1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből

Válogatás hét évszázad írásaiból

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 1.039 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 1000 példányban. Tankönyvi szám: 5529.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Sok szó esik nálunk és a szomszédos baráti államokban a népeink közötti kapcsolatok kérdéséről. Társadalomtudósok, történészek, irodalomtörténészek, publicisták érdeklődése egyre fokozottabb... Tovább

Előszó

Sok szó esik nálunk és a szomszédos baráti államokban a népeink közötti kapcsolatok kérdéséről. Társadalomtudósok, történészek, irodalomtörténészek, publicisták érdeklődése egyre fokozottabb mértékben fordul e kérdés vizsgálata felé, és már széles körben elmélyült, elemző kutatás tárgyát képezi. A kapcsolattörténeti kutatásnak az utóbbi években valósággal külön irodalma keletkezett, s csak a közelmúltban - Csehszlovákiában és Romániában - két antológia foglalkozott a magyar és a szomszédos népeket történeti, irodalmi és általános kulturális síkon összekötő kapcsolatok ügyével. De a Szovjetunióban is nemrég megjelent irodalmi antológiában dolgozták fel az orosz-magyar irodalmi kapcsolatok kérdését. Hasonló mű jelent meg nálunk is az Akadémiai Kiadó gondozásában Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből címen. Ez az új irodalom, ezek az egymás megismerését, megértését és megbecsülését kifejező munkák, történelmi fejlődésünk folyamán soha máskor, csakis a szocialista építés időszakában láthattak napvilágot. Mindez egyrészt a szocialista országok egymás között fokozatosan bontakozó és erősödő együttműködésének, másrészt pedig a szocialista kultúrpolitika tiszta és félreérthetetlen álláspontjának eredménye, amely bennünket a szocialista tábor részeként a környező baráti országokkal, de a világ többi népével is összeköt. Vissza

Tartalom

A kiadó előszava 3
I. Az első kapcsolatoktól Mohácsig ( -1526) 7
1. Ballada a tatárjárás utáni országról (Kollár J. gyűjtéséből) 9
2. Karácsonyi János történeti tanulmánya a kolozsvári Cultura-ban: „A magyarok és a románok második közös harca a törökök ellen" (1395) 10
3. Az 1437. évi erdélyi parasztfelkelésben részt vett magyar és román „országlakosok" első kolozsmonostori egyezsége 15
4. Versek Husz Jánosról
A. Csehországi latin nyelvű népének Husz János mártíromságáról (XV. sz.) 21
B. Ormós László verse Husz Jánosról, a cseh nép vértanújáról (1838) 21
5. Részlet Kubáni L'udovít szlovák író „Valgatha" című történelmi regényéből
a husziták és a Hunyadiak összefogásának tervéről 22
6. Hunyadi János a szomszéd népek irodalmában és népköltészetében
A. Králjevics Márkó megszabadulása (Horvát hősi ének) 24
B. Horvát népének Ulászló király haláláról 25
C. Johann Nep. Vogl osztrák költő verse Hunyadi Jánosról (1844) 26
D. Moldován Gergely: A Hunyadiak emléke a románság között (1897) 27
7. Hunyadi Mátyás a néphagyományban és a szomszédos irodalmakban
A. Mátyás megválasztása (Bunyevác népballada) 30
B. Holéczy Mihály tanulmányrészlete a Tudományos Gyűjteményben
Mátyás és Ulászló cseh király 1479. júl. 17-i olomouci (olmützi) béketalálkozójáról (1828) 30
C. Dojcin Petár (Dóczi Péter) Mátyás vitéze a szerb népköltészetben és irodalomban: Szerb népének Dojcin Petárról: „A dőzsölő Doitsin Péter" 31
8. Irodalmi emlékezések az 1514. évi Dózsa-felkelésről
A. Részlet Jónás Záborsky „Doza" (Dózsa) című történeti szomorújátékából 32
B. Grell János versezete a „Dózsa-Hóra idők" elkövetkezéséről: „A bot" 35
C. Hamar Kálmán cikke a „Hét" című csehszlovákiai magyar hetilapban: „Dózsa György alakja a szlovák irodalomban" 3S
IL A közös elnyomó elleni függetlenségi harcok történetéből és irodalmából (1526-1789) 39
9. A mohácsi ütközet leírása a szomszédos népeknél
A. Részlet a mohácsi vészről szóló egykorú cseh krónikás énekből 40
B. Bajza József közlése a Fanjo Fancev zágrábi egyetemi tanár által 1935-ben felfedezett, a mohácsi vészről szóló egykorú horvát költeményről 42
C. A mohácsi csata. Részlet Frantisek Palaczky „A cseh nemzet története" című művéből 45
D. Jakov Ignjatovic: A mohácsi vész (Részlet) 47
10. Eger váráról és védőjéről
A. Tinódi Sebestyén: „Eger vár viadaljáról való ének" (Részletek) 47
B. Jakov Ignjatovic: „Dobó István bátorsága" (Részlet) 48
II. Zrínyi Miklós emlékezete a szomszédos népköltészetben, irodalmakban
A. „Ének a szigeti várról." Szlovák históriás ének (Részlet) 449
B. Brna Karnarutic: „Sziget várának elfoglalása" című történeti eposzából (Részlet) 50
C. „Zrínyi Miklós bán a szigeti várban." Szerb hősi ének (Részlet) 50
D. Zrínyi Miklós monológja Theodor Körner osztrák költő „Zrínyi" drámájából, Petrichevich Horváth Dániel fordításában (1810) 51
E. Pavel Országh Hviezdoslav magyar nyelvű verse Zrínyiről, késmárki diákkorából: „Szigetvár" 52
12. Semptei Névtelen: „Az Béla királyról való és az Bankó leányától" széphistória (1570, Részletek) 52
13. Balassi Bálint: Aenigma. Egy horvát virágének nótájára 53
14. Román-magyar történeti kapcsolatok a XVI. század végén, Nicolae Bálcescu román történetének megvilágításában
A. N. Bálcescu történeti leírása a Vitéz Mihály vajda idejében vívott török elleni román-magyar közös harcról: az 1595. aug. 23-i cálugareni győzelemről 54
B. Részlet N. Bálcescu történeti művéből a XVI. század végi román-magyar kapcsolatokról
1. A magyar nemesek és Vitéz Mihály szövetségéről 56
2. N. Bálcescu együttérző leírása a Basta császári hadvezér táborában orvul lemészárolt kétezer székely pusztulásáról 58
15. Iratok a XVII. század fordulójáról való magyar-szlovák vonatkozású Fanchali Jób-kódex felfedezéséről és jellegéről
A. Szauder József, az „Irodalomtörténeti Füzetek" szerkesztőjének bevezetése a Fanchali Jób-kódex felfedezéséről és magyar-szlovák kapcsolattörténeti jelentőségéről 59
B. Ján Misianik beszámolója a magyar-szlovák vonatkozású Fanchali Jób-kódex felfedezéséről 60
C. Részlet Klaniczay Tibor a Fanchali Jób-kódex történetéről írt tanulmányából 61
16. Tanulmányok Bethlen Gábor erdélyi szász és cseh kapcsolatai köréből
A. Részlet Lovas Rezső Weyrauch Dávidról a XVII. századi magyarbarát szász politikusról és erdélyi szász comesről írt tanulmányából 69
B. Részlet Kovács Endre „Magyar-cseh történelmi kapcsolatok" című munkájából az 1620. évi magyar-cseh szövetségről és a fehérhegyi ütközetről 71
17. J. A. Komensky Sárospatakon (1650-1654)
A. Kovács Endre: Comenius magyarországi kapcsolatai (Részlet) 75
B. Komensky Ámosz János: „A lelki tehetségek kiműveléséről" (1650) 82
C. Comeniusnak Sárospatakon írt „Praecepta Morum" (Erkölcsszabályok) című könyvecskéjében foglalt felhívása a magyar ifjúsághoz 85
D. Schöpflin Aladár ódája Ján Amosz Komenskyhez 86
18. Szlovák históriás énekek és balladák a végvári harcok korától a nagy török háborúk végéig (XVII-XVIII. sz.)
A. Stefáh Pilárik: Sors Pilarikiana (Pilárik keserve, XVII. századi krónikás ének. Részlet) 87
B. Egerről való ének (XVII. sz. vége) 87
C. Rossz bánásmód a sorozásnál (Népballada, Sáros m. XVIII. sz. vége) 88
19. Köröspataki B. János históriás éneke: „A havasföldi hartzról való história" (1656. Részlet) 89
20. A Rákóczi-felkelés a szomszéd népek népköltészetében és irodalmában
A. Kuruc rigmusok és históriás énekek
1. Kuruc háború 91
2. Rákóczi ezredének nótája 91
3. Rákóczi, Bercsényi 92
4. A szlovák szegénylegény dala 92
5. Voltak ám legények 93
6. II. Rákóczi Ferenc háborúi és felkelései 95
7. Rákóczi távozása 97
8. A vértanú Krman 97
B. Egykorú felhívások, későbbi emlékezések
1. II. Rákóczi Ferenc felhívása a cseh rendekhez (1703) 98
2. Bercsényi Miklós felhívása a szentendrei szerbekhez (1704- Részlet a „Szentendre" című monográfiából) 99
3. Krman Dániel beszéde Rákóczi zászlainak 1707. márc. 8-i zsolnai felszentelésekor (Részlet) 101
4. Bercsényi Miklós 1709. évi szlovák pátense 104
5. Pauliny-Tóth Vilmos magyar nyelvű levele Petrovay Jánoshoz a Rákóczi-induló keletkezéséről (1875) 105
6. Részlet Lehoczky Tivadar „Történelmi kalászatai"-ból: „A bereg megyei orosz nép Rákóczi mellett tüntet 1738-ban" 106
21. Betyárballadák a XVIII. század elejéről
A. Részlet a „Vitéz Pintya" román népballadából 108
B. Népi énekek Janosíkról 109
C. Újabb gyűjtésekből
1. Részlet Domokos Sámuel „Betyárok tüzénél" című kelet-európai népballada-gyűjteményének előszavából 111
2. Szemelvények a gyűjteményből
a. A vén Novák és Bogoszláv kenéz (Csuka Zoltán ford.) 112
b. Részlet a „Korbea" című román népballadából (Illyés Gyula ford.) 113
c. A Királyhegy ormán (Szlovák betyárballada, Weöres Sándor ford.) 115
d. Harcolt volna Janosík (Új szöveggel, Weöres Sándor ford.) 115
e. Kárpátukrán népballada 116
22. Czelder Márton verse az 1716. évi moldvai népmozgalom román és magyar résztvevőiről 117
23. Mikes Kelemen és a románok
A. Octavian Prie Mikes-cikksorozatából: „Egy magyar író a román fejedelemségekről a 18. század első felében" (Unirea, 1909) 118
B. Román vonatkozások a „Törökországi levelek"-ben 119
24. Kemény János Mihnea vajda révén történt szabadulásának leírása Gyöngyösi István „Porábul megéledett Phoenix"-ében 122
25. Berzeviczy Pál: Óda a prágai könyvtárhoz (Ode ad Bibliothecam Pragensem, 1783) 125
26. Barcsai Ábrahám: Képek a szomszédok életéből
Barcsai Ábrahám erdélyi lakodalmas verse 126
