkos Bizottság | |
| A parasztkérdés | |
| Rendelet a szabad földművesekről | |
| Minisztériumok alakítása és a Szenátus megreformálása | |
| Közoktatásügyi intézkedések | |
| Új egyetemek | |
| A cenzúra-szabályzat | |
| Grúzia egyesítése Oroszországgal | |
| Az első külpolitikai intézkedések | |
| Oroszország részvétele a napóleoni hadsereg elleni háborúban az 1805-ös koalíció keretében | |
| Oroszország részvétele a napóleoni Franciaország elleni koalícióban 1806-1807 folyamán | |
| A tilsiti béke | |
| A kontinentális zárlat | |
| Az 1808-1809. évi orosz-svéd háború | |
| A Finn Nagyhercegség megalakulása | |
| Az 1806-1812. évi orosz-török háború | |
| Moldva Oroszországhoz csatolása | |
| A csendes-óceáni orosz birtokok kibővülése | |
| Szperanszkij fénykora és az állami reformok tervezete | |
| Az Államtanács létrehozása és a minisztériumok megreformálása | |
| A nemesség elégedetlenkedése Szperanszkij reformjai miatt | |
| Karamzin memoranduma "A régi és az új Oroszországról" | |
| Szperanszkij bukása | |
| Irodalom | 75 |
| Az 1812. évi honvédő háború. Az 1813-1814-es külföldi hadjáratok | 77 |
| A nemzetközi helyzet az 1812. évi háború küszöbén | |
| Napóleon hadseregének betörése Oroszországba | |
| Oroszország és Franciaország katonai erői | |
| A szmolenszki csata | |
| Az orosz hadseregek egyesülése | |
| Az 1812. évi háború népi jellege | |
| Kutuzov kinevezése főparancsnokká | |
| A borogyinói csata | |
| Napóleon Moszkvában | |
| A népi háború fellendülése | |
| Napóleon kivonulása Moszkvából | |
| Kutuzov átkaroló manővere | |
| Az orosz hadsereg ellentámadásba megy át | |
| A partizánháború fejlődése | |
| Napóleon teljes veresége a Berezinánál | |
| A háború befejezése | |
| Az 1812 évi háború historiográfiája | |
| Az 1813-1814. évi hadjárat kezdete | |
| A lipcsei csata | |
| A franciaországi hadjárat | |
| Párizs elfoglalása | |
| Az 1814-1815. évi bécsi kongresszus | |
| A békeszerződés | |
| Irodalom | 103 |
| A cárizmus politikája 1814-1825-ben. Az Arakcsejevi rendszer. A népi mozgalom | 105 |
| A néptömegek helyzete a háború után | |
| A parasztmozgalom | |
| Munkáslázongások | |
| Az arakcsejevi rendszer | |
| A katonai települések | |
| A hadsereg lázongása | |
| A titkosrendőrség | |
| A közoktatás területén megnyilvánuló reakció | |
| A cenzúra-korlátozások | |
| A reakciós, misztikus propaganda | |
| A Biblia-Társaság | |
| Fotyij archimandrita | |
| A cárizmus külpolitikája 1815-1825-ben | |
| A reakciós monarchiák "Szent Szövetsége" | |
| A kongresszusok | |
| A görög felkelés és a cárizmus magatartása e felkelés kérdésében | |
| Irodalom | 120 |
| A dekabristák felkelése | 122 |
| Az oroszországi forradalmi mozgalom történetének lenini periodizációja | |
| A dekabristák - nemesi forradalmárok | |
| A dekabristák forradalmi világnézetének kialakulása | |
| A Honmentő Szövetség vagy A Haza igazi és Hűséges Fiainak Társasága | |
| A Közjó Szövetsége | |
| A Déli Társaság megalapítása | |
| A "Russzkaja Pravda" | |
| Az Északi Társaság megalapítása | |
| Nyikita Muravjov alkotmánytervezete | |
| Az Északi Társaság eszmei élete | |
| Az Északi és a Déli Társaság kapcsolata | |
| Közös elgondolások a felkelésről | |
| Az Egyesült Szlávok Társasága | |
| Az orosz forradalmi mozgalom és a szláv kérdés | |
| Az Egyesült Szlávok Társaságának egyesülése a dekabristák Déli Társaságával | |
| Az interregnum | |
| Az 1825 december 14-i felkelés | |
| A csernyigovi ezred felkelése | |
| A bírósági eljárás és a kivégzés | |
| A dekabrista felkelés történelmi jelentősége | |
| A dekabristák historiográfiája | |
| Irodalom | 143 |
| Az önkényuralom belpolitikája 1826-1847-ben. A tömegmozgalom | 145 |
| A forradalmi mozgalom ellen életbeléptetett megtorló intézkedések | |
| A kormánypolitika reakciós jellege | |
| Az új cenzúraszabályzat | |
| A közoktatás terén életbeléptetett reakciós intézkedések | |
| A December 6-i Bizottság és tervei | |
| A harmincas évek tömegmozgalma | |
| Az 1830-1831-es lengyel felkelés | |
| A cárizmus háborúja Lengyelország ellen | |
| I. Miklós politikája Lengyelországban | |
| Az "Organikus Statutum" | |
| A reakció erősödése | |
| A törvények kodifikálása | |
| A nemesi rend megerősítésére irányuló kísérletek | |
| A parasztkérdés | |
| A parasztkérdés megoldására irányuló kísérletek | |
| A polgári történetírás I. Miklós politikájáról | |
| M. Ny. Pokrovszkij hibái | |
| I. Miklós politikájának osztálybázisa | |
| Irodalom | 161 |
| A cárizmus külpolitikája az 1826-1849-es években. A "Keleti kérdés". A cárizmus és az 1848-1849. évi forradalom | 163 |
| A "keleti kérdés" | |
| Marx és Engels álláspontja ebben a kérdésben | |
| A szerb és a román nép helyzete a húszas évek közepén | |
| I. Miklós állásfoglalása a görög felkelés kérdésében | |
| Az 1826. évi akkermani konvenció | |
| A navarinói ütközet | |
| Az 1826-1828. évi orosz-iráni háboirú | |
| Az 1828-1829. évi orosz-török háború | |
| Az 1829. évi drinápolyi szerződés | |
| A dunai fejedelemségek "Organikus Statutum"-a | |
| Oroszország és törökország 1833-ban | |
| A Hünkiar-Iszkelesz-i szerződés | |
| Az angol-orosz ellentétek kiéleződése | |
| Oroszország előretörése Kazahsztánban | |
| V. A. Perovszkij 1839. évi hivai hadjárata | |
| A cárizmus visszavonulása a "keleti kérdés"-ben | |
| A Balkán-félsziget népei és Oroszország | |
| A cárizmus és az 1848-as forradalom | |
| I. Miklós magyarországi intervenciója | |
| A cárizmus harca Németország újraegyesítése ellen | |
| Irodalom | 188 |
| A harmincas-negyvenes évek eszmei harcai. A forradalmi demokratikus ideológia kialakulása | |
| A harmincas-negyvenes évek tömegmozgalma | |
| Az önkényuralom reakciós ideológiája (a "hivatalos népiesség elmélete") | |
| A. I. Herzen és Ny. P. Ogarjov | |
| Forradalmi viágnézetük kialakulása | |
| Az 1820-as évek végén és az 1830-as években alakult körök | |
| A Moszkvai Egyetem és szerepe a társadalmi mozgalmakban | |
| Az ifjú Belinszkij és köre | |
| P. J. Csaadajev és "Filozófiai levele" | |
| Puskin halála | |
| Herzen forradalmi agitációja külföldre utazása előtt | |
| V. G. Belinszkij - az orosz forradalmi demokratikus mozgalom megindítója | |
| A forradalmi demokratikus tábor kialakulása Oroszország népeinek társadalmi mozgalmában | |
| A szlavofilek | |
| T. N. Granovszkij előadásai | |
| Belinszkij levele Gogolhoz | |
| A petrasevisták | |
| Az 1848-as forradalom és oroszország visszhangja | |
| A reakciós irányzat erősödése | |
| A. I. Herzen és az 1848-as forradalom | |
| Irodalom | 225 |
| A krimi háború | 227 |
