| Előszó a negyedik kiadáshoz | 5 |
| Előszó az ötödik kiadáshoz | 7 |
| A művelési és metszési eljárások kialakulásának okai | 9 |
| A termesztésbevétel hatása a szőlő megjelenési formájára és biológiai tulajdonságaira | 9 |
| A metszés nélkül művelt szőlő sajátosságai | 12 |
| A tőkeművelésmód és metszésmód fogalmi meghatározása | 18 |
| Morfológiai (alaktani) alapismeretek | 20 |
| A tőke és az idős fás részek | 20 |
| Az egyéves fás részek és a rügyek | 22 |
| A hajtások és a fürtök | 25 |
| A termésképződés | 27 |
| A rügyek kialakulása | 27 |
| A rügyek felépítése | 31 |
| A fürtkezdemények kialakulása és további sorsuk | 34 |
| A rügyek termékenysége | 37 |
| A rügyek termékenységét meghatározó tényezők | 41 |
| A termékenységi együttható fogalma | 48 |
| A metszés elmélete | 51 |
| A környezet meghatározta vegetációs lehetőségek | 51 |
| A vegetációs lehetőségek hasznosítása | 54 |
| A fajta szerepe | 55 |
| A metszés szerepe | 56 |
| A tőkék alakításának biológiai alapjai | 57 |
| A termőegyensúly | 60 |
| A terhelés | 63 |
| A rügyek szétosztása | 64 |
| A rügyek kihajtásának és alva maradásának biológiai sajátosságai | 64 |
| A polaritás | 67 |
| A tőkék erőbeni állapota | 67 |
| A világos rügyek kihajtása | 67 |
| A rejtett rügyek kihajtása | 72 |
| A polaritás leküzdésének módjai | 74 |
| A rövidmetszés | 76 |
| A váltómetszés | 77 |
| Az ívelés | 78 |
| A fejremetszés | 81 |
| A polaritás hasznosítása | 83 |
| A terhelés hatásai | 84 |
| A termésmennyiségre gyakorolt hatás | 84 |
| A termésminőségre gyakