1.060.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szovjet büntető eljárás

A szovjet büntető eljárás
Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
'M. A. Cselcov: A szovjet büntető eljárás ' összes példány
Kiadó: Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 420 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

ÁLTALÁNOS RÉSZ
AZ ELJÁRÁS ALAPFOGALMAI ÉS ELVEI
A szocialista igazságszolgáltatás és a szovjet büntető eljárás3
1. A Nagy Szocialista Októberi Forradalom és a szocialista igazságszolgáltatás.
2. A szocialista igazságszolgáltatás.
3. A szovjet bíróság - a szocialista igazságszolgáltatás szerve.
4. A bírói és a törvényhozói tevékenység viszonya.
5. A bírói és az államigazgatási tevékenység viszonya.
6. A szocialista igazságszolgáltatás.
7. A szovjet büntető eljárás meghatározása és lényege.
8. A büntető eljárás célja.
9. A büntető eljárás és a büntetőjog.
10. A büntető eljárási jog.
11. A szovjet büntető eljárás meghatározása és lényege.
12. A büntető eljárási jogszabályok hatályának időbeli és területi korlátai.
13. A büntető eljárásjog szovjet tudománya.
14. A szovjet büntető eljárás segédtudományai.
15. A büntető eljárás és a kriminalisztika.
A szovjet büntető eljárás alapfogalmai és azok tartalma22
16. Az eljárási fogalmak és a terminológia
17. A bíróság.
18. Az eljárás.
19. A bírák.
20. A bírói fórumok.
21. Az eljárási funkciók.
22. Az eljárási cselekmények alanyai.
23. Az eljárás alakszerűségei.
24. Az eljárás tagozódása.
25. Az eljárási okiratok.
26. Az eljárási határidők.
A szovjet büntető eljárási elvek és formák történelmi fejlődésének vázlata29
27. A szovjet bíróság feladatai a szovjet állam fejlődésének első és második fő szakaszában.
28. Az Októberi Szocialista Forradalom véghezvitelének időszaka.
29. A törvényszéki eljárás fejlődése a külföldi katonai intervenció és a polgárháború időszakában.
30. A rendes bírósági eljárás fejlődése a külföldi katonai intervenció és a polgárháború időszakában.
31. A bíróságok rendszere a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában.
32. A Szovjetunió Legfelső Bírósága.
33. Az eljárás formái a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában.
34. Az összszövetségi eljárásijogi törvényhozás.
35. A büntető eljárás az ország szocialista iparosításáért vívott harc időszakában.
36. A büntető eljárás a mezőgazdaság kollektivizálásáért vívott harc időszakában.
37. A büntető eljárás a szocialista társadalom építésének befejezéséért és az új Alkotmány életbeléptetééért folytatott harc időszakában.
38. A Nagy Honvédő Háború és a szovjet büntető eljárás.
39. A szovjet büntetőbíróság és büntető eljárás szerepe a szocializmus építésében és a szovjet állam ellenségei ellen vívott harcban.
A szovjet büntető eljárás alapelvei58
40. A szocialista igazságszolgáltatás feladatai és az eljárás alapelvei.
41. A Sztálini Alkotmányban lefektetett alapelvek.
42. A törvényesség elve.
43. A bírói függetlenség elve.
44. A nyilvánosság elve.
45. A nemzeti nyelv használatának elve.
46. A védelemhez való jog biztosításának elve.
47. A szovjet büntető eljárás elveinek második csoportja.
48. A hivatalból való eljárás (közérdekűség) elve.
49. Az objektív igazság elve.
50. A közvetlenség elve.
51. A szóbeliség elve.
52. A kétoldalú meghallgatás elve
A vád72
53. A vád és a büntető üldözés a szovjet eljárásban.
54. A vád alakzatai a szovjet eljárásban.
55. A társadalmi és a hivatali (állami) vád a szovjet eljárás történetében.
56. Az ügyészi vád, mint a hivatali (állami) vád fő formája a szovjet eljárásban.
57. Az ügyészség jogainak korlátai a bűnügyek folyamatbavételével kapcsolatban.
58. Az ügyészi vád funkciója a szovjet eljárásban.
59. A szovjet ügyészség működési elve.
60. Az ügyészség által a bíróság előtt gyakorolt vádlói tevékenység terjedelme és módszerei.
61. A magánvád.
62. A magánvád sajátosságai.
63. A büntető üldözés alakzatainak vázlata
A terhelt. A védelem87
64. A terhelt helyzete az eljárásban és a terheltnek, mint az eljárás alanyának jogai.
65. A vád személyes jellege a büntető eljárásban.
66. A terhelt jogainak tartalma az eljárás különböző szakaiban.
67. A védelem, mint az eljárásbeli funkció.
68. A védelem a szovjet eljárás történetében.
69. A védelem az eljárás különböző szakaiban.
70. Az önkéntes és a kötelező védelem.
71. A védők köre.
72. A védő kirendelése és felváltása.
73. A védő viszonya a terhelthez és a bírósághoz.
Polgári jogi igény a büntető eljárásban98
74. A polgári jogi igény fogalma.
75. A polgári jogi igény a büntető eljárásban a szovjet elmélet szerint.
76. A polgári jogi igény a büntető eljárási törvénykönyvben.
77. A polgári jogi igény tárgya.
78. A kár oka.
79. A magánfél eljárási jogai.
80. A magánfél részvétele a felek vitájában.
81. A magánfél joga az ítélet megtámadására.
82. A polgári jogi igény érvényesítésének illetékmentessége.
83. a polgári jogi igény érvényesítése a polgári bíróság útján.
