A szovjet civilisztikai gondolkodás fejlődése

Fülszöveg

A széles körben ismert, neves szovjet szerző monográfiája (amely első kötete egy tervezett nagyobb terjedelmű munkának) három részre tagolva tárgyalja a címében jelzett kérdéskört.
Kiterjeszkedik a Szovjetunió, valamint a többi szocialista állam polgári jogára, és vizsgálja a szocialista polgári jog közös, általános kategóriáit is.
A mű első része ismerteti és rendszerezi a szovjet polgári jogi elmélet forráshelyeit, majd áttekinti ennek az elméletnek a leglényegesebb vonásait, fejlődésének fő irányvonalait, felvázolja e fejlődés fontosabb szakaszait. Második része foglalkozik a polgári jog tárgyával, helyével a jogrendszerben, elhatárolásával más jogágaktól, illetőleg az e kérdésekre vonatkozó elméletekkel és ezek történeti elemzésével. A mű harmadik része a polgári jogi jogalanyiságra vonatkozó elméleti felfogások fejlődéstörténetét dolgozza fel, külön súlyt helyezve a jogi személyek, elsősorban az állami vállalatok jogalanyiságára.
A gazdasági alap által meghatározott, illetőleg feltételezett jogi szabályozásra és a polgári jognak az általános jogelmélettel fennálló kapcsolatára alapozott magas színvonalú elemzések és következtetések nagy érdeklődésre tarthatnak számot (pl. a NEP-korszakot vagy a hatvanas évek gazdasági reformját stb. tekintve). Rendkívül hasznos és feltáró jellegű a húszas és a harmincas évek szovjet civilisztikai irodalma gazdag forrásanyagának a bemutatása.
A tudományos tájékoztatás mellett a munka jelentős gyakorlati tapasztalatokat foglal össze.
A mű egésze, részletekbe menő megállapításai, polemikus állásfoglalásai különleges értéket jelentenek a polgári jog és a jogtörténet művelői, a joghallgatók, a jogi továbbképzésben részt vevők, valamint a közgazdászok s a történészek számára. Sikerült eszköze a jogászi műveltség emelésének is. Vissza