| Oroszország és Európa a háború előestéjén | |
| A keleti háborő közvetlen okai | |
| Az ellenfelek erői | |
| A háború kezdeti szakasza | |
| Szevasztopol ostroma | |
| A krimi hadsereg hadműveletei | |
| Szevasztopol hős védelme | |
| Hadműveletek a kaukázusi fronton | |
| Az 1856. évi párizsi béke | |
| A háború mérlege | |
| A krimi háború az orosz historiográfiában | |
| Irodalom | 245 |
| Az orosz kultúra a XIX. század első felében | 247 |
| Az orosz nemzeti kultúra további fejlődése | |
| A művelődés | |
| Az orosz szépirodalom a XIX. század első felében | |
| Eszmei harc az orosz irodalomban a XIX. század elején | |
| Puskin, Lermontov, Gogol | |
| A realista irányzat további erősödése az orosz szépirodalomban | |
| Belinszkij - az orosz irodalmi kritika megalapítója | |
| A haladó orosz kultúra hatása Oroszország testvéri népeinek kultúrájára | |
| A testvéri népek irodalmának kapcsolata | |
| A népköltészet | |
| A sajtó és a zsurnalisztika | |
| Az orosz színház a XIX. század első felében | |
| Az orosz nemzeti zene a XIX. század első felében | |
| Glinka | |
| Festészet, szobrászat, építészet | |
| Az orosz tudomány és technika fejlődése | |
| Az orosz kultúra világraszóló jelentősége | |
| Az orosz kultúra és a szláv népek | |
| Irodalom | 290 |
| Oroszország népei a XIX. század első felében | 292 |
| A feudalizmus válsága és a tőkés viszonyok fejlődése Ukrajnában | |
| A cárizmus politikája Ukrajnában | |
| A parasztság helyzete és a parasztmozgalom Ukrajnában | |
| A Cirill-Metód Társaság | |
| Az ukrán kultúra | |
| T. G. Sevesenko költő, a nagy ukrán forradalmi demokrata | |
| Moldva Törökország és Lengyelország fennhatósága alatt | |
| Moldva egyesítése Oroszországgal | |
| Moldva gazdasági fejlődése | |
| A parasztság helyzete és a parasztmozgalom | |
| Moldva kultúrája | |
| Beloruszija és Litvánia gazdasága | |
| A cári kormány politikája | |
| A parasztság helyzete és a parasztmozgalom Belorusszijában | |
| Belorusszija kultúrája | |
| Litvánia kultúrája | |
| A zsidók helyzete | |
| Lettország és Észtország gazdasági, társadalmi és politikai rendjének sajátosságai | |
| Az osztályharc kiéleződése és a parasztkérdés Lettországban és Észtországban a XIX. század fordulóján | |
| Az 1804-es rendelet | |
| A balti parasztok "felszabadítása" 1816-1819-ben | |
| Lettország és Észtorzság kultúrája | |
| A Kaukázus népei a XIX. század első felében | |
| Grúzia társadalmi rendszere és politikai helyzete a XIX. század első felében | |
| Grúzia kultúrája | |
| Azerbajdzsán társadalmi rendszere | |
| Azerbajdzsán kultúrája | |
| Kelet-Örményország Oroszországhoz csatolása | |
| Örményország kultúrája | |
| Dagesztán társadalmi rendje és a cárizmus gyarmatosító politikája | |
| Anglia és Törökország hódító tervei a Kaukázusban | |
| A harcias müridizmus a Kaukázusban | |
| Samil | |
| A Középső Volgavidék népeinek társadalmi rendje, gazdasági helyzete és harca | |
| A Volgavidék népeinek kultőrája | |
| A baskirok társadalmi rendje és gazdasági helyzete | |
| A baszkir nép kultúrája | |
| Társadalmi és gazdasági változások Kazahsztánban a XIX. század első felében | |
| Népi mozgalmak Kazahsztánban | |
| Iszataj Tajmanov felkelése | |
| A kazah nép kultúrája | |
| Szibéria népei | |
| Kulturális fejlődés | |
