A szövetkezeti tulajdon mozgása: piacgazdaságtól piacgazdaságig

Előszó

Részlet:
"A probléma felvetése
Magyarországon a múlt század '70-es éveitől kezdve lényei vonásaikban a nyugat-európaiakkal megegyező szövetkezetek és szövetkezeti rendszerek /azonos ágazatba tartozó, közös vállalkozásokkal, pénzintézetekkel, központokkal egybefogott szövetkezetcsoportok/ működtek, melyek a kistulajdonosok, kisvállalkozók, úgynevezett 'kisegzisztenciák' hitellel való ellátását, piacralépését vagy árubeszerzését segítették. A második világháború után szovjet segítséggel berendezkedő szocializmus ezeket az önkéntességen alapuló szövetkezeti rendszereket gyökeresen átalakította, illetve nagyméretű új szövetkezetszervezésbe fogott. A kommunista párt szövetkezetideológiája, illetve az azt képviselő politikuscsoport 1947-48-tól, a kommunista hatalomátvételtől egészen 1989-90-ig, a nyílt rendszerváltozás éveiig egyfolytában azt állította, hogy a szocializmusban a szövetkezeteket alapító, egzisztenciájukat vagy annak valamely mozzanatát a szövetkezetek révén biztosító kistulajdonosok, 'kisegzisztenciák' szövetkezetüket önként és szabadon alapították, vagy a korábban, még a fordulat éve előtt létrehozott szövetkezetüket szabadon alakították át szocialista típusú szövetkezetté és szabadon működtették, a szövetkezetekben egyesített tulajdonuk feletti - egyéni vagy kollektív - tulajdonosi jogosítványaikat mindvégig megőrizték, s az ilymódon létrejött és működtetett szövetkezetek mindig is a szocializmus integráns részét képezték." Vissza