84. A sértett jogainak korlátozása a polgári jogi igény érvényesítése terén a büntető eljárásban.
85. A polgári jogilag felelős személy a büntető eljárásban.
86. A polgári jogi igény és az ítélethozatal.
87. A büntető eljárás kihatása a polgári jogi igényre.
88. A polgári jogi igény a legújabb szovjet törvényekben és a bírói gyakorlatban.
89. A terheltek egyetemleges felelőssége a polgári jogi igény tekintetében.
90. Megállapítások de lege ferenda.
91. Az eredeti állapotba való visszehelyezés (restitúció)
A bizonyítás általános tana110
92. A bizonyítás és a bizonyítékok a szovjet büntető eljárásban.
93. A szovjet bizonyítási elmélet alapvető tételei.
94. A bírák belső meggyőződése és annak megalapozottsága.
95. Az objektív igazság és a bizonyítás logikai módszerei.
96. A »bizonyítási teher« kérdése.
97. Az ártatlanság védelme.
98. A bizonyítás tárgya és tartalma.
99. A terhelt személyének megvizsgálása.
100. Az adatfelderítés határai az előzetes vizsgálat során és a bírósági tárgyaláson.
101. A bizonyítás megengedhetőségének kérdése.
A bizonyítékok nemei. A bizonyítékok forrásai128
102. A bizonyítékok osztályozása.
103. Terhelő és mentő bizonyítékok.
104. Elsődleges és származékos bizonyítékok.
105. Közvetlen és közvetett bizonyítékok.
106. A bizonyítékok forrásai (bizonyítási eszközök)
I. Tanúvallomások133
107. Fogalom. A tanúk köre.
108. A védő tanúnkénti kihallgatásának tilalma.
109. Meghatározott testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedők tanúkénti kihallgatásának tilalma.
110. Az orvosi titok kérdése.
111. A hivatali titok kérdése.
112. A bírói tanácskozási titok kérdése.
113. A tanúvallomás tárgya.
114. A tanú eljárásbeli jogai és kötelességei.
115. A tanúvallomások szavahihetőségének kérdése
II. Szakértői vizsgálat139
116. Fogalom.
117. A szakértői vizsgálat eljárási természete.
118. A szakértői vizsgálatról, mint tudományos ítéletről szóló elmélet.
119. A szakértői vélemény, mint külön bizonyítási forrás lényege.
120. A kötelező szakértői vizsgálat esetei.
121. A szekértői vizsgálat tárgya.
122. A szakértők jogköre.
123. A szakértő helyzete az eljárásban.
124. A szakértő kötelességei és jogai
III. A terhelt magyarázata és vallomása150
125. Terminológia.
126. A terhelt magyarázata a szovjet büntető eljárásban.
127. A bűntárs ellen tett vallomás és jelentősége az eljárásban.
IV. Tárgyi bizonyítékok153
128. A tárgyi bizonyítékok meghatározása.
129. A tárgyi bizonyítékok jelentősége az eljárásban.
130. A tárgyi bizonyítékok érvényesítése az eljárásban.
V. Írásbeli bizonyítékok155
131. Az írásbeli bizonyítékok meghatározása.
132. Az írásbeli bizonyítékok jelentősége az eljárásban.
133. Eljárási okiratok és jegyzőkönyvek.
134. Alkalmzásuk az eljárás során.
135. A bírói jogkör és az illetékesség.
136. Az illetékesség politikai jelentősége.
137. Az illetékesség jelentősége az eljárásban.
138. Az illetékesség alakjai.
139. Tárgyi illetékesség.
140. Különös illetékesség.
141. Területi illetékesség.
142. Illetékesség az ügyek összefüggése folytán.
143. Illetékességi összeütközések.
Eljárási kényszerintézkedések169
144. Az eljárási kényszerintézkedések fogalma és fajtái.
145. Előzetes biztonsági intézkedések a szovjet eljárás történetében.
146. Az előzetes biztonsági intézkedések jogi természete.
147. A bíróság előtti megjelenést biztosító eszközök.
148. A szűkebb értelemben vett előzetes biztonsági intézkedések.
149. Az előzetes biztonsági intézkedések alkalmazásának feltételei és fajtái.
150. Az előzetes letartóztatás.
151. A házi őrizet.
152. A vagyoni kezesség és a biztosíték.
153. A személyi kezesség.
154. A társadalmi kezesség, az elöljáró közvetlen felügyelete alá helyezés, kötelezvény a tartózkodási hely el nem hagyásáról.