| Irodalom | 371 |
| A kapitalizmus uralomra jutása Oroszországban | |
| A feudalizmus válságának kiéleződése és az 1859-1861. évi forradalmi helyzet | 375 |
| A feudális rendszer társadalmi és gazdasági válságának kiéleződése | |
| Forradalmi helyzet 1859-1861-ben | |
| A forradalmi demokratikus időszak kezdete az orosz felszabadító mozgalomban | |
| A. I. Herzen és forradalmi agitációja a jobbágyrendszer bukásának előestéjén | |
| A Kolokol | |
| A nagy orosz forradalmi demokraták: Ny. G. Csernisevszkij és Ny. A. Dobroljubov | |
| A Szovremennyik - a forradalmi demokrácia eszmei központja - 1859-1861 | |
| A forradalmi szervezet megteremtésének terve | |
| Harc e terv valóraváltásáért a jobbágyrendszer megszüntetése előtt | |
| A vasárnapi iskolák | |
| A társadalmi mozgalom liberális irányzata | |
| A forradalmi demokraták harca a liberális irányzat ellen | |
| Irodalom | 408 |
| A jobbágyrendszer bukása Oroszországban (Az 1861. évi reform) | 410 |
| A reform előkészítése | |
| A kormányzósági bizottságok | |
| Osztályharc a reform körül | |
| A szerkesztő bizottságok | |
| A reform a Főbizottság és az Államtanács előtt | |
| A "február 19-i rendeletek" | |
| Az osztásföldek | |
| A kötelezettségek | |
| A megváltás | |
| A parasztok jogi helyzete | |
| A paraszt-intézmények | |
| A jobbágymunkásokra és a posszessziós munkásokra vonatkozó szabályok | |
| Az állami és az uralkodóházi birtokon dolgozó parasztokra vonatkozó reform | |
| Az 1861 február 19-i reform értékelése | |
| Az 1861-es reform a nemzetiségi vidékeken | |
| A liberális és a narodnyik történetírás az 1861. évi reformról | |
| M. Ny. Pokrovszkij hibái | |
| Irodalom | 439 |
| A hatvanas évek forradalmi mozgalma | 441 |
| Az 1861-es reformot követő parasztmozgalom | |
| A forradalmi demokratikus tábor a reform kihirdetése után | |
| Kiáltvány "Az ifjú nemzedékhez" | |
| A "Velikorussz" ("Nagyorosz") | |
| Az Ifjú Oroszorszság" | |
| A tveri nemesség fellépése | |
| A liberálisok álláspontja | |
| A kormányreakció erősödése | |
| Csernisevszkij pere | |
| Csernisevszkij "Mit tegyünk?" c. regénye | |
| A "Zemlja i Volja" ("Föld és Szabadság") elnevezésű titkos forradalmi szervezet | |
| A szabadságmozgalom fellendülése a Lengyel Királyságban | |
| Az 1863. évi lengyel felkelés előkészítése | |
| Orosz-lengyel forradalmi szövetség | |
| Az 1863. évi lengyel felkelés | |
| A "kazáni összeesküvés" | |
| Felkelés Litvániában és Belorusszijában | |
| Az első demokratikus támadás kudarca | |
| D. I. Piszarev tevékenysége | |
| Vita a Russzkoje Szlovo és a Szopremennyik között | |
| Az isutyinista kör, a Karakazov II. Sándor elleni merénylete | |
| A hatvanas évek végének forradalmi mozgalma | |
| Az I. Internacionálé Orosz Szekciója | |
| Marx és Engels művei Oroszországban | |
| Irodalom | 480 |
| Az 1863 és 1874 közötti reformok | 482 |
| Az általános reformprogram | |
| A zemsztvo-reform | |
| A városi reform | |
| A bírósági reform | |
| A testi fenyíték megszüntetése | |
| A pénzügyi reformok | |
| A cenzúra-reform | |
| Reformok a közoktatás területén | |
| A katonai reform | |
| A hatvanas-hetvenes évek reformjainak jelentősége | |
| Irodalom | 505 |
| A kapitalizmus fejlődése Oroszországban (1861-től a kilencvenes évek végéig) | 507 |