27. Orczy Lőrinc szomszédnépi tárgyú verseiből
A. Orczy Lőrinc verse a Garam-menti szépekről 128
B. Orczy Lőrinc: Lengyelek (Részlet) 130
III. Felvilágosodás és reformkor (1790-1847) 133
28. Csokonai Vitéz Mihály: Belgrádra (1790) 134
29. Verseghy Ferenc: Dal (Töredék, 1792) 135
30. Motívumok a szomszéd népek életéből Gvadányi József műveiben
A. A tabáni szerb bíró temetésének leírása az „Egy peleskei nótáriusnak budai utazásá"-ból (1788) 135
B. Trencséni üdvözlet Piatsek Károly Obesternek „a mostan folyó Frantzia háborúba' a Rajna Vize mellett fekvő Armadához" (1794) 137
31. Baráti méltatások a XIX. század küszöbén
A. Králjevics Márko vagy a szerb hősdalok méltatása Sándor István „Sokféle" című időszaki folyóiratában (1801) 138
B. A román nők dicsérete Szirmay Antal „Hungaria in parabolis" (1804) című munkájában 139
32. Gheorghe Sincai magyar kapcsolataiból
A. Gheorghe Sincai „Elegia"-ja Peretsényi Nagy Lászlóhoz (1803) 140
B. Cipariu Timotei levele a „Gazeta de Transsylvania" irodalmi melléklapja (Foaie pentru minte, inima si literaturá) szerkesztőjéhez Gh. Sincai „Elégiá"-ja részletének közlésekor (1841) 144
33. Pacic Jovan magyarországi szerb költő magyar nyelvű és tárgyú kéziratáról és pest-budai éveiről
1. A magyar nemességről 145
2. Berzsenyi olvasásakor 145
34. Virág Benedek kapcsolatai a szomszéd népekhez és azok irodalmához
A. Román és szerb kortársakhoz intézett verseiből:
I. „Gyka Emánuel Konstantinnak" (1812) 146
2. Vitkovics Mihálynak (Epistola) 147
B. Bitay Árpád tanulmánya Virág Benedek és az „erdélyi román triász" (Klein-Sincai-Maior) kapcsolatairól 147
35. Az újvidéki „Danica" irodalmi lap megemlékezése Balog István 1812. évi „Cserni György" drámájáról és annak baráti fogadtatásáról a pesti szerbség körében: „Cserni György Pesten" 150
36. Kazinczy Ferenc és a szomszéd népek
A. Vitkovics Mihály levele Kazinczy Ferenchez (1811) 154
B. Kazinczy Ferenc levele Musicki Lukijánhoz (1812) 156
C. A „Sprski Letopis" emlékezése Kazinczy születése századik évfordulója alkalmából (1859) 157
37. Kölcsey Ferenc szomszédnépi kapcsolataiból
A. Kölcsey Ferenc műfordításaiból: „Rácz nyelvbül" (1814) 158
B. Rumy Károly György verses üdvözlete Kölcsey Ferenchez: „Tekintetes és tudós Kölcsey Ferencz Úrhoz jeles magyar költő s Critikushoz munkájának új kiadásakor" 159
38. Vitkovics Mihály a „szerb-magyar" költő
A. Vitkovics Mihály lírai emlékezése Barcsay Ábrahámra: „A Múzsa panasza Barcsai Ábrahám sírjánál" (1806) 160
B. Berzsenyi Dániel: Vitkovics Mihályhoz (Részlet, 1815) 161
C. Vitkovics Mihály cikke a Tudományos Gyűjteményben a szerb nyelvről és annak költői szépségéről: „A Rácz Nyelvrül" (1819) 161
D. Horvát István nekrológja Vitkovics Mihályról (1829) 164
E. Részlet Radic Dusan „Vitkovics Mihály életrajza" című munkájából a költőnek a szerb szabadságharc iránti rokonszenvéről 164
F. A Vitkovics-centenárium alkalmából Egerben tartott „Vitkovics-emlékünnep" felszólalásaiból
I. Gyulai Pál pohárköszöntője a Magyar Tudományos Akadémia nevében az egri Vitkovics-centenáriumon 165
2. Greguss Ágost üdvözlő szavai az egri Vitkovics-emlékünnepségen 166
39. A nacionalizmus bírálata Magda Pál „Magyar Országnak és a határőrző katonaság vidékinek legújabb statistikai és geographiai leírása" (1819) című művében 167
40. Rohony György szlovák és Brechtenbergi Berg András erdélyi német költő versei a Magyar Nemzeti Múzeumról
A. Rohony György: A Nemzeti Múzeum - A Nemzeti Múzeum leírása 168
B. Brechtenbergi Berg András: A pesti Nemzeti Múzeumról 169
41. Jovan Hadzic pest-budai szerb költő és kultúrpolitikus verse: „A Gellérthegyen" (1821) 169
42. V. St. Karadzic szerb nép dalgyűjtemény ének magyar visszhangjából
A. Kultsár István ismertetése a Lipcsében kiadott Karadzic-féle szerb népdalgyűjteményről (1824) 171
B. Szemelvények V. St. Karadzic népdal- és népmesegyűjteményéből (A legény átka. Damljan és szerelmese) 172
C. Honthy István verse Vuk Karadzic hamvainak hazahozatala alkalmából: „Hazatért a költő" (1897) 173
43. Bernolák Antal: „Repertórium Lexici Slavici-Bohemico-Latino-Germanico-Ungarici" (1825, Előszó) 174
44. Adalékok Toldy Ferencnek a szomszéd népek irodalmi és tudományos élete iránti érdeklődéséről
A. Toldy Ferenc 1827. évi adatközlése: „A Szerbus Nép-Költéséről" 177
B. Részlet Toldy Ferenc csehországi útinaplójából: „Ó-Cseh-Literatúra (Prága, augustus 1829)" 180
C. Dávid Gyula adaléka a Romániai írószövetség folyóirataban „Cesar Boliac - Toldy Ferencről" 181
45. Csaplovics János magyar tudományos kapcsolataiból
A. „Ethnographiai Értekezés Magyar Országról" (1822) 183
B. Részletek a Csaplovics által közölt Kossits-féle vend szociográfiából: „A Magyar Országi Vendus Tótokról" (1828) 184
46. Vörösmarty-adalékok a szomszéd irodalmakban
A. Részlet Frantisek Palackynak a Lobkovic Bohuslav-féle "Karlovy Vary-i óda" lefordítása ügyében Vörösmartyhoz intézett leveléből 188
B. Vörösmarty Mihály válaszlevele Palackyhoz a "Karlovy Vary-i óda" magyar fordítása ügyében (Richard Prazák közlésében) 189
Melléklet: Grek Imre cikke Bohuslav Lobkovic XV. századi cseh humanista Karlovy Vary-i ódájának (In thermas Caroli IV.) magyar műfordítóiról és Jean de carro itteni orvos cseh-magyar irodalomközvetítő szerepéről 190
C. Brancic Blagoje emlékezése a Szerb Matica folyóiratában Vörösmarty Mihályról 194
47. Radivojevicné, Vijatovic Julianna emlékverse Obradovic Dositejről az 1829. évi Talia budai szerb almanachban 197
48. Austerlitz Károly magyarországi származású bécsi költő verse Kisfaludy Károly halálakor (1830) 197
49. Magyar festők a reformkori Bukarestben
A. Részlet Barabás Miklós „Emlékiratai"-ból a művész bukaresti időszakáról (1831-1833) 198
B. Részletek M. Kiss Pál „Magyar festők Bukarestben a 19. században" című tanulmányából a reformkori magyar-román művészeti kapcsolatokról 199
50. Magyar vonatkozású szemelvények Ján Kollár népköltési gyűjteményéből (1832, 1834) 206
51. Részlet Vajda Péter „Nemzetiség" című tanulmányából (1832) 208
52. Széchenyi István és a szomszéd népek
A. Rumy Károly verse Széchenyi „Világ" című művének olvasásakor (1832) 209
B. Zaharie Karkaleki, a pesti „Biblioteca Romaneascá" szerkesztőjének ajánlása Széchenyi Istvánhoz (1834) 210
C. Frantisek Skorpík morvaországi író tanulmánya Széchenyi Istvánról a „Hronka" szlovák folyóiratban (1837) 211
D. Flechtenmacher Keresztély román nyelvű röpirata és ódája Széchenyi Istvánról (1839) 213
E. Részlet Széchenyi István 1842. nov. 27-én mondott akadémiai beszédéből 217
F. A szerb Matica folyóiratának nekrológja Széchenyi István halálakor (1860) 220
G. Jovan Jovanovic-Zmaj újvidéki folyóiratának verses megemlékezése Széchenyiről (1880) 222
H. Bitay Árpád tanulmánya Széchenyi román kapcsolatairól (1925) 223
53. Adalékok Frantisek Palacky magyar vonatkozásaiból
A. Thaisz András ismertetése az egykorú csehországi tudományos irodalomról és Palackyról, mint a cseh történeti folyóiratok szerkesztőjéről (1827) 226
B. Palacky levele Döbrentei Gáborhoz a Magyar Tudományos Akadémia tagjává történt megválasztásakor (1835) 227
C. Sárkány Oszkár tanulmánya az „Apolló" folyóiratban: „A fiatal
Palacky" (Részlet) 228
54. Két előszó Székács József „Szerb népdalok és hősregék" című műfordításkötetéhez
A. Székács József bevezetője a „Szerb népdalok és hősregék" első kiadása elé (1836) 2,31
B. Gyulai Pál előszava Székács József szerb népdalfordításainak második kiadása elé (1887) 234
55. A népek közötti megértés motívuma Kazinczy Gábor írásaiban
Részlet Kazinczy Gábor „A Felföld" című levéltöredékéből a szlovák népélet és művelődés megbecsüléséről (1839) 235
56. Haan Lajos emlékezései Sárosy Gyuláról és az eperjesi irodalmi körről (1839) 237
57. Ismeretlen román író levele Gött Jánoshoz, a brassói nemzetiségi nyelvű hírlapok kiadójához a művészetek és tudományok fejlődéséről a román fejedelemségekben (1841) 239
58. Gustav Steinacker és a magyar irodalom
A. Költeménye a „Pannonia" versgyűjteményben: „Az Egyetértés szellemének" (1840) 241
B. Verses üdvözlete Eötvös Józsefhez: "A falu jegyzője"'írójának (1845) 242
59. Csatkai András adaléka az „Oedenburger Zeitung"-ban Grillparzer soproni kapcsolatairól (1840-1861) 242
60. Reformkori nemzetiségi röpiratok a nyelvi küzdelem kiéleződése ellen
A. A józan hazafiság és a nyelvi jogok védelme Melczer József „Szózat a s[z]láv nyelv érdekében" (1842) című röpiratában 243
B. Részletek Békesy Pál „A nyelvbéke Magyarországban" (1843) című röpiratából 245
61. Stúr Lajos levele Rumy Károly Györgyhöz a „Slovenskje Narodnje Noviny" részére küldendő laptudósítások tárgyában (1845) 247
62. Varga Katalinnak az erdélyi Érchegység román szegénynépéért vívott mozgalma egykorú és későbbi irodalmi emlékezéseiből
A. Részletek Varga Katalin 1847. évi verses életleírásából 248
B. Részlet I. Tóth Zoltán Varga Katalinról szóló tanulmánya bevezetéséből (1951) 249
IV. Forradalom és szabadságharc (1848-1849) 251
63. L'udevít Stúr felszólalása a pozsonyi diétán 1848. jan. 15-én a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényjavaslat vitájában 252
64. Kolbenheyer Móric soproni német költő és műfordító magyar vonatkozásaiból
A. Részlet Németh Sára Kolbenheyer-tanulmányából a költő és politikus 1848. évi szerepléséről és fogságáról 255