155. Felfüggesztés a hivatali állástól.
156. Az előzetes biztonsági intézkedések alkalmazása.
157. A bizonyítékok megszerzését biztosító kényszerintézkedések.
158. A bírósági tárgyalás rendjét biztosító kényszerintézkedések.
Különös rész
A büntető eljárás lefolyása
A büntető eljárás (büntető üldözés) megindítása189
159. A büntető eljárás (büntető üldözés) megindításának lényege és jelentősége.
160. A vizsgáló és az ügyész az előzetes vizsgálatban.
161. A vizsgálatot megelőző ellenőrzés és a büntető eljárás megindítása.
162. A büntető üldözés megindításának esetei és alapja.
163. Az eljárás előfeltételei és ezek fajtái.
164. Anyagi jogi előfeltételek.
165. Eljárásjogi (szoros értelemben vett) előfeltételek.
166. A bírói, az ügyészi és a vizsgálati szervek cselekményei a büntető üldözés megindításánál.
Az előzetes eljárás, elvei és alakjai
167. Az előzetes eljárás fogalma, általános jellemzése.
168. Az előzetes eljárás szakai.
169. A nyomozás és az előzetes vizsgálat.
170. A nyomozás szervei és azok halaszthatatlan elsődleges cselekményei.
171. Az előzetes vizsgálatot helyettesítő nyomozás.
172. Az előzetes vizsgálat elvei és formája.
173. A vizsgálati szervek tevékenységének nevelő jellege.
A vizsgálati cselekmények202
174. Az előzetes vizsgálat részei
175. A vizsgálat terve.
176. A vizsgálat módszerei.
177. Bizonyítékok gyűjtése az előzetes vizsgálatban.
178. A tanúkihallgatás.
179. A gyermekkorban levők kihallgatásának sajátosságai.
180. A szembesítés.
181. Személy vagy tárgy bemutatása felismerés végett.
182. A tárgyi bizonyítékok.
183. Az írásbeli bizonyítékok.
184. A helyszíni szemle.
185. Szakértői vizsgálat az előzetes vizsgálatban.
186. A szakértői vizsgálat lefolytatása.
187. A szakértői vizsgálat esetei a terhelt felelősségrevonása előtt.
188. A szakértő, mint a vizsgáló tanácsadója a vizsgálat kérdéseiben.
189. Az orvosi vizsgálat.
190. A boncolás.
191. A házkutatás, a személymotozás és a lefoglalás.
192. A vizsgálati kísérlet.
193. A megkeresés
A terhelt az előzetes vizsgálat folyamán228
194. A terheltként való felelősségrevonás.
195. A terheltként való felelősségrevonás különleges esetei.
196. A gyanúsított és a terhelt.
197. A vád közlése és a terhelt kihallgatása.
198. Az előzetes biztonsági intézkedések alkalmazása.
199. A felfüggesztés, a polgári jog igény és az elkobzandó vagyontárgyak biztosítása.
200. A terhelt elmeállapotának megvizsgálása
A vizsgálat befejezése238
201. Az előzetes vizsgálat befejezése.
202. Az eljárás megszűntetése. A megszüntetés alapja és esetei.
203. Az eljárás felfüggesztése.
204. Az eljárás továbbfolytatása.
205. Az eljárás befejezése az ügynek a bírósághoz való áttételével. Az eljárás adatainak közlése a terhelttel.
206. A vizsgálat kiegészítése.
207. A vádirat.
208. Az ügyész eljárási cselekményei a vizsgálat befejezése után. Az ügy átadása a bíróságnak.
209. A vizsgálat kiegészítése során felmerülő kérdések
A bíróság elé állítás248
210. A bíróság elé állítás lényege az eljárás szempontjából.
211. A bíróság elé állítás intézménye a szovjet eljárás története folyamán.
212. A bírósági ellenőrzés az előkészítő ülésen.
213. Az ügy megvizsgálásának szabályai az előkészítő ülésen.
214. Az előkészítő ülésen megvizsgált kérdések köre.
215. Az előkészítő ülésen hozott végzés alakja.
216. Az előkészítő ülésen hozott végzés megtámadása.
217. Az egyesbíróként eljáró népbíró perbeli cselekményei a bíróság elé állítás szakában.
218. A kontradktórius eljárás bevezetésének kérdése a bíróság elé állítás szakában.
A bírósági tárgyalás259
219. A bírósági tárgyalás politikai és eljárásbeli jelentősége.
220. A bírósági tárgyalás szóbelisége.
221. A bírósági tárgyalás nyilvánossága.
222. A bírósági tárgyalás alapelvei.
223. A bírósági tárgyalás közvetlensége.
224. A nemzeti nyelv használata a bírósági tárgyaláson.
225. A vádlott joga a védelemhez a bírósági tárgyaláson.
226. A kontradiktórius elv a bírósági tárgyaláson.
227. Az ügyész a bírósági tárgyaláson.
229. A bírósági tárgyalás részei a Bp. szerint.
230. Az előkészítő rész.
231. A bizonyítás felvétele. Tartalma és szabályai.
232. A vádlott kihallgatása.
233. A tanúk kihallgatása.
234. A szakértői vizsgálat lefolytatása.
235. A bíróság egyéb cselekményei a bizonyítás felvétele során.
236. A felek perbeszédei. Az ügyész beszéde.
237. A magánfél felszólalása.
238. A védőbeszéd.
239. A viszontválaszok.
240. A terhelt felszólalása az utolsó szó jogán.
241. A magánvádra üldözendő bűncslekmények tárgyalásának sajátosságai.
242. A bírósági tárgyalás jegyzőkönyve
A vád módosítása és kiterjesztése újabb személyekre283
243. A bizonyításfelvétel tárgya.
244. A vádmódosítás a szovjet eljárásjogi elméletben és a szovjet törvényhozásban.
245. A vádmódosítás és az ítélet jogereje.
246. A vád eljárásbeli alakjának módosulása.
Az ítélethozatal288
247. Az ítélet politikai és eljárásbeli jelentősége.
248. Az ítélethozatal eljárásbeli feltételei.
249. A bírák tanácskozásának feltételei és szabályai.
250. Az ítélet ténybeli alakja.