| A reform utáni gazdasági élet általános jellemzése | |
| A paraszt-gazdaság reform utáni fejlődése, és az "elparaszttalanodási" folyamat | |
| A feudalizmus maradványai a falun | |
| A földtulajdon | |
| Az osztásföldön kívüli földek bérlete | |
| A paraszti fizetésgek | |
| Áttelepülések | |
| A parasztok jogi helyzete | |
| A feudális maradványok hatása a parasztgazdaságra | |
| A földesúri gazdaság a reform után | |
| A mezőgazdaság tőkés fejlődésének üteme a különböző vidékeken | |
| A hetvenes-nyolcvanas évek mezőgazdasági válsága | |
| Az árutermelő mezőgazdaság fejlődése | |
| Az ipar fejlődése a reform után | |
| Az ipari forradalom betetőződése | |
| A termelés koncentrálása | |
| Az oroszországi tőkés ipar fejlődésének ciklikus jellege | |
| A cári Oroszország ipari elmaradottsága | |
| A belső piac fejlődése | |
| A vasúthálózat növekedése és a gőzüzemű közlekedés fejlődése | |
| Tőkefelhalmozás | |
| Külföldi tőke | |
| Az ipari protekcionizmus | |
| A tőkés hitel és a bankok | |
| A szociális változások eredményei a XIX. század végén | |
| A tőkés társadalom új osztályának, a proletariátusnak a kialakuilása | |
| A burzsoázia az 1861-es reform után | |
| A városok az 1861-es reform után | |
| Az oroszországi kapitalista fejlődés kérdéseinek tanulmányozása | |
| Irodalom | 547 |
| Közép-Ázsia és Kazahsztán a hatvanas-kilencvenes években. Közép-Ázsia Oroszországhoz csatolása | 549 |
| Közép-Ázsia a XIX. század derekán | |
| A közép-ázsiai kánságok társadalmi és gazdasági rendje | |
| A közép-ázsiai kánságok feudális harcai | |
| Oroszország és Közép-Ázsia gazdasági kapcsolatai | |
| Anglia mesterkedései Közép-Ázsiában | |
| Oroszország politikai megerősödése Kazahsztánban (a húszas évektől a hatvanas évek elejéig) | |
| A Kokandi és a Buharai Kánság ellen indított hadjáratok | |
| Az 1873-as hivai hadjárat | |
| A Kokandi Kánság megszüntetése | |
| Türkménia Oroszországhoz csatolása | |
| Az angol-orosz kapcsolatok és az 1885-ös egyezmény | |
| A hadműveletek befejezése | |
| Kazahsztán a hatvanas-nyolcvanas években | |
| Közép-Ázsia katonai közigazgatása | |
| Közép-Ázsia szociális viszonyai és a cárizmus közép-ázsiai politikája | |
| A közép-ázsiai népek kizsákmányolásának fokozódása | |
| Spontán tiltakozó mozgalmak és helyi lázongások a nyolcvanas-kilencvenes években | |
| Közép-Ázsia Oroszországgal való egyesítésének pozitív következményei | |
| Irodalom | 578 |
| A cárizmus külpolitikája 1856 és 1875 között. Oroszország megerősödése a Távol-Keleten | 579 |
| A cárizmus külpolitikájának jellege a krimi háború után | |
| A francia-orosz közeledés | |
| Oroszország állásfoglalása a porosz - dán és az osz trák - porosz háború idején | |
| A cári kormány és a francia-porosz háború | |
| Az orosz társadalom és a Párizsi Kommün | |
| A párizsi szerződés korlátozó cikkelyeinek eltörlése | |
| A három császár szövetsége | |
| A csendes-óceáni orosz birtokok helyzete és Oroszország távol-keleti külpolitikája | |
| Irodalom | 592 |
| A hetvenes évek forradalmi mozgalma. A Narodnyikok | 594 |
| A narodnyikok doktrinája, e doktrina történelmi gyökerei és társadalmi lényege | |
| A kapitalizmus és az obscsina a narodnyikok világnézetében | |
| A parasztság és a munkásosztály szerepének narodnyik értékelése | |
| A narodnyikok idealista történelemfelfogása | |
| A tömegek és az értelmiség szerepének kérdése | |
| A narodnyik anarchizmus | |
| Bakunyin és a bakunizmus | |
| Lavrov és a lavrovizmus Tkacsov és az orosz "blanquizmus" | |
| Forradalmi narodnyik körök a hetvenes évek elején | |
| "A nép közé járás" | |
| A "moszkvaiak" csoportja | |
| A harc további útjának kérdése | |
| A hetvenes évek "Zemlja i Volja" ("Föld és Szabadság") nevű szervezete | |
| A csiglirini összeesküvés | |
| A narodnyikok áttérése az egyéni terrorra | |
| A narodnyik terror káros hatása a tömegmozgalom fejlődésére | |
| A "Föld és Szabadság" kettészakadása | |
| A "Narodnaja Volja" ("Népakarat") | |
| A "Csornij Peregyel" ("Általános Földfelosztás") | |
| Irodalom | 611 |
| Az új osztály, a proletariátus létrejötte és fejlődése Oroszországban. A hatvanas-hetvenes évek munkásmozgalma | 613 |
| A munkásosztály növekedése, létszáma és összetétele | |
| A munkásosztály helyzete | |
| A hatvanas évek munkásmozigalma | |
| Statisztikai adatok a hetvenes évek sztrájkmozgalmáról | |
| Sztrájk a Névai Pamutfonógyárban és a Kreenholm Manufaktúrában | |
| Lázongások a pétervári vasmunkások körében | |
| Az első munkáskörök Pétervárott | |
| A "Dél-Oroszországi Munkásszövetség" | |
| Munkások a hetvenes évek politikai pereiben | |
| Pjotr Alekszejev beszéde | |
| Az 1876 december 6-i kazáni tüntetés | |
| Az 1878-1879. évi pétervári sztrájkok | |
| Az "Észak-Oroszországi Munkásszövetség" | |
| Irodalom | 634 |
| Oroszország és a szláv népek. Az 1877-1878. évi orosz-török háború | 636 |
| Oroszország és a szláv népek a krimi háború után | |
| Oroszország balkáni politikája a hatvanas években | |
| A Balkán Szövetség | |
| Az 1867. évi szláv kongresszus | |
| Oroszország és a szlávok forradalmi kapcsolatai | |
| Felkelés Boszniában és Hercegovinában | |
| Az orosz-török háború előkészületei | |
| Az 1877-1878. évi orosz-török háború | |
| A san-stefanói békeszerződés | |
| A berlini kongresszus | |
| Irodalom | 655 |
| Az 1879-1880. évi forradalmi helyzet. Politikai reakció a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején. III. Sándor ellenreformjai | 657 |
| Az 1879-1880. évi forradalmi helyzet | |
| A parasztság ínségének és nyomorúságának fokozódása | |
| A hetvenes évek parasztmozgalma | |
| A munkásosztály ínségének és nyomorának fokozódása | |
| A munkásmozgalom - az 1879-1880. évi forradalmi helyzet új eleme | |
| A forradalmi narodnyikság és hibái | |
| A liberálisok álláspontja | |
| Az "uralkodó körök válsága" | |
| A Lorisz-Melikov rendszer | |
| II. Sándor meggyilkolása | |
| III. Sándor monarchiája | |
| A Lorisz-Melikov rendszer felszámolása | |
| D. A. Tolsztoj belügyminiszteri kinevezése | |
| Parasztmozgalom a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején | |
| A parasztokra vonatkozó törvények | |
| Az 1889-1894. évi "ellenreformok" | |
| A reakció pénzügyi politikája | |
| A reakció politikája a kultúra és a közoktatás terén | |
| A harcias nacionalizmus | |
| A reakció erőtlen ahhoz, hogy visszafordítsa a történelem kerekét | |
| Irodalom | 689 |
| Oroszország népei a kapitalizmus uralomra jutásának és fejlődésének időszakában | 690 |
| Oroszország népei a kapitalista korszakban, és a cárizmus nemzetiségi-gyarmati politikája | |