B. Petrichevich Horváth ezredes elfogatási parancsa Kolbenheyer Móric ellen (1848 dec.) 255
C. Kolbenheyer Móric magyar tárgyú verseiből
1. Artner Teréz, Kis és Petőfi 256
2. Horváth Mihályhoz 256
D. Király J. Pál: Utóhangok. Kolbenheyer M. barátom sírján 257
65. A pestvárosi rendreügyelő bizottmány 1848. március 31-i „békeszózata" a horvátokhoz 257
66. Petőfi a nemzetiségi kérdésről és a szomszédos népek irodalmában
A. A pestvárosi rendreügyelő bizottmány proklamációja. Az 1848. március 31-i pesti népgyűlésen elmondotta Petőfi Sándor 258
B. Részlet Gyura Jaksic „Emlékezéseiből" Petőfi elvesztéséről (1849) 260
C. Koloman Bansell: Petőfihez (1869) 261
D. Karel Túma előszava a Frantisek Brábek társaságában fordított első cseh nyelvű Petőfi-verskötethez (1871) 262
E. Frantisek Brábek két levele Kertbeny Károlyhoz saját Petőfi-fordításairól és magyar vonatkozású műfordítói tevékenységéről (a) Prága 1876. jan. 21; b) Uo., 1876. febr. 3.) 264
F. Jovan Jovanovic-Zmaj verse Petőfi szobrának leleplezésekor (1882) 266
G. Blagoje Brancic: Petőfi Sándor budapesti szobra előtt (1884) 267
H. Hviezdoslav Országh Pál: Óda Petőfihez (1910) 268
I. losif Popovici Bukarestben kiadott Petőfi-könyvének bevezetése a költő születése centenáriumán (1923) 269
J. V. Munteanu cikke 1928 őszén a bukaresti Adevárulban: „Cosbuc és Petőfi" 272
K. Kiss Jenő verse az 1948. évi segesvári Petőfi-ünnepségek alkalmából: „Riporton Petőfi élő emléke körül" 273
L. Ivan Kusy: „Petőfi Sándor a miénk is" (Tanulmány-részlet, 1950) 274
M. Részlet Veronica Porumbacu magyarországi jegyzeteiből: Petőfi nyomában (1952) 275
N. Részlet Ernst Fischer osztrák író és publicista Petőfi-tanulmányából: „Petőfi Sándor" (1953) 277
O. Dorothea Sasu román Petőfi-kutató összefoglaló tanulmánya a kolozsvári „Korunk"-ban a román Petőfi-fordításirodalom történeti útjáról (1960. Részletek) 278
67. Karol Kuzmány cikke az „Orol Tatránski"-ban a magyar nyelv diplomáciái szerepének és a hazafiságnak helyes felfogásáról (1848 ápr.) 284
68. Gheorghe Baritiu magyar vonatkozásaiból
Gh. Baritiu cikke az egykorú román hírlapirodalomban a márcuisi 12 pont értelmezéséről (1848 ápr.) 285

69. Jakov Ignjatovic magyar kapcsolataiból
A. A pesti "Srpske Narodne Novine" 1848. ápr. 9-i felhívása a délszlávokhoz a török uralom lerázására 290
B. Ignjatovic Jakov emlékirataiból: "Damjanich" (1880) 291
C. Csataképek Jakob Ignjatovic "Respektus Vásza" című regényéből 294
70. Mursu Euthym az egymás mellett élő népek szabadságáért
A. A "Marczius Tizenötödike" beszámolója Murgu Euthym magyarországi román politikus kiszabadulásáról 297
B. Murgu Euthym levele Bálcescu Miklóshoz a bukaresti forradalom győzelme alkalmából (Pest, 1848 júl.) 298
71. Pauliny-Tóth Vilmos 1848 tavaszán kiadott szlovák nyelvű röpirata Kossuthról és a márciusi pontok értelmezéséről (Részlet) 300
72. Jancsovics István 1848 tavaszán Szarvason kiadott „Szláv-magyar" szótára
A. A Magyar Tudományos Akadémia Toldy (Schedel) Ferenc szövegezte 1845. ápr. 15-i megbízólevele Jancsovics István részére 306
B. Jancsovics István 1848 tavaszán megjelent szlovák-magyar szótárának előszava 307
73. Ergovic Uros magyar nyelvű röpirata a nemzetiségi jogokról és a nemzetek közötti jogegyenlőségről
Részlet Ergovic Uros pesti szerb ügyvéd és publicista 1848. évi röpiratából: „Szerb szózat a magyar Nemzethez" (1848 máj.) 309
74. A nemzetiségi megbékélés forradalmi motívumai Negyvennyolc tavaszának magyar és szomszédnépi költészetében
A. Andrej Sládkovic: Dalt zengek a szabad hazáról 312
B. Ján Chalupka: Verd félre a harangot 314
C. Lisznyai Kálmán balladája a magyar-szerb történeti együttműködésről a márciusi napok emlékére: „Rákóczi és Brankovics" (Részlet) 315
75. Tompa Mihály 1848 júliusi naplójegyzetei Prágáról (Részletek) 316
76. Részlet Oroszhegyi Jósának az 1848. évi román forradalmat és szabadságharcot üdvözlő vezércikkéből (1848. júl. 22.) 320
77. Adalékok Kossuth Lajos és a szomszéd népek közötti közeledési kapcsolatok történetéhez
A. Kossuth 1848. szept. 12-i nyilatkozata a „Közlöny"-ben a magyar-román megértés ügyében 331
B. Jónás Záborsky: Kossuth Lajoshoz (Részlet a „Zehry" versciklusból) 322
C. Állítólagos egykorú szlovák népdal Matunák Mihály gyűjtéséből: „Kossuth Lajos imája" 322
D. Délszláv népi ének Kossuth Lajosról (1849 után) 323
E. Kossuth Lajos tervezete a dunai népek összefogásáról (Dunai Confoederatio, 1862 323
F. Kossuth Lajos nyílt levele Böszörményi Lászlóhoz, a Magyar Újság szerkesztőjéhez egy neki tulajdonított 1848. évi nemzetiségellenes proklamáció cáfolata ügyében (1867) 326
G. Szent lványi Márton liptói főispán 1867. szept. 26-i jelentése br. Wenckheim Béla belügyminiszternek a liptószentmiklósi választókerületben észlelt Kossuth-barát néphangulat tárgyában. (Részlet) 327
H. Kossuth Lajos nyílt levele Helfy Ignáchoz a 48-as párti „Magyar Újság" szerkesztőjéhez az 1871. évi cseh válságról 328
78. Dragos János és a román-magyar közeledés ügye 1848-1849-hen
A. Dragos János országgyűlési képviselő, magyarországi román nemzetiségi politikus 1848. szeptember 16-án benyújtott törvényjavaslata a román nemzeti kívánságok tárgyában 330
B. Kossuth Lajos kormányzó-elnök megbízólevele Dragos János számára
a román-magyar ellenségeskedések békés kiegyenlítése tárgyában (Debrecen, 1849. ápr. 26.) 331
79. Szeberényi Lajos, az 1848-49. évi szlovák forradalmi sajtó szerkesztője felhívásai a magyar, cseh és szlovák megértés és együttműködés tárgyában
A. Szeberényi verses felhívása a szabadságharc szlovák népi résztvevőihez (1848 nov.) 334
B. Szeberényi Lajos vezércikke a debreceni „Prjatel' Ludu"-ban a forradalmi szolidaritásról, a függetlenségi nyilatkozat meghozatala után (1849. ápr. 27.) 334
80. Teleki László és a szomszédos népek szövetségének tervei
A. Paris 1849. márc. 7. Teleki László levele Kossuth Lajos kormányelnökhöz diplomáciai értesülések, a francia kormányhoz intézett emlékirat, továbbá Pulszky Ferenc, br. Splényi Lajos és Szalay László működése tárgyában (Részlet) 336
B. Paris, 1849. márc. 7. Teleki Lászlónak tulajdonított, feltehetően titkára Szarvady Frigyes által szövegezett levél-tervezet Czartoryski Ádám herceghez, a párizsi lengyel emigráció fejéhez a magyarországi nemzetiségekről és a konföderációról vallott nézetei tárgyában 337
C. Paris, 1849. máj. 14. Teleki László levele Kossuth Lajos kormányzóelnökhöz a magyar ügyvivők munkája és a nem magyar népekkel való összeköttetés tárgyában 339
81. A „Marczius Tizenötödike" a nemzetiségek megbékéléséről és szövetkezéséről (Részlet) 341
82. Cezar Boliac és az erdélyi nemzetek megegyezésének ügye 1849 tavaszán
A. Boliac békeszózata a román-magyar megértés ügyében a román demokrata emigráció által a felszabadított Brassóban kiadott hírlapja (Espatriatul beköszöntő cikkében (1849. márc. 25.) 342
B. Boliac újabb cikke az „Espatriatul"-ban: „Jönnek mind a nemzetek" (1849 ápr.) 343
83. Adalékok az 1848-49. évi magyarországi német légió történetéhez
A. 1849. ápr. 27. Toborzási felhívás a magyarországi német légióba 344
B. 1849. máj. I. Felhívás a magyarországi német légióhoz való csatlakozásra 345
C. 1849. máj. 8. A magyarországi német légió esküszövege 346
D. Hartmann Moritz osztrák költő verse a magyar szabadságmozgalom oldalán küzdő 1848/49. évi bécsi légióról: „A bécsi diákok" 346
84. Nicolae Bálcescu 1849. évi tárgyalásai a magyar forradalmi kormánnyal egykorú levelezése és a mai romániai irodalmi emlékezések tükrében
I. Bálcescu: Magyarországi levelek
A. Pancsova, 1849. máj. 12. Bálcescu levele A. G. Golescuhoz Párizsban a magyar forradalmi kormánnyal felveendő tárgyalásokról 348
B. Debrecen, 1849. máj. 29. Nicolae Bálcescu levele Ion Ghicahoz Konstantinápolyba a Kossuth Lajossal és Batthyány Kázmérral folytatott első megbeszélésekről 349
C. Pest, 1849. jún. 6. Nicolae Bálcescu levele Ion Ghicahoz Konstantinápolyba a Pest visszafoglalása előtti tárgyalásokról (Részlet) 351
D. Debrecen, 1849. júl. 14. Nicolae Bálcescu levele Ion Ghicahoz Konstantinápolyba Kossuthtal való megegyezéséről a „Projet de pacification" megkötésekor 353
II. N. Bálcescu debreceni napjai és elképzelt találkozása Iancuval a mai román irodalom ábrázolásában
A. Veronica Porumbacu naplójegyzete és verse Bálcescu debreceni napjairól: „Itt Bálcescu is járt" 354
B. Részlet Eugen Jebeleanu „Bálcescu" című elbeszélő költeményéből (Károlyi Júlia fordításában) 356
III. Részlet a Balogh Edgár szerkesztésében készült „Nicolae Bálcescu Válogatott Munkái" című kiadvány (1956) előszavából 358
85. ]ókai Mór a szomszéd népek irodalmában és nézetei a nemzetiségi jogokról
I. A nemzetiségi jogok tisztelete és megbecsülése Jókai lapjaiban és publicisztikájában
A. Jókai cikke a szerkesztésében megjelenő 1848. évi Esti Lapokban a forradalom ügyét szolgáló szlovák nyelvű Nép Barátja (Prjatel' Ludu) érdemeiről 360
B. Jókai Mór cikke a Pesti Hírlapban: „Nemzetiségi kérdések" (1849 jún.) 361
C. Jókai Mór felhívása Magyarország minden nemzetiségi írójához a nemzetiségi gyűlölködés megszüntetése érdekében (1870 szept.) 362
D. Jókai lapja a hazai túlzók ellen: „A magyar Chauvinok" (1873 febr.) .. 363
E. Jókai Mór köszönőlevele a Szerb Maticához az írói működése ötvenéves jubileuma alkalmából történt beválasztásakor (1894 febr.) 365
II. Jókai-méltatások a szomszéd irodalmakban
A. A zombori „Golub" szerb ifjúsági folyóirat cikke Jókairól irodalmi munkássága félszázados évfordulóján (1894) 365
B. A „Luceafárul" román irodalmi folyóirat nekrológja Jókai Mórról (1904) 367
C. Brancic Blagoje tanulmánya a Szerb Matica folyóiratában Jókai Mórról (1904) 368
D. Todor Manojlovic bevezető tanulmánya „Az új földesúr 1951. évi, újvidéki szerb nyelvű kiadásához (Részlet) 370
86. Ion Gozman magyarországi román nemzetiségi képviselő levele Avram
Iancuhoz a román-magyar megbékélés ügyében (Vaskó, 1849. jún. 21.) 374
87. Szemere Bertalan miniszterelnök beszéde az 1849. évi nemzetiségi törvény elfogadása napián (Szeged, 1849. júl. 28.) 375
88. Avram lancu levele a magyar-román semlegességről (Topánfalva, 1849. aug. 3.) 378
89. Vysocki J. tábornok, a lengyel légió főparancsnokának orsovai búcsúszózata (1849 aug.) 378
V. Az önkényuralomtól a kiegyezésig (1849-1867) 381
90. Részlet Gyulai Pál 1851. évi erdélyi útirajzaiból: „Szeretjük-e a hazát, ha egymást gyűlöljük?" 382
91. Jovan Sterija Popovic magyar vonatkozásaiból: Vers Haynau halálára 384
92. Mátki Sándor jegyzetei a bihari román-magyar irodalmi kapcsolatokról
A. Részlet Márki Sándor „Bihari román írók" című tanulmánykötetének előszavából 385
B. Márki Sándor leírása az ötvenes évek bihari román irodalmi kezdeményezéseiről 386
93. Karel Sabina magyar vonatkozású írásaiból
A. Részlet Karel Sabina „Ozivené hroby" (Feléledt sírok) című regényéből a monarchiában élő népek hazafiainak közös olmützi (Olomouc) rabságáról az önkényuralom éveiben 386
B. Fejtegetése az egykorú magyar regényről 388
94. Szemere Bertalan forradalmi jellemképeiből (Lombok és töviskék. Paris 1854)
A. Teleki László 389
B. Vukovics Sebő 390
C. „Intőszavak a Magyar országban lakó népfajokhoz" 391
95. Részlet Újházy György 1854- évi délkelet-európai útleírásából: „Szerb guzla és balladák" 392
96. Cseh-magyar irodalmi vonatkozások a múlt század ötvenes éveiben és a hatvanas évek elején
A. Részlet Zuzana Adamova „Emlékezés Bozena Nemcovára" című tanulmányából: „Bozena Nemcová és Magyarország" 395
B. Zuzana Adamová tanulmánya a Világirodalmi Figyelőben: „A Szózat cseh fordításai" 399
97. Arany János a szomszéd népekről és azok irodalmában
A. Arany János: Népdal 403
B. Kolbenheyer Móric levele Heckenast Gusztávhoz (1855) 404
C. Arany János levele Kolbenheyer Mórichoz a „Toldi estéje" fordítása alkalmából (1855) 405
D. Jovan Jovanovic-Zmaj levele Arany Jánoshoz a Srpska Matica által jutalomban részesített „Murány ostroma" fordításáról és a szerb szabadságküzdelmek értelmezéséről (1877) 406
E. Martin Rázus: Arany Jánoshoz (születése 100. évfordulóján) 408
98. Jovanovic-Zmaj Jovan és a magyar irodalom
A. Jovariovic-Zmaj Jovan levele Prágából Gyorgye Rajkovicnak a „Sedmica" újvidéki irodalmi folyóirat szerkesztőjének Arany „Toldi"-jának lefordításáról (1856) 409
B. Antonije Hadzic felolvasása Jovanovic-Zmaj Jovanról a Kisfaludy Társaság 1889. május 29-i ülésén, Jovanovic irodalmi működésének 40. évfordulója alkalmából 412'
C. Herceg János emlékezése Jovanovic-Zmaj Jovan Toldi-fordításának 100. évfordulójáról (1957) 417
99. Ács Károly, Zilahy Károly és a román népköltészet
A. Ács Károly cikke szemelvényekkel a „Magyar Sajtó"-ban: „A román népköltészet" (1857) 419
B. Dávid Gyula cikke az Utunk-ban: A román népköltészet első magyar fordítója: Acs Károly (1954) 422
C. Domokos Sámuel cikke a romániai magyar sajtóban Ács Károlyról a „Virágok a román népköltészet mezejéről" centenáriumán (1958) 425
D. Zilahy Károly román népdalfordításaiból (1857) 427
100. Kondor Lajos és a magyar-szerb irodalmi kapcsolatok ügye az ötvenes évek
fordulóján
A. Vahot Imre tanulmánya: A magyar és szerb irodalom rokonulása (1858) 430
B. A Szerb Matica folyóiratának beszámolója a szerb népköltészet magyar nyelvű fordításairól és Kondor Lajos ez irányú munkásságáról (1859) 432
C. Kondor Lajos 1860. évi írása a „Divatcsarnok"-ban a szomszédos népek közötti „irodalmi rokonulás"-ról 434
101. Mocsáry Lajos és a nemzetiségi béke
A. Részletek a „Nemzetiség" (1858) című munkából 435
B. Részletek a „Programm a nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában" (1860) című munkából 438
C. Mocsáry Lajos válasza Pauliny Tóth Vilmos nemzetiségi törvényjavaslatára (1870) 439
D. Mocsáry Lajos tiltakozó cikke Miletic Szvetozár elítéltetése ellen (1878) 440
E. A „Família" pesti román irodalmi lap vezércikke Mocsárynak a Trefort-féle népiskolai törvényjavaslat ellen mondott képviselőházi beszédéről (1879) 442
F. Corneliu Diaconovici és Mocsáry Lajos beszédei a pesti román küldöttség által Mocsárynak átnyújtott emlékalbum átadásakor (1886) 445
G. A román nemzeti párt karánsebesi választási bizottságának levele Mocsáry Lajoshoz megválasztása alkalmából (1888) 446
H. Mocsáry Lajos válasza a román nemzeti párt karánsebesi választási bizottságának (1888) 448
I. Mocsáry Lajos képviselői beszámolója és búcsúlevele a karánsebesi kerület választóihoz (Részletek, 1892) 449
103. A Tököli Száva születése századik évfordulóján tartott újvidéki emlékünnepség és előzményei
A. Török János cikke a Hazánk-ban: „A Tököly-intézet és a Matica Srpska" 451
B. Pompéry János, a baloldali („határozati párti") sajtó szerkesztőjének beszámolója: „Tököly-ünnepély Újvidéken" (1861) 453
C. Toldy Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia képviselője ünnepi beszéde az 1861. aug. 29-i újvidéki Tököli-centenárium alkalmából 455
D. Branovácski István, Újvidék képviselője válasza Toldy Ferenc ünnepi beszédére 456
103. Madách Imre nemzetiségi vonatkozásai és életműve a .szomszéd irodalmak tükrében.
A. Részlet Madách: „A Civilizátor" című paródiájából (1859) 457
B. Voinovich Géza bevezetése Madách: „A Civilizátor" című verses paródiája 1938. évi kiadása elé 458
C. Madách Imre verse: „Mária testvérem emlékezete" 459
D. Madách Imre r86i. évi politikai programja a hazai nemzetiségek testvérisége jegyében 460
E. Siklóssy László tanulmánya a Vasárnapi Újságban: „Az Ember Tragédiája Prágában. Vrohlicky Jaroslav és Brábek Ferenc arcképeihez" 461
F. V. Iliesiu: A látnok (Madách Imre emlékére) 463
G. Emo Bohun cikke a „Kulturny Zivot" hetilapban az Alsósztregován létesítendő Madách-múzeum tervéről s a költő levelezésében említett pesti szlovák teátrumról (1957) 464
104. Kakassy Endre centenáris cikke a román fejedelemségek egyesülése (1859) egykorú magyar visszhangjáról 465
105. Havi Mihály a magyar vándoropera-társulat igazgatójának beszámolója a társulat 1860. évi bukaresti vendégszereplésének előkészületeiről (1859) 469
Melléklet: A bukaresti magyarok verses üdvözlete Lonovics-Hollósy Cornéliához, a vándortársulat bukaresti Lammermoori Lucia-előadása alkalmából (1860) 470
106. Iratok a Magyai Nemzeti Igazgatóság 1859-1861. évi, román fejedelemségekbeli tárgyalásai köréből
A. Az 1859 májusi Klapka-Cuza egyezmények Kossuth Lajos szövegközlésében 471
B. A Magyar Nemzeti Igazgatóság 1859 novemberi feljegyzése Cuza Sándor fejedelem számára a magyarországi nemzetiségi kérdés jövő ügyintezésében érvényesítendő alapelvek tárgyában 473
C. A Magyar Nemzeti Igazgatóság 2. román fejedelemségekbeli fegyverszállítási akciójával kapcsolatban 1861. jan. 9-én Ia?i-ban kötött Cuza-Klapka szerződés szövege 474
107. 1860. évi nyilatkozatok a nemzetiségi kérdés rendezése és a szomszéd népekkel való baráti kapcsolatok tárgyában
A. A magyarországi nemzetek egyenjogúságáról mint a népek közötti béke és együttműködés feltételéről. Részlet Károlyi Ede „Foederált Hunnia vagy a nemzetek egyesülése" című röpiratából (1860) 476
B. Medgyes Lajos „békeszózata" a hazát lakó testvérnemzetekhez: Békeszózat (1860) 477
C. Thaly Kálmán verse a „szabad levegőjű Moldváról": „Moldvában (Aug. 25-én 1860)" 477
108. Reményi Ede és a szomszéd népek
A. Sajtóbeszámoló Reményi Ede 1860. júliusi kolozsvári hangversenyével kapcsolatban rendezett magyar-román barátsági manifesztációról 478
B. Karel Krejci leírása a Reményi Ede 1862. évi prágai fogadtatásáról, a művészhez intézett egykorú, eredetileg cseh nyelvű üdvözlő költemény szövegével (1957) 482
109. A népek közötti közeledés eszméje Ján Palárik munkáiban
Részlet Ján Palárik „A nemzetiségi kérdés Magyarország új politikai átalakulásánál" című cikksorozatából (1860) 484
110. A Szerb Matica folyóiratának magyar irodalmi-történeti vonatkozású megemlékezései (1861-1864)
A. A „Srpski Letopis" nekrológja Teleki László halálakor (1861) 488
B. Emléksorok Szemere Pálról (1861) 489
C. A ,,Srpski Letopis" megemlékezése a szerb vonatkozású történeti kérdésekkel is foglalkozó Szalay László elhunyta alkalmából (1864) 490
111. Egykorú tudósítás az 1861. szept. 15-i brezovai Safárik-emlékünnepről 492
112. Jan Neruda verse a cseh emigráció genfi lapjában: Honvéd (1861) 494
113. Jozef Miloslav Hurban verse a szlovák-magyar közeledésről: „Ki választhatja szét..." (1861) 495
114. Láza Kostic 1861. évi üdvözlő verse Obernyik „Brankovics György" című felújított történeti drámájának címszereplőjéhez: „Egressy Gáborhoz" 496
115. Adalékok Eötvös József nemzetiségi és szomszédnépi kapcsolatainak történetéhez
A. Eötvös József képviselőházi beszéde 1861. jún. 10-én a nemzetiségi egyenjogúságot biztosító törvényről 497
