A szorongás kognitív viselkedésterápiája

Előszó

Könyvünket Juhász Pál professzor emlékének ajánljuk. 1975-ben Juhász professzor javasolta, hogy válasszam kutatási témámul a szorongás pszichofiziológiáját. Akkor úgy éreztem, hogy ez az elsősorban filozófiai, nehezen körülhatárolható fogalom orvosi, fiziológiai, egzakt természettudományos módszerekkel alig közelíthető meg - különösképpen nem valószínű, hogy egy ilyen témájú disszertációt elfogadnak. A szorongás megértése híd az orvostudomány és a pszichológia között, az ember és környezet közötti egyensúly megbomlásának vészjele, az emberi magatartás megértésének egyik kulcsa. A modem világban, ahol állandóan változó, nehezen kiszámítható, az ember alapvető adottságainak nem megfelelő környezetben élünk, a szorongásos megbetegedések egyre gyakoribbá váltak. A szorongással kapcsolatban két témakör önmagában is olyan szerteágazó, hogy áttekintésére végül két kötetben vállalkoztunk. Az első témakör a szorongásos megbetegedések, ezen belül is a pánikbetegség, ennek pszichofiziológiája és a pszichofiziológiai kutatási eredményekkel szorosan összefüggő kognitív viselkedésterápiája. A jelen kötet ezt a témakört tekinti át. Ugyanakkor a szorongás, a saját helyzetünk feletti aktív kontroll képességének hiánya, ennek a kontrollvesztésnek a reális vagy irreális átélése az emberi magatartás szabályozásának alapelve, a magatartás-orvoslás (behavioural medicine) központi kérdése. Ezért külön kötetünk, a Magatartás-orvoslás alapjai elemzi a szorongás ember-, környezeti, magatartástudományi jelentését, központi idegrendszeri hátterét. A jelen kötet a klinikumban dolgozó orvosoknak, pszichológusoknak, pszichológus- és orvostanhallgatóknak szól. A szorongás pszichofiziológiáját megvilágító fejezet mind élettani, mind pszichológiai ismereteket feltételez. Célja elsősorban az, hogy a szorongással, általában a pszichológiai jelenségekkel kapcsolatos előítéleteket oldja. Az orvosok többsége Magyarországon - a Pázmány Péter Tudományegyetem megszűnése, illetve a pszichológia és az orvostudomány mesterséges szétválasztása óta - a lélektant gyanús, ködösítő áltudománynak tekinti, és elfelejtkezik arról, hogy valamennyi élettevékenységünket, a szervek, szervrendszerek működését a központi idegrendszer irányítja. Vissza