| A kapitalizmus fejlődése Ukrajnában | |
| A forradalmi narodnyikok | |
| A liberális-burzsoá mozgalom | |
| A munkásmozgalom | |
| A szociáldemokrata csoportok | |
| A parasztmozgalom | |
| A nyugat-ukrajnai területek a kapitalizmus fejlődésének időszakában | |
| Az ukrán kultőra fejlődése a XIX. század második felében | |
| Moldva kapitalista fejlődésének főbb vonásai | |
| Társadalmi mozgalom és kultúra Moldvában a reform utáni időszakban | |
| A kapitalizmus fejlődése Belorusszijában | |
| Belorusszija nemzeti elnyomottsága | |
| A forradalmi mozgalom | |
| A narodnyikság | |
| A munkásmozgalom | |
| A belorusz kultúra | |
| Litvánia kapitalista fejlődése | |
| A litvániai osztályharc és felszabadító mozgalom | |
| A litván kultúra | |
| A kapitalizmus fejlődése Észtországban a XIX. század második felében | |
| A társadalmi mozgalom: a nemzeti kultúra fejlődése Észtországban a XIX. század második felében | |
| Az osztályharc fejlődése | |
| A munkásmozgalom | |
| A lett nép kultúrája | |
| A kapitalizmus fejlődése a Kaukázusban | |
| A kaukázusontúli társadalmi mozgalom | |
| A forradalmi mozgalom | |
| A narodnyikság | |
| A burzsoá nacionalizmus | |
| A kaukázusontúli munkásmozgalom | |
| Az első marxista szervezet | |
| A kaukázusi népek kultúrája a XIX. század második felében | |
| A volgavidéki népek társadalmi és gazdasági fejlődése | |
| A Volgavidék népeinek kultúrája a XIX. század második felében | |
| Baskiria a jobbágyrendszer bukása után | |
| A baskir nép harca a reform utáni időszakban a nemzetiségi-gyarmati elnyomás ellen | |
| Kultúra és felvilágosodás Baskiriában a XIX. század második felében | |
| A szibériai népek helyzete a XIX. század második felében | |
| irodalom | 754 |
| A cári Oroszország külpolitikája 1879 és 1894 között | 756 |
| A világ felosztásáért folyó harc éleződése | |
| Oroszország nemzetközi helyzete a berlini kongresszus után | |
| A három császár szövetségének felújítása | |
| Angol-orosz ellentétek Közép-Ázsiában | |
| A bolgár kérdés | |
| Harc Girsz politikája ellen | |
| Az 1887. évi orosz-német szerződés | |
| Az orosz-francia szerződés | |
| Irodalom | 770 |
| A munkásmozgalom a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején. Plehanov és "a munka felszabadítása" csoport. Marixsta körök alakulása | 771 |
| A munkásosztály helyzete a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején | |
| Sztrájkmozgalmak a nyolcvanas évek első felében | |
| A Morozov gyári sztrájk | |
| A gyári törvényhozás | |
| A sztrájkmozgalom a nyolcvanas évek második felében és a kilencvenes évek elején | |
| A narodnyikság elfajulása | |
| Plehanov és "A Munka Felszabadítása" csoport | |
| Az első oroszországi marxista körök | |
| Irodalom | 800 |
| Az orosz kultúra a XIX. század második felében | 801 |
| Az orosz kultúra további fellendülése a hatvanas-nyolcvanas években | |
| A sajtó | |
| A közoktatás | |
| A forradalmi demokraták esztétikája | |
| Az irodalom | |
| A képzőművészet | |
| Az orosz zene | |
| A színház | |
| A tudomány | |
| Az orosz kultúra hatása az Oroszország területén élő népek kultúrájának fejlődésére | |
| Az orosz kultúra és a szláv népek | |
| Az orosz kultúra nemzetközi jelentősége | |
| Irodalom | 855 |
Folytatás Microsoft-tal