B. Eötvös József 1861. évi indítványa „nemzetiségi bizottmány kiküldése tárgyában" 498
C. Eötvös József levele Illyasevics Györgyhöz a nemzetiségi kérdés megoldásáról (1862) 499
D. Bocu Sever román nemzetiségi politikus és publicista előszava Eötvös József „A nemzetiségi kérdés" című munkájának 1906. évi román kiadása elé 500
116. Wlad Alajos cikke az erdélyi román irodalmi egylet (Astra) megalakulásakor (1861) 501
117. A hatvanas évek eleji Bukarest leírása Oroszhegyi Jósa Romániába kivándorolt magyar orvos és publicista naplójában 503
118. Szigligeti Ede színi kapcsolatai a szomszéd népekkel
A. Szigligeti Ede köszönőlevele az újvidéki szerb színházi választmánynak a „Szökött katona" 1862. évi szerb nyelvű bemutatója alkalmából 505
B. Szerb irodalmi lap nekrológja Szigligeti Ede halálakor (1878)
119. Vajda János marianske láznei (Marienbad) útijegyzetei a cseh népről és művelődésről (1863) 507
120. Adalék a hatvanas évek első felének magyar-horvát közeledési akciói köréből
A magyar sajtó elismerő nyilatkozata az 1863. évi magyarországi aszály és éhínség áldozatainak megsegítésére indított horvátországi gyűjtésről és az ezzel kapcsolatos baráti horvát sajtóhangokról 509
121. Liszt Ferenc egykorú szomszédnépi vonatkozásaiból
A. Pesti román irodalmi lap életrajzi vázlata és kommentárja Lisztről a „Szent Erzsébet-oratórium 1865. évi pesti bemutatója alkalmából 510
Melléklet: Cezar Boliac 1845. évi bukaresti méltatása Liszt itteni hangversenyzésekor: „Ne árulják pénzért Liszt művészetét" 512
B. Eliska Krásnohorská verses emlékezése Liszt Ferenc halálakor (1886) 513
VI. A szomszéd népekkel való irodalmi, művelődési és történeti kapcsolatok a kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig (1867-1919) 515
122. A Kisfaludy Társaság és a szomszéd népek népköltészete
A. A „Pesti Napló" beszámolója a Kisfaludy Társaság szervezetéről és feladatairól a nemzetiségi irodalmakkal való kapcsolatok ápolása terén 517
B. A Kisfaludy Társaság „nemzetiségi" népköltési kiadvány-sorozata: „A hazai nem magyar ajkú népköltészet tára" (1866-1877)
1. Részlet Szeberényi Lajos bevezető tanulmányából a Kisfaludy Társaság szlovák népdalgyűjteménye létrejöttének körülményeiről 518
2. Szemelvények Szeberényi Lajos szlovák népdalfordításaiból 519
3. Greguss Ágost bevezetője a Kisfaludy Társaság 1870. évi „Magyar-orosz népdalok" című kiadványához 521
4. Fincicky Mihály előszava a Kisfaludy Társaság sorozatában megjelent ruszin (kárpátukrán) népdalgyűjteményhez 521
5. Ruszin (kárpátukrán) népdalok a Kisfaludy Társaság 1870. évi gyűjteményéből 523
6. Greguss Ágost előszava a Kisfaludy Társaság „Román népdalok" című gyűjteményéhez (1877) 524
C. A Kisfaludy Társaság és losif Vulcan
1. Greguss Ágost 1871. máj. 31-i beszéde losif Vulcan magyarországi román írónak a Kisfaludy Társaság tagjai sorába iktatásakor 525
2. losif Vulcan székfoglalója a Kisfaludy Társaságban a román népköltészetről 527
D. Mailand Oszkár beszámolója a Kisfaludy Társaság megbízásából végzett román népköltési gyűjtéséről 530
123. Iratok az erdélyi közművelődési egyletek és kulturális szervezkedésük történetéhez
A. Benedek Károly 1867. évi beszámolója a kolozsvári „Korunk"-ban az "Astra" erdélyi román közművelődési egyesület 1861. évi megalakulásáról 531
B. Részleteik Mocsáry Lajos „A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés" című röpiratából a nyolcvanas években elterjedt asszimilációs mozgalom természetéről 533
124. Részletek a pesti magyar írók által Dora d'lstriának (Ghica Helena) ajánlott „Magyarország jövője Keleten" (1868) című emlékkönyvből
A. Pásztói üdvözlő verse Dora d'Istriához 536
B. A magyar írók 1868. évi emlékalbumának előszava Dora d'Istria-Ghica Helénáról, a kelet-nyugati s kivált a délkelet-európai népek közötti művelődési kapcsolatok szorgalmazójáról 536
C. Részlet Schwarz Gyula „Pár szó a kelet-európai irodalmak könyvészetéről mint nemzetközi szükségletről" című tanulmányából 537
125. Adalékok az „új szlovák iskola" (nová Skola slovenská) magyar kapcsolataiból
A. Részlet az emigráns Szilágyi Virgil - Berlinből - Bobula Jánoshoz a pesti „Slovenské Noviny" szerkesztőjéhez intézett nyílt leveléből (1868) 539
B. A „Slovenské Noviny" pesti szlovák hírlap nyílt levele a „Magyar Újság" szerkesztőségéhez a népek közötti megértés politikájáról és annak kormánypárti ellenzőiről (1868) 540
C. Bobula János egykorú beszámolója a „Minerva" pesti szlovák könyvnyomda 1869. évi alapításáról: „A könyvnyomtatásról" 541
126. Az Általános Munkáspárt és sajtójának felhívása az erdélyi magyar munkásokhoz a szervezkedés és a nemzetiségi megbékélés ügyében: „A kolosvári testvérekhez" (1870)" 544
127. Andrej Sládkovic és Gáspár Imre irodalmi kapcsolataiból és a „Marína" első magyar kiadásáról
A. Andrej Sládkovic verses üdvözlete Gáspár Imréhez; „Egy ifjú költőnek" (1872) 546
B. Gáspár Imre emlékezése Andrej Sládkovicra az „Orol" szlovák irodalmi folyóiratban (1873) 547
C. A „Marina" első magyar kiadásából - Podhradszky Lajos előszava Sládkovic András „Marina" című lírai költeményének 1887. évi, első magyar nyelvű fordításához, szemelvényekkel 550
128. Thallóczy Lajos beszámolója a bukaresti román nemzeti levéltárról (1879) 552
129. Ion Slavici és a magyarok
A. Ion Slavici vezércikke a magyarság helyzetéről a dualizmus korában, a Román Nemzeti Párt napisajtójában (1885) 555
B. Részlet Ion Slavici váci fogságáról (1888) írt emlékezéseiből 557
C. Köpeczi Béla méltatása Ion Slaviciről 562
130. Ady Endre és a szomszéd népek
A. Ady korai, szerb tárgyú ballada-zsengéje: „Márkó király" (1894) 566
B. Ady Endre: A Duna vallomása (1907) 567
C. Ady Endre cikke a máramarosi és a vaskóhi román parasztmozgalmakról (1907) 568
D. Ady Endre cikke a cseh joggyakornokok 1907. évi társadalmi mozgalmáról 570
E. Emma Veiglsberg erdélyi szász írónő tanulmánya Adyról a „Die Karpathen" erdélyi szász folyóiratban (1911) 571
F. Todor Manojlovic cikke Adyról a Szerb Matica folyóiratában (1913) 574
G. Ady Endre levele Goga Oktaviánhoz a magyar és a román nép testvéri barátságáról (1914) 576
H. A „Luceafárul" román irodalmi folyóirat válasza Adynak Goga Oktaviánhoz intézett nyílt levelére (1914) 578
I. Emil Isac levele Ady Endréhez, a költő Goga Oktaviánhoz intézett hírlapi nyílt levele alkalmából (1914) 579
J. Móricz Zsigmond gyászbeszéde Ady Endre ravatalánál a „Magyar jakobinus dala" költőjéről (1919) 580
K. Stefan Krcméry cikke az „Elán" szlovák irodalmi folyóiratban: „Ady Endre szlovák tükörben" (1923) 582
L. Goga Oktavián nyilatkozata a magyar sajtóban Adyval való kapcsolatáról (1924) 584
M. Kós Károly beszámolója a „Vér és Arany" 1930. évi román kiadásáról (1931) 585
N. Krleza, Miroslav: „Ady Endre, a magyar lírikus" (1932) 587
O. Uhlár, Rudo: „Ady a szlovák irodalomban" (Részlet „A szlovák irodalom kapcsolatai a szomszéd irodalmakkal" című tanulmányból, 1932.) 588
P. Szalatnai Rezső cikke Ady költészetének cseh és szlovák visszhangjáról (1934) 593
R. Varga József: Ady Endre és Emil Isac barátsága levelezésük tükrében (1955) 595
S. Maria Banus cikke a „Gazeta Literará"-ban Eugen Jebeleanu új Ady-fordításai alkalmából: „Ady Endre románul" (1955) 597
131. Hviezdoslav és a magyarok
A. Pavel Országh Hviezdoslav: „Oda a milléniumi Magyarországhoz" (1896) 601
B. Hviezdoslav verses üzenete Ady Endréhez a testvérnépeket felszabadító, eljövendő forradalomról: „Igen, te heroldja..." (1910) 602
C. Iratok Pavel Országh Hviezdoslavnak a Kisfaludy Társaság levelező tágjává történt 1912. évi beválasztásáról
1. Bérezik Árpád, a Kisfaludy Társaság rendes tagja ajánlólevele Hviezdoslavnak a Társaság tagjai közé történő beválasztása ügyében (1909) 603
2. Kozma Andor, a Kisfaludy Társaság rendes tagja ajánlólevele Hviezdoslav levelező tagsága tárgyában (1911) 604
3. Vargha Gyula, a Kisfaludy Társaság titkára levele Pavel Országh Hviezdoslavhoz a Társaság tagjává történő beválasztásakor (1912) 606
4. Pavel Országh Hviezdoslav köszönőlevele a Kisfaludy Társaság vezetőségéhez a levelező tagságról szóló oklevél megküldésekor (1912) 607
D. Rexa Dezső tanulmánya Hviezdoslav halálakor: „Emlékezés Országh Pálról" (1922) 608
E. Schöpflin Géza bevezető ismertetése Hviezdoslav „Hájnikova zena" (A csősz felesége) című elbeszélő költeményének 1924. évi magyar kiadásához 612
Melléklet: Hviezdoslav „Hájnikova zena" (A csősz felesége) című elbeszélő költeményének beköszöntője (Schöpflin Géza fordítása)
F. Részlet Sziklay László „Hviezdoslav magyar nyelvű zsengéi" című tanulmányából (1955) 614
Melléklet: Hviezdoslav magyar vonatkozású zsengéiből:
1. Hviezdoslav szlovák nyelvű zsengéje Petőfiről: „Petőfi énekelt" (1870-72 között) Bárányi Ferenc fordítása 617
2. Testvérülés (60-as évek vége. Részlet) 618
G. Sziklay László ismertetése Hviezdoslav: „Véres szonettek" ciklusa magyar fordításáról 620
Melléklet: Rácz Olivér Hviezdoslav: Véres szonettek fordításából 622
H. Szántó György cikke a pozsonyi „A Hét" irodalmi és közművelődési
hetilap hasábjain: „Hviezdoslav és Az ember tragédiája" (1958) .. .. 622
132. Ion Papiriu Pop méltatása a brassói „Gazeta Transilvaniei"-ben az archeológus Torma Károly elhunytakor (1896) 623
133. Jászai Maii levele Solymosi Elekhez a magyar-román barátság és a két nép közötti színházi-művelődési kapcsolatok ügyében (1901) 625
134. Gheorghe Cosbuc és a magyar irodalom
A. Alexander Ciura beszámolója a „Família"-ban Gheorghe Cosbuc magyar fordítóiról és a századforduló magyar-román kulturális érintkezéseiről: „Co^buc - magyarul" 626
B. Gheorghe Cosbuc: Földet adj! (József Attila posztumusz, csonkán maradt fordítása) 629
C. Domokos. Sámuel méltatása Cosbuc költeményeinek új magyar válogatott kiadása megjelenésekor (1959) 629
135. A román nemzetiségi munkássajtó híradása az 1903. évi budapesti muunkás kongresszus megnyitásáról 631
136. Milán P. Kostic cikke Veljko Petrovicról és a „Croatia" budapesti magyar nyelvű szerb-horvát folyóirat kapcsolatairól 632
137. Cikkek Jászi Oszkár első világháború előtti nemzetiségpolitikai tárgyú publicisztikai munkássága köréből
A. A Szlovák Nemzeti Párt sajtójának kommentárja és szövegközlése Jászi „Matica"-cikkéről (1910) 634
B. Jászi Oszkár 1912: aug. 10-i levele a nagyszebeni „Telegraful Román" szerkesztőségéhez a„nemzetiségközi béke" visszaállításáról 636
138. Adalékok Bartók Béla és Kodály Zoltán szomszédnépi vonatkozású népdal és népzenei kutatásai és kapcsolatai köréből
A. A „Pesti Napló" cikke Bartók és Kodály népdalgyűjtései iránt megnyilvánult érdeklődésről (1912) 637
B. Kodály Zoltán cikke Bartók Béla máramarosi román népdalgyűjteményéről (1923), 640
C. Bartók Béla - a Magyar Néprajzi Társaság megalakulása negyvenedik évfordulóján tartott - előadásának bevezetése a magyarországi népzenei kutatások állásáról (1929) 643
D. Bartók-Béla tanulmány-jegyzetei a „New-York Times"-ben a Parry-fele délszláv népdalgyűjteményről (1942) 644
E. Részlet Kodály Zoltánnak a Duna menti népek zenei együttműködése ügyében adott 1946. évi nyilatkozatából (1945) 647
F. Demény János időrendi összefoglalása Bartók Béla román népdalkutatásairól (1955) 648
Melléklet: Bartók Béla szomszédnépi vonatkozású levelezéséből
1. Levele Kiriac D. Dimitrie bukaresti román zeneszerzőhöz erdélyi román népdalgyűjteménye tárgyában (1910) 651
2. Levele a „Turócszentmártoni Könyvnyomda Részvénytársaság"-hoz szlovák népdalgyűjtése tárgyában (Részlet, 1911) 652
3. Első román nyelvű levele Ion Busitia belényesi rajztanárhoz népdalgyűjtése és egy Ady-verskötet megküldése tárgyában (1912) 653
4. Levelezőlapja anyjához, özv. Bartók Béláné Voit Paulához, Bukarestből (1912) 654
5. Levele Ion Bianu bukaresti akadémiai könyvtároshoz a Román Akadémiához eljuttatott román népdalgyűjteménye ügyében (1913) 654
6. Levele Ion Bianuhoz román népzenei gyűjteménye további sorsáról (1914) 655
7. Részlet Ion Busitia belényesi tanárhoz intézett leveléből (1917) 656
8. Levele anyjához, özv. Bartók Béláné sz. Voit Paulához szlovák
népdalgyűjtése prágai visszhangjáról (Részlet, 1925) 657
9. Részlet Octavian Beu bukaresti szakíróhoz intézett leveléből a népek testvérisége jegyében folyó gyűjtőmunkája jellegéről (1931) 657
G. Szegő Júlia: Bartók Béla a népek közötti együttműködés megvalósításáért (Részlet a szerző „Bartók Béla, a népdalkutató", Bukarest 1956. c. könyvéből) 658
139. Cikkek Mikszáth Kálmán munkáinak szomszédnépi fogadtatása kőiéből
A. Előszó a „Szent Péter esernyője" zágrábi, horvát nyelvű kiadásához (1914) 659
B. Emo Bohun előszava a „Beszterce ostroma" 1949. évi szlovák kiadásához 663
C. Egri Viktor cikke a „Kulturny Zivot" hetilapban Mikszáth szlovák alakjairól (1952) 664
D. Póth István szövegközlése: Mikszáth Kálmán előszava szerb nyelven megjelent elbeszéléskötetéhez (1960) 666
140. Emil Isac üzenete az „Esztendő" irodalmi folyóirat szerkesztőihez a román-magyar irodalmi kapcsolatok fenntartása érdekében (1918 nov.) 667
141. A magyar tudományos, irodalmi, művészeti és publicisztikai élet képviselőinek 1918. november 3-án szerkesztett felhívása „egy szabad magyar államszövetség" létesítése érdekében 668
142. Várnai Zseni verse a „Népszava" 1918 karácsonyi számában a szomszéd népek és a világ népei közötti emberi megértésről 670
143. Juhász Gyula 1919- évi emlékezése Todor Manojlovic-csal való barátságára: "Magyarok, szerbek: emberek" 671
144. Móricz Zsigmond cikke a Pest megyei kerepesi szlovák lakosság körében lezajlott földosztásról (1919) 672
145. Felhívások és nyilatkozatok a magyar és a szomszéd népek közötti együttműködés ügyében a Tanácsköztársaság idején
A. A prágai „Socialní Demokrata" cseh munkáslap üdvözlete a magyar proletariátushoz a tanácsköztársaság kikiáltásakor 674
B. A Magyarországi Román Kommunista Párt budapesti osztályának tiltakozása a Tanácsköztársaság elleni román intervenciós támadás ellen 675
C. Barta Lajos cikke a sovinizmus elleni küzdelemről a népek közötti együttműködés megteremtése érdekében 676
D. Részlet Kun Béla előadói beszédéből a nemzetiségi kérdésről a Magyarországi Szocialista Párt országos pártülésének programvitájában 678
E. A „Vörös Újság" vezércikke a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása alkalmából 678
Melléklet:
1. A vöröskatonák röpirata a cseh és szlovák katonákhoz (1919 jún.) 679
2. Szlovákia Szocialista Pártjának felhívása a szlovák néphez a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásakor (1919 jún.) 680
3. A „Népszava" közleménye: „A Szlovák Tanácsköztársaság Budapest proletariátusának élelmezéséért" (1919. jún. 22.) 681
4. Mikulás Beno, a Tanácsköztársaság eperjesi direktóriuma szlovák közbiztonsági és gazdasági biztosának emlékezése a tanácsállam
időszakára (1959)
F. A Magyarországi Német Országos Tanács felhívása a világ német proletárjaihoz 685
VII. A magyar nép és a szomszéd népek közötti kapcsolatok ügye a két háború
között és a második világháború idején (1919-1944) 687
146. A szomszéd népekkel való kapcsolatok ügye a bécsi és a pozsonyi magyar emigráció hírlap- és folyóirat-irodalma tükrében
A. Kapcsolatok a szomszéd népek íróival. (Felhívások, nyilatkozatok. 1921-1923)
I. A bécsi „Jövő" Martin Rázus magyar irodalmi kapcsolatairól 688
1. Hatvany Lajos vezércikke a bécsi magyar demokrata emigráció sajtójában: „Válasz a szlovák költőknek" 692
3. A „Tűz" folyóirat szerkesztőségének felhívása a szomszéd népekkel való irodalmi és kulturális együttműködés ügyében: „Szózat az utódállamok összes magyar íróihoz és újságíróihoz" (Részlet) 694
B. Emil Isac nyilatkozatai a bécsi és pozsonyi emigráns sajtóban és további kapcsolatai
1. Emil Isac hírlapi nyílt levele a népek közötti együttműködésről és a bécsi magyar emigrációhoz fűződő kapcsolatokról: „Levél egy emigrált magyar kollégához" (1922) 695
2. Hock János válaszcikke Emil Isac nyílt levelére (1922) 697
3. Emil Isac levele a „Tűz"-höz (1922) 699
C. Cikkek, beszámolók a bécsi és a pozsonyi magyar emigráns sajtó szomszédnépi irodalmi és művelődési kapcsolatai köréből
1. A „Bécsi Magyar Újság" híradása a Victor Eftimiu Prometheus-ának kolozsvári bemutatójáról (1921) 700
2. Részlet Ligeti Ernő „Brezina, a szolidaritás költője" című tanulmányából (1922) 701
3. Egykorú tudósítások a Petőfi születése századik évfordulóján tartott bécsi ünnepségekről
a) A Petőfi-centenárium a bécsi színpadokon: „Petőfi ünneplése Bécsben" (1922) 702
b) A „Jövő" beszámolója a bécsi centenáris Petőfi-ünnepségről (1913) 703
147. Cseh munkásköltők a kassai magyar munkássajtóban (1922-24)
1. Jaroslav Seifert verseiből 705
2. Jozef Hora verseiből 707
3. Petr Bezruc verseiből 708
4. Részlet Botka Ferenc „Cseh proletárköltők fordításai a Kassai Munkás 1921-1924-es évfolyamaiban" című tanulmányából 710
148. Révai Károly ás a román költészet
A. Kristóf György nekrológja Gheorghe Cosbuc magyar bemutatójáról: Révai Károlyról (1923) 711
B. Kiss Ernő cikke Révai Károlyról Cosbuc és Eminescu fordítójáról: Révai Károly (1856-1923) 713
149. Sziklay Ferenc cseh műfordításaiból (1924), előszavakkal 716
150. Adalékok Oláh Gábor román irodalmi kapcsolataihoz (Részletek a költő Naplójából, 1924-től) 719
151. Bitay Árpád szomszédnépi irodalmi kapcsolataiból
A. Bitay Árpád tanulmánya Ács Károlyról, a magyar-román irodalmi kapcsolatok úttörőjéről 721
B. Bitay Árpád adaléka az Erdélyi Irodalmi Szemlében (1924) Gozsdu Emánuel magyar verseiről 722
C. Ion Chinezu méltatása az „Erdélyi Helikon" első számában a Bitay Árpád szerkesztésében megjelent „Műfordítások román költőkből" című antológiáról (1928) 723
152. Móra Ferenc elbeszélése a nemzetiségi megbékélésről: „A csókái csata" (1924) 725
153. Komlós Aladár cseh és szlovák irodalmi kapcsolataiból 725
A. Komlós Aladár méltatása Stefan Krcméry magyar nyelvű szlovák költőt antológiájáról 728
B. Komlós Aladár karcolata Jaroslav Hasek művéről 729
Melléklet: Bálint György méltatása Jaroslav Hasekről, a „Svejk" szerzőjéről, az író halála tizedik évfordulóján 731
C. Komlós Aladár feljegyzése Anton Straka 1936. évi magyar nyelvű cseh és szlovák lírai antológiája szerkesztéséről és a magyar résztvevők munkájáról 732
154. Móricz Zsigmond és a szomszéd népek
A. A „Magyarország" tudósítása Móricz Zsigmond és Karel Capek nyilatkozatairól a népek közötti kulturális kapcsolatok ügyében (1926) 733
B. Corneliu Codarcea visszaemlékezése Móricz Zsigmond 1926. évi erdélyi útjáról és a két nacionalizmus közötti hányattatásáról 734
C. Stefan Letz cikke az „Elán" szlovák irodalmi-művészeti hetilapban Móricz Zsigmondról, a „csehszlovák-magyar művelődési közeledés meghirdetőjéről" 739
D. Móricz Zsigmond levele Stefan Letzhez a „Légy jó mindhalálig" színdarab-változatának cseh nyelvre fordítása és a prágai bemutatása ügyében (1931) 742
E. Móricz Zsigmond levele Alzbeta Göllnerovához a „Sárarany" szlovák fordítójához (1933) 743
F. Móricz Zsigmond előszava a „Légy jó mindhalálig" 1936. évi prágai, cseh nyelvű kiadásához 744
G. Móricz Zsigmond levele Balogh Edgárhoz „az erdélyi szegénység és az erdélyi népek kölcsönös egymásrautaltsága" ügyében (1937) 745
H. Szalatnai Rezső összefoglaló cikke Móricz Zsigmond műveinek cseh és szlovák fordításairól 746
155. A „Magyar Bibliofil Szemle" üdvözlete Frantisek Brábekhez hetvenötödik születésnapja alkalmából 748
156. Adalékok a vajdasági magyar írók népek közötti irodalmi közeledési mozgalmaiból
I. Szenteleky Kornél és a Szabadkán kiadott „Bazsalikom" antológia
A. Aszlányi Károly ismertetése Debreczeni József és Szenteleky Kornél magyar nyelvű szerb költői antológiájáról (1928) 749
B. Szenteleky Kornél előszava a szerb képzőművészetekről és líráról a modern szerb költők műveiből készült „Bazsalikom" műfordításgyűjtemény (1937) előszavában 750
II. Csuka Zoltán írásaiból
A. Magyar-szerb-horvát irodalmi és művelődési kapcsolatok a két háború közötti korszakban 753
B. Az üzenő Ady (Vers) 754
C. Részlet a „Porrátörött élet" című verses önéletrajzból 755
157. Rádl Emánuel levele a „Vetés" pozsonyi magyar főiskolai folyóirat hasábjain Dobossy Imréhez a csehszlovák magyar kapcsolatok kérdéséről 755
158. Veljko Petrovic 1930. évi tanulmánya a közép- és délkelet-európai népek egymás közti kapcsolatairól és a kossuthi „duna-konföderációs" elképzelés modern vizsgálatáról és értékeléséről 757
159. Szomszédnépi költők Kosztolányi műfordításaiban
A. Folyóiratban közölt műfordításaiból 764
B. Antológiákban megjelent műfordításaiból
I. A „Modern költők" gyűjteményből (1913) 765
C. Világháborús beszélgetése a cseh bányásszal (1914) 767
160. Szlovák és erdélyi magyar írói nyilatkozatok a magyar nép és a szomszéd népek közötti közeledésről
A. Milo Urban cikke a pozsonyi „A Reggel" napilapban a szlovák-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok felvételének szükségességéről (1931) 769
B. Ligeti Ernő: Hol kezdődik a román-magyar kulturális közeledés? (Részlet, 1931) 771
161. A szomszéd népekkel való kapcsolatok ügye a csehszlovákiai magyar haladó ifjúság „sarlós mozgalmának" 1931. évi pozsonyi kongresszusán
A. A „Sarló jegyében", a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusa vitaanyagának bevezetése a mozgalom feladataitól 772
B. Részlet Balogh Edgár a Sarló 1931. évi kongresszusán tartott referátumából 773
C. Részlet Paul Senft pozsonyi német küldöttnek a Sarló 1931- évi kongresszusán elhangzott üdvözlő beszédéből 774
D. Ján (Rob) Ponicán üdvözlő beszéde a „Sarló" 1931. évi kongresszusa keretében rendezett szocio-foto kiállítás megnyitásakor 775
E. Julius Fucik üdvözlő beszéde a „Sarló" 1931. évi kongresszusán, a kelet-európai kérdés vitaülésén 776
162. Adalékok Kuncz Aladár román, erdélyi szász és magyar értékeléséhez
A. Isac Emil nekrológja Kuncz Aladárról (1931) 777
B. Corneliu Codarcea méltatása Kuncz Aladár Fekete kolostoráról (1931) 778
C. Ernst Jekelius erdélyi szász író előszava Kuncz Aladár „Fekete kolostor"-ának német fordítása elé (1931) 770
163. Illyés Gyula szomszédnépi vonatkozásaiból:
A Dunánál Esztergomban (1932) 780
164. Adalékok Kádár Imre „A havas balladái" című magyar nyelvű román népballada gyűjteményéről
A. Erdélyi József ismertetése Kádár Imre román népballada-fordításairól 781
B. Részletek havas balladái" kötet előszavából 783
165. Kós Károly és az erdélyi népek közötti irodalmi kapcsolatok ügye
A. Emanoil Bucutá üdvözlő cikke az ötvenéves Kós Károlyhoz I1934) 785
B. Kós Károly cikke az erdélyi magyar-szász kulturális közeledés feltételeiről és akadályairól (1935) 787
166. Vass László méltatása Darvas János szlovák lírai műfordítás-kötetéről (1934) 789
167. Adalékok Octavian Gogu és az erdélyi magyar irodalom kapcsolatához
A. Goga Octavian előszava „Az ember Tragédiája" 1934. évi általa készített fordításához 792
B. Bánffy Miklós üdvözlete Goga Octavianhoz „Az ember tragédiája" román fordítása alkalmából (1935) 794
168. Németh László szomszédnépi vonatkozású írásaiból
A. Németh László „dunai dilemmája" a „Magyarok Romániában" útirajzban (1935) 795
B. Részletek Németh László „Krlezsa Adyról" (1939) című tanulmányából 796
Melléklet:
1. Részletek Krleza „Leszámolásom velük" (Moj obracun s njima) című munkájából (1932) 797
2. A „Nagyvilág karcolata Miroslav Krlezaról (1957)
C. Németh László tanulmánya a magyar-délszláv művelődési és irodalmi kapcsolatok Ügyéről: „Híd a Dráván" (1940) 799
D. Részlet Németh László „Az én cseh utam" című tanulmányából a két nép közötti kapcsolatokról és összetartozásról (1959) 802
169. Iratok a magyar-román-csehszlovák irodalmi és művelődési közeledési mozgalmak köréből
l. A népek közötti társadalmi és kulturális kapcsolatok ügye az egykorú román-magyar közeledési mozgalmak és nyilatkozatok tükrében
A. Iratok a „Familia" folyóirat 1935-évi magyar-román írói ankétjához
1. M. G. Samarineanu, a nagyváradi „Familia" román irodalmi folyóirat szerkesztőjének bevezetője a folyóirat 1955. évi közeledési ankétjához 805
2. Babits Mihály, Benedek Marcell és Illyés Gyula válasza a „Familia" szerkesztője felhívására 806
3. Mihail Sadoveanu Victor Eftimiu, G. M. Vládescu válaszai a „Família" szerkesztője felhívására 808
B. A népek közötti kapcsolatok kérdése Balogh Edgár egykorú (1937) publicisztikai írásaiban
1. Részlet Balogh Edgár „Mócok és góbék" című írásából a Petru
Groza vezette Ekésfront és a MADOSZ (Magyar Dolgozók Szövetsége) találkozójáról 809
2. Balogh Edgár riportja Bányai Lászlóval a magyarnép és a szomszéd népek közötti kapcsolatokról és a romániai Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSZ) célkitűzéseiről (Részlet) 811
II. Cikkek, antológiák, felhívások és irodalmi szervezőmunka a magyarcseh-szlovák kultúrcsere ügyében
A. Karel Capek nyilatkozata a csehszlovák-magyar szellemi közeledésről (1936) 812
B. Részlet a „Szlovák elbeszélők" című 1936-ban Budapesten megjelent antológia bevezetéséből (1936) 813
C. A prágai Petőfi-kör előkészítő bizottságának hírlapi felhívása a kör 1936. nov. 15-i alakuló üléséről 814
D. Sándor László összefoglaló cikke az első világháború utáni csehszlovák-magyar irodalmi kölcsönviszonyról 815
E. Dallos István és Mártonvölgyi László szerkesztők előszava a „Szlovenszkói magyar írók antológiája" műfordításkötetéhez (1937) 818
170. Adalékok József Attila szomszédnépi irodalmi kapcsolatai és műfordításai történetéhez
I. Versek és műfordítások
A. A Dunánál (1936) 820
B. Folyóiratokban közölt cseh lírai műfordításaiból
Dél-Csehország (A. M. Pisa verse) 822
C. A „Cseh és szlovák költők antológiája" gyűjteményben megjelent műfordításokból
1. Ballada a fűtő szemeiről (Jiri Wolker verse) 824
2. Sírfelirat (Jiri Wolker verse) 825
3. A bányász (Petr Bezruc verse) 826
4. Ki áll a helyemre? (Petr Bezruc verse) 827
II. Magyar és szomszédnépi tanulmányok, versek, emlékezések József Attiláról a magyar és a szomszédos irodalmak közötti kapcsolatok művelőjéről és ez irodalmak tolmácsolójáról
A. Részlet Szántó Judit „József Attila műfordításai" című munkája bevezetéséből (1954) 827
B. Veronica Porumbacu József Attiláról
I. Részlet Veronica Porumbacu „József Attila versuri" (József Attila versei) műfordításkötetének előszavából (1955) 829
2. József Attilához. Veronica Porumbacu verse (Hajnal Anna ford. 1960 - Szemlér Ferenc ford. 1960.) 830
C. Részlet Kovács Endre „József Attila és Jiri Wolker" című tanulmányából 831
D. Vilém Závada cikke a „Literární Noviny"-ban: „József Attila példája" (1955) 833
E. Hegedűs Géza cikke: József Attila műfordításairól (1957) 835
171. Anton Straka és a csehszlovák-magyar irodalmi együttműködés
A. Bírálatok Anton Straka műfordításairól
1. Nagypál István bírálata a „Gondolat"-ban Ivan Olbracht - Nádass József és Anton Straka fordításában megjelent „Suhaj, a betyár" című regényéről 837
2. Braun Róbert jegyzete Anton Straka Móricz-fordításáról (1937) 839
B. Anton Straka magyar irodalmi és tudományos körökkel váltott levelezéséből
1. Anton Straka magyar nyelvű levele a „Századunk" szerkesztőségéhez Braun Róbert halálakor (1937) 839
2. Anton Straka levelei Földessy Gyulához
a) Készülő cseh nyelvű magyar h'rai antológiája ügyében (1939. júl. 20.) 840
b) A készülő antológia szerkesztési kérdéseiről (1939. okt. 8.) 841
c) Az antológia számára készülő cseh Ady-fordításról (1939- nov. 5.) 842
d) A rendezésében - 1940. febr. 8-án - megtartott első prágai Ady-estről 844
C. Szily Imre prágai emlékezése Anton Strakáról: „Az irodalom és a barátság hídépítője" (1938) 846
172. Bezruc és "Wolker-fordítások az „Új Hang" hasábjain
Osztrava. Petr Bezruc verse, Körösi György (Molnár René) ford. 849
Vrbice. Petr Bezruc verse, Körösi György (Molnár René) ford. 850
Ballada a fűtő szeméről. Jiri Wolker verse, Gábor Andor ford. 850
173. Emil Boleslav Lukác tanulmánya a szomszéd népek közötti kultúrcsere új feladatairól 852
174. Szemelvények a magyar nép és a szomszéd népek közötti kulturális közeledés magyar irodalmából a második világháború éveiben
A. Részlet Sziklay László „A szlovák irodalom" című irodalomtörténeti munkája bevezetéséből (1942) 856
B. Szenteleky Kornél 1943-ban kiadott irodalmi levelezése. Mláden Leskovác szerb költőhöz és műfordítóhoz intézett leveleiből 858
C. Részlet Szalatnai Rezső „A Duna költői" című magyar lírai antológiája bevezetéséből (1944) 861
VIII. Adalékok a magyar nép és a szomszéd népek közötti kapcsolatok köréből a felszabadulás utáni években (1945-1961) 863
175. Szemelvények Eugen Jebeleanu magyar irodalmi kapcsolataihoz
A. A kolozsvári „Világosság" közleménye Ady „Magyar jakobinus dala"
Jebeleanu-fordításáról: „Dunának, Oltnak egy a hangja..." (1945) 865
B. Szemelvények Jebeleanu Válogatott verseinek magyar nyelvű kiadásából
1. Budapesti hidak (Szemlér Ferenc ford.) 866
2. Bálcescu. Elbeszélő költemény, (Majthényi Erik ford. Részletek a 13. és 16. Énekből) 867
C. Eugen Jebeleanu verse 1957. évi budapesti látogatásakor: „A Költőnek" 868
D. Köpeczi Béla cikke E. Jebeleanu új műfordításkötetéről 869
E. Meliusz József karcolata a Nagyvilág-ban Eugen Jebeleanuról 871
176. Rendeletek a demokratikus nemzetiségi iskolaügy és szervezet létrehozása
tárgyában 872
177. Iratok az 1945. utáni évek magyar-román kapcsolatai köréből (1945-1948)
A. A „Dunai Munkaközösség" íróinak előszava az 1945/46 telén Budapesten kiadott kétnyelvű „A váradi hídverés - Pionierii dela Oradea" című kiadványhoz 877
B. Előszó és szemelvények Szabédi László román népköltési gyűjteményéből (1946) 879
C. Tabéry Géza verse az Utunk-ban: „Iris Transsylvanica" (1946) 880
D. Gaál Gábor, az Utunk alapító főszerkesztőjének cikke a magyar-román irodalmi hídverés feladatairól: „Új ország - új irodalom" (1947) 881
E. Kolozsvári-Grandpierre Emil előszava az 1947. évi budapesti „Román Kultúra Hete" alkalmából kiadott „Mai román líra" gyűjteményben (1947) 883
F. Avram P. Todor tanulmánya a „Sorsunk" pécsi irodalmi folyóiratban: a román-magyar művelődési kapcsolatokról (1948) 884
G. Adalékok Victor Cherestesiu egykorú román-magyar kultúrpolitikai kapcsolataihoz
1. A bukaresti „Editura de Stat" (Állami Könyvkiadó) előszava V. Cherestesiu „Magyarok és románok" című munkája 1947- évi magyar nyelvű kiadásához 886
2. Victor Cherestesiu cikke a „Tiszatáj" című szegedi folyóiratban az erdélyi románok és magyarok demokratikus kapcsolatairól (1948) 887
178. 1946 : VII. tv. (A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről) vonatkozó szakasza a nemzetiségi érzület törvényes védelméről 891
179. Részletek Bóka László Petár Petrovics Njegos „Hegyek koszorúja" című drámai költeménye 1947. évi magyar kiadásához írt előszavából 892
180. Az 1948. évi magyar-román barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 893
181. Tanulmányok Mihail Eminescuról az Eminescu-centenárium alkalmából
A. Részletek Köpeczi Béla „Eminescu - a román nép nagy költője" című tanulmányából 895
B. Részlet F. Pacurariu a „Forum" hasábjain közölt tanulmányából: „Mihail Eminescu" 901
Melléklet: A magyar Eminescu-fordításirodalomból (Dsida Jenő, Fekete Tivadar, Képes Géza, Gáldi László műfordításai) 902
182. A jószomszédság verseiből (1950-1956)
A. Milán Lajciak szlovák költő verse: „Anyánk, Magyar Köztársaság" (1950) 905
B. A „Mai szlovák költők" c. antológia terméséből (1954)
Szeptember végén. Ctibor D. Stitnicky verse 906
Bányászok. L. Mnacko verse 907
C. A trencséni vár alatt. Fodor András verse (1955) 907
D. „Talabik." Erdélyi József verse (1956) 9o8
E. A bukaresti folklór-múzeumban. Hegedűs Géza verse (1956) 909
183. Szemelvények kárpát-ukrajnai magyar kiadványokból
A. Bakó László verseiből
1. Ady Endréhez (1951) 911
2. Az őszi Tisza (1951) 912
3. Dolba (1956) 913
B. Részlet Sándor Lászlónak a szlovákiai „A Hét" hetilapban a kárpát-ukrajnai magyar irodalmi életről írt beszámolójából (1958) 913
C. Sándor László a „Kárpátok" irodalmi almanachban közölt verseiből (1958) 915
184. Barabás Jenő tudósítása az „Etnografia"-ban a gyulai múzeum román népművészeti kiállításáról (1952) 916
185. Ján Smrek 1953. évi csehszlovák állami díjjal kitüntetett Petőfi-fordítása
Részlet Ivan Kupec Ján Smrek Petőfi-műfordításkötetének utószavából 917
186. Jozef Rybák előszava az 1953-ban Budapesten kiadott „Cseh és szlovák költők antológiája" gyűjteményhez 919
187. Román-magyar közös tanulmány Erkelről Viorel Cosma (Bucuresti) és Lakatos István (Kolozsvár): „Erkel Ferenc élete és munkássága mint összekötő kapocs a magyar és a román zenekultúra között" (Részlet, 1954) 921
188. A magyar nép és a szomszéd népek közötti kapcsolatok kérdése Fábry Zoltán újabb tanulmányaiban
A. Részlet az író „A gondolat igaza" című tanulmánykötetében megjelent „József Attila szlovákiai emléke" című tanulmányából (1955) 923
B. Julius Fucik és a magyarok." (Az 1957-ben megjelent „Hidak és árkok" című tanulmánykötetből) 924
C. Fábry Zoltán cikke az Utunkban: „Ady és Szlovákia" (1957) 927
189. Magyarországi szlovák irodalmi- és népdalgyűjtemény (1955)
A. Előszó a „Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége" első irodalmi kiadványához 931
B. Részlet a „Vyletel vták" (Kirepült a madár) magyarországi szlovák népdal-gyűjtemény előszavából 932
190. Juzaj Spitzer szlovák irodalomtörténész előadása a budapesti Csehszlovák Kultúra centenáris Stúr-emlékünnepélyén „Ludovít Stúr" (Részlet, 1956) 933
191. Részlet Julius Dolansky „A magyar irodalom jelentősége a szláv irodalmakra nézve" (Filológiai Közlöny, 1956) című tanulmányából 935
192. Magyar emlékezések Petr Bezrucról
A. Részlet Dobossy László tanulmányából a 90 éves Bezrucról 939
B. Szalatnai Rezső emlékezése Petr Bezrucról 941
193. Radu Bureanu verse a marosvásárhelyi Székely Színház tízéves évfordulójára: „Hódolat és ajándék" (Utunk, 1947) 944
194. Groza Péter cikke: „Arany János ünneplőihez" (1957) 945
195. Részlet Todor Manojlovic „Az ifjú Juhász Gyula" című emlékezéséből (Híd, 1957) 947
Melléklet: Péter László cikke: „Ady és Juhász Gyula szerb barátja. Todor Manojlovic 75. születésnapjára." (Híd, 1958) 949
196. Érdmindszent kérelme Ady szülőfalujának a költőről való elnevezése tárgyában és a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének, illetve a Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozatai Ady emlékezete ügyében 951
197. Adolf Mechendörfer és az erdélyi szász, román és magyar kapcsolatok 953
A. Az "Utunk" beszámolója A. Meschendörfer erdélyi szász íróról, Meschendörfer nyilatkozatával (1957) 953
B. Radnóti Miklós Meschendörfer-fordításaiból 955
198. Adalékok Valentin Beniak szlovák nyelvű magyar lírai antológiájáról
A. Szalatnai Rezső beszámolója V. Beniak műfordítás-antológiájáról (1958) 956
B. Részlet Valentin Beniak utószavából 959
199. Veronica Porumbacu újabb magyar-román tárgyú írásaiból
A. V. Porumbacu méltatása a kolozsvári „Korunk"-ban, Szemlér Ferenc Alecsandri-fordításairól 961
B. Emlékezése Vörösmarty „Csongor és Tündéjé"-nek fordításával kapcsolatban a népek közötti barátság „aranyhídjáról" (1959) 964
200. Stevanoviá Milutin előszava a Hazafias Népfront és a Magyarország Dél-szlávok Demokratikus Szövetsége kiadásában megjelent „Egyazon ég alatt - Pod istim nebom" című kiadványhoz (1958)
201. Mihai Beniuc magyar kapcsolataiból
A. Mihai Beniuc üdvözlete a kolozsvári Utunk-ban, a lap ötszázadik számának megjelenése alkalmából 966
B. Mihai Beniuc előszava válogatott versei magyar kiadásához: „A magyar olvasóhoz" 967
202. Takács Tibor szomszédnépi tárgyú verseiből:
Ének a Vencel tér kút járói (1958) 969
Eminescu sírjánál (1960) 970
203. A magyar nép és a szomszéd népek közötti kultúrpolitikai kapcsolatok újabb cseh-szlovák-magyar irodalmából
A. Részlet Kovács Endre és Jan Novotny "Madary a my" (A magyarok és mi) című, 1959-ben Prágában cseh nyelven kiadott közös történeti munkája bevezetéséből 971
B. Ctibor Stitnicky antológiája Ady novelláiból
Részlet a kötet utószavából (1959) 972
204. Herceg János szomszédnépi tárgyú tanulmányaiból (Leányvári levelek. Novi Sad, 1959)
A. Részlet „A magányos Sztérija" című tanulmányból 973
B. Tanulmánya Jása Ignjatovic „Emlékiratai"-ról 976
205. Mai szlovák költők magyar vonatkozású versei a Szlovák Tanügyi Kiadó
„Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok" (szerk. Csanda Sándor) című kiadványában (1959)
A. Szlovák költők verses emlékezései Ady Endréről és József Attiláról
1. Mojík, Ivan: Ady és Léda sírja fölött 978
2. Kostra, Ján: A kerepesi temetőben 979
3. Mojík, Ivan: Találkozás József Attilával 979
B. Versek a baráti Magyarországról
1. Ján Ponincan balatoni verseiből
a) Siófok 980
b) Balatoni hangulat 980
2. Kasarda, Mikulás: A déli határnál 980
206. Újabb tanulmányok Bartók Béla kelet-európai népdalgyűjtései vizsgálatához
A. Oskar Elschek bevezetése Bartók Béla szlovák népdalgyűjteményének a Szlovák Tudományos Akadémia gondozásában megjelent 1959. évi kiadásához 981
B. Podhradszky György cikke a „Muzsika" című folyóiratban Bartók Bélával folytatott beszélgetéséről Bartók szlovák népdalgyűjtésével kapcsolatban (1961) 984
7. Rákos Péter előszava Az Ember Tragédiája 1960. évi prágai, cseh nyelvű kiadásához: „Az örök újrakezdés drámája (Részlet) 986
208. Tudor Arghezi előszava válogatott versei magyar kiadásához (Testamentom, Bp. 1961) 988
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem