A szovjet polgári jog tárgya és rendszere

Előszó

Mielőtt a szovjet polgári jog tanulmányozásához kezdenénk, előbb tisztáznunk kell, hogy az milyen társadalmi viszonyokat szabályoz, más szóval meg kell határoznunk a tárgyát.
A szovjet polgári jog a szovjet jog önálló ága. A marxista— leninista jogtudomány abból indul ki, hogy a jogágak elhatárolásának — következésképpen a szovjet jogrendszer tagozódásának is — a jogi szabályozás tárgyát képező különböző társadalmi viszonyok elhatárolása az alapja. A polgári jognak, miként a szovjet jog többi ágainak is, megvan a maga önálló tárgya, a társadalmi viszonyok meghatározott köre. A polgári jogi szabályozás tárgya a Szovjetunióban a szocialista társadalom vagyoni viszonyainak és a velük összefüggő nem vagyoni személyi viszonyok meghatározott köre. A szovjet polgári jogászok túlnyomó többsége a polgári törvényhozás Alapjainak elfogadása előtt is azokat a vagyoni viszonyokat tekintette a polgári jog tárgyának, amelyek annak folytán jönnek létre, hogy a szocialista társadalomban különleges árutermelés folyik.
A Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok polgári törvényhozásának 1962. május 1-én hatályba lépett Alapjai rögzítik a szovjet polgári jog tárgyának ezt a felfogását. A törvény preambuluma leszögezi, hogy a szovjet polgári törvényhozás „az áru-pénzformának a kommunista építésben való felhasználása által meghatározott vagyoni viszonyokat és az ezekkel összefüggő személyi nem vagyoni viszonyokat szabályozza".
Magától értetődik, hogy nem minden vagyoni viszony, amelyet a szovjet polgári jog szabályoz, egyenértékű szolgáltatást és ellenszolgáltatást feltételező visszterhes vagy egyszerűen visszterhes jellegű viszony vagy áru viszony. Elég lesz példaképpen valamely vagyontárgynak ingyenes használatba adásából vagy az ajándékozásból származó viszonyokra utalnunk. De a polgári jogviszonyok legfontosabb, alapvető kategóriáját a visszterhes, az áru-pénz viszony ok alkotják. Vissza