A szöveg fogalma

Tartalom

Előszó 9
Első rész / BEVEZETÉS HELYETT 10
Második rész / A SZÖVEGFOGALOM KOGNITÍV BEÁGYAZOTTSÁGA
II. 1. A szimbolikus reprezentáció és a kognitív fejlődés 15
II.2. A kognitív fejlődés lépcsői
II. 2.1. Biológiai átalakulások 17
II. 2.1.1. A nyelvi képesség „helye" 17
II.2.1.2. Az emberi megismerés szakaszai és változásai 21
II.2.1.2.1. Az átmenetek 21
II.2.1.2.2. Az agy átalakulása a nyelvi képesség kialakulása előtt 22
II.2.2. Kulturális átalakulások 25
II.2.2.1. Epizodikus kultúra 25
II.2.2.2.Mimetikus kultúra 26
II.2.2.3. Mitikus kultúra 27
II.2.2.4. Teoretikus kultúra 30
II.3. A teoretikus kultúra legújabb sajátos „termékei" 32
II.3.1. A hipertext 33
II.3.2. Az e-kereskedelem 34
II.3.3. Az elektronikus média 35
II.4. Nyelv, szöveg, diskurzus és a kognitív folyamatok: kulturális és nyelvi meghatározottság a navahók példáján
II.4.1. Nyelv, tanulás, emlékezet és kultúra 35
II.4.2. A navahók helyzete 39
II.4.3. A mai „navahó út" 41
II.4.4. A navahó kétkultúrájúság 43
II.5. Összefoglalva: a referencia komplexitásának fokozatos felismeréséről 44
Harmadik rész / A SZÖVEGFOGALOM ELŐZMÉNYE:
A NYELVI JEL
III. 1. A nyelvi jel fogalomtörténete 47
III. 1.1. Gorgiásztól Boethiusig 48
III. 1.2. Canterbury Szent Anselmtől Velencei Pálig 63
III. 1.3. A Port Royaltól John Locke-ig 73
III.2. A nyelvi jel jelentésének fogalomtörténete 80
II.2.1. Referenciális elmélet 82
III.2.2. Asszociációs elmélet 82
III.2.3. Kétkomponensű jelentésmodell 84
III.2.4. A pragmatikai (szemiotikai) jelentésmodell 85
III.2.4.1. A pragmatikai jelentésmodell gyökerei 86
III.2.4.1.1. A logikai pozitivizmus 86
III.2.4.1.2.Abehaviorízmus 88
III.2.4.1.3. A pragmatizmus 90
III. 2.4.2. A szemiotika 95
III.2.5. A beszédaktuselmélet jelentésmodellje 98
III.2.6. A relevanciaelmélet jelentésmodellje 101
III.3. A nyelvi jel közvetítettségének fogalomtörténete 102
III.3.1. A tömegkommunikáció jelentéstapasztalata 103
III.3.1.1. Tömegkommunikációs modellek 103
III.3.1.2. A tömegkommunikáció mintázatai 107
II.3.2. A médiahatás-megítélés szakaszai 108
III.3.3. A médiahatás típusai 109
III.3.4.Amediálisjelentéskonstituálás 110
III. 3.5. A nyelvi jel és a társadalom mediatizáltsága 113
III.4. A kommunikáció összetevőinek relativizálódása egy politikai beszéd példáján 114
III.4.1. Meg tudjuk-e állapítani, hogy kik a kommunikációs szituáció résztvevői? 114
III. 4.2. A politika és a nyelv - a beszélő azonosításának egy sajátos terepe 115
III. 4.3. A politikai beszéd 117
III.4.4. Egy politikai beszéd 119
III.5. Összefoglalva: a nyelvi jel komplexitásának fokozatos felismeréséről 125
Negyedik rész / A SZÖVEGFOGALOM MAI DISZCIPLINÁRIS KÖRNYEZETE
IV.0. A kieferi problémafelvetés 128
IV. 1. A szövegfogalom alakulása 131
IV. 1.1. A szövegfogalom a diskurzusanalízis létrejöttét megelőzően 131
IV. 1.1.1. Nyelvészeti megfontolások 131
IV. 1.1.2. Történetgrammatikák 133
IV. 1.1.2.1. Rumelhart (1975) 133
IV. 1.1.2.2. Schank és Abelson (1977), Schank (1999) 135
IV.1.1.2.3. Kintsch és van Dijk (1978) 137
IV. 1.2. A szövegfogalom a diskurzusanalízisben 138
IV.1.2.1. Korai kísérletek a diskurzusanalízisben 140
IV.1.2.2. Diskurzusegységek és diskurzusfunkció 142
IV.1.2.3. A diskurzuselmélet diszciplináris környezete 145
IV. 1.2.3.1. Beszédaktus-elmélet 146
IV. 1.2.3.2. Interakcionális szociolingvisztika 147
IV. 1.2.3.3. A kommunikáció etnográfiája 152
IV 1.2.3.4. Pragmatika 155
IV. 1.2.3.5. Beszélgetéselemzés 158
IV. 1.2.3.6. Kritikai diskurzuselemzés 160
IV. 1.3. A szövegfogalom további kutatási irányai 161
IV.2. A szövegfogalom kutatásának helyzete Magyarországon 163
IV.2.1. Definíciós nehézségek 163
IV.2.2. Kutatási irányok 164
IV.2.3. Petőfi S. János modellje(i) 168
IV.2.3.1. A strukturális aspektus 169
IV.2.3.1.1. (1990) 170
1V.2.3.1.2. (2004) 174
IV.2.3.2. A procedurális aspektus 174
IV 2.3.2.1. (1982) 174
IV.2.3.2.2. (2004) 177
IV.2.4. Egyetemi tankönyvek 178
IV.2.5. A szövegvizsgálat megítélése 181
IV.3. A szövegfogalom vizsgálatának legújabb szakasza: (L)DRT 181
IV. 4. A modellek összevetése egy újsághír-elemzés példáján 191
IV.4.1. A szöveg propozicionális szerkezetét megmutató logikai elemzés 192
IV.4.2. A Rumelhart-modell (1975) 195
IV.4.3. A Schank-Abelson-féle forgatókönyv-elmélet (1977) 196
IV.4.4. A Kintsch-van Dijk-féle modell (1978) 197
IV.4.5. Grice pragmatikai megfontolásai 198
IV.4.6. Van Dijk modellje (1988) 198
IV.4.7. A. Bell modellje (1998) 199
IV.4.8. Petőfi S. János modellje(i) 201
IV.4.8.1. A strukturális aspektus 201
IV.4.8.1.1. Petőfi S. János (1990) 201
IV.4.8.1.2, Petőfi S.János (2004) 202
IV.4.8.2. A procedurális aspektus 202
IV. 4.8.2.1. Petőfi S. János (1982) 202
IV.4.8.2.2. Petőfi S. János (2004) 202
IV.4.9. A DRS 203
IV.4.10. A modellek összevetése 205
IV. 5. Összefoglalva: A szövegfogalom természetének fokozatos felismeréséről 208
Ötödik rész / ÖSSZEFOGLALÁS HELYETT 210
Utóhang 215
Bibliográfia 217

Témakörök