251. A tanácskozás során eldöntendő kérdések.
252. A logika és a lélektan az ítélethozatalnál.
253. A büntető törvény alkalmazásának kérdése.
254. A büntetés kiszabása.
255. Az ítéletek fajai a szovjet eljárásban.
256. Gyógyító jellegű intézkedések alkalmazása.
257. Az ítélet tartalma és alakja.
258. Az ítélet kihirdetése.
259. Az ítélet jogrendje.
A nem jogerős bírósági ítéletek és végzések megtámadása és felülvizsgálata308
260. Az ítéletek felülvizsgálatának általános feladatai.
261. A perorvoslat és a felülvizsgálat tárgya.
262. A felülvizsgálat fajtái annak alanya szerint.
263. A felülvizsgálat fajtái annak kezdeményezői szerint.
264. Az ítéletek felülvizsgálata a Szovjetunióban, mint a bírósági tevékenység irányításának a formája.
265. Az ítéletek felülvizsgálásának feladatai és szervezeti elvei.
266. A perorvoslati eljárás. A felek jogai. Az ügyész óvása.
267. Az ítélet hatályon kívül helyezését és megváltoztatását eredményező okok elemzése.
268. A másodfokú bíróság előtti eljárás szabályai.
269. A másodfokú bíróság jogai. Végzései.
270. A revízió határai és a terhelt jogainak védelme.
271. Az ügy újbóli elbírálása az ítélet hatályon kívül helyezése után.
272. A reformatio in peius kérdése.
273. Perorvoslat a magánvádra üldözendő ügyekben.
274. A külön panasz.
A jogerős bírósági ítéletek és végzések felülvizsgálata335
275. A felügyeleti felülvizsgálat. Ennek lényege.
276. A jogerős határozatok megtámadásának szabályai.
277. A külön végzések megtámadása a felügyeleti eljárásban.
278. Perújítás új körülmények felmerülése következtében.
279. A perújítási eljárás
Eljárás a katonai bíróságok előtt342
280. A katonai igazságszolgáltatási szervek helyzetének sajátosságai a Szovjetunióban.
281. A katonai törvényszékek illetékessége békében és háborúban.
282. Az előzetes eljárás a katonai törvényszékek illetékességében tartozó, nem katonai személyek által elkövetett bűncselekmények miatt indult bűnügyekben.
283. Az előzetes eljárás sajátosságai a katonák által elkövetett bűncselekmények miatt indult bűnügyben.
284. Az előzetes vizsgálat.
285. A bíróság elé állítás katonai törvényszékeknél.
286. A katonai törvényszékek tárgyalásának sajátosságai békében.
287. A katonai törvényszékek eljárására vonatkozó különleges rendelkezések olyan helységekben, ahol hadiállapotot hirdettek ki és a hadműveleti cselekmények körzetében
Az ítélet végrehajtása
288. Az ítélet végrehajtása, mint az eljárás külön szaka.
289. Az ítélet végrehajtásának általános szabályai.
290. Az ítélet végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének a szervei.
291. Az ítélet végrehajtásának elhalasztása.
292. Az ítélet végrehajtásának elhalasztása háború idején.
293. A jogerős ítélet megváltoztatása.
294. Az ítéletvégrehajtás szakában felmerülő kérdések eldöntésének szabályai.
Büntető eljárás a népi demokratikus köztársaságokban
Az igazságszolgáltatás alapjai a népi demokratikus köztársaságokban360
295.A népi demokratikus köztársaságok keletkezése.
296. A népi demokratikus köztársaságok alkotmányaiban rögzített alapvető elvárási elvek.
297. A büntető eljárás a népi demokratikus köztársaságokban.
A Lengyel Köztársaság büntető eljárása
298. A népi demokratikus Lengyelország megalakulása.
299. A bíróság és a büntető eljárás átszervezése demokratikus elvek alapján.
300. A büntető eljárás hatályos jogszabályai.
301. A bíróság feladatai a népi demokratikus Lengyelországban
A jelentősebb imperialista államok büntető eljárása
Bevezetés370
302. A burzsoa eljárás és a burzsoa eljárási elméletek
Az Amerikai Egyesült Államok büntető eljárása376
303. Az eljárás általános jellege.
304. A büntető üldözés
305. A gyorsított eljárás
306. Előzetes eljárás az esküdtbíróság elé tartozó ügyekben.
307. A bíróság elé állítás.
308. A bírósági tárgyalás.
309. A bizonyítási rendszer.
310. Az ítéletek megtámadása és felülvizsgálata.
311. Az ítéletek végrehajtása.
312. Az Egyesült Államok büntető eljárásának értékelése.
A büntető eljárás Angliában387
313. Az eljárás általános jellege.
314. A gyorsítótt eljárás.
315. Eljárás az esküdtszék elé tartozó ügyekben.
316. Az előzetes eljárás.
317. A vizsgálat új alakjának bevezetése.
318. A bíróság elé állítás.
319. A bírósági tárgyalás.
320. Polgári jogi igény a büntető eljárásban.
323. Az ítéletek megtámadása és felülvizsgálata.
324. Az angol bíróság és az angol büntető eljárás értékelése
A büntető eljárás Franciaországban401
325. Az eljárás általános jellege.
326. Az egyszerűsített eljárás.
327. Az ítéletek megtámadása és felülvizsgálata.
328. Eljárás bűntettek esetén.
329. Az előzetes vizsgálat.
330. A bíróság elé állítás.
331. A bírósági tárgyalás.
332. A bizonyítási rendszer.
333. Polgári jogi igény a büntető eljárásban.
334. Az esküdtbíróság ítéletének megtámadása és felülvizsgálata.
335. A francia bíróság és a francia büntető eljárás értékelése.

Témakörök

M. A. Cselcov

M. A. Cselcov műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: M. A. Cselcov könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem