A Szombathelyi egyházmegye zsinatai

Tartalom

Az 1777-ben alapított szombathelyi püspökség történetében három egyházmegyei szinódusra került sor. Az 1821-ben tartott első egy!házmegyei gyűlés a jozefinista egyházpolitikával való szakításon túl a társadalom erkölcstelenségével és elvallástalanodásával is szembe akart szállni. Az egyházmegyei gyűlésre az 1822. évi nemzeti zsinatot előkészítő konzultációk részeként került sor: eredményeit - a többi egyházmegye szinódusainak vagy papi gyűléseinek javaslataihoz hasonlóan - felhasználták a nemzeti zsinat határozatainak megfogalmazásakor. Ezt követően csak 1927-ben gyűlt össze az egyházmegye papsága a következő zsinatra, amelynek legfontosabb feladata a trianoni béke után megcsonkított egyházmegye kormányzatának és hitéletének reformja és egy új egyházmegyei törvénykönyv megalkotása volt. Bár a Codex Iuris Canonici tízévenkénti zsinattartást írt elő, a következő évtizedek nem kedveztek a rendelkezés betartásának. Így csak a rendszerváltás után ülhetett össze megint a zsinat 1998-ban. Az időközben jelentősen megváltozott társadalmi környezet és a II. vatikáni zsinat által elindított egyházi reformok miatt ismét elodázhatatlanná vált az egyházmegye megújítása. A kötetben közölt három zsinat dokumentumainak összegyűjtését és elemzését "A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010" című OTKA program keretében Bakó Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ oktatója végezte el.

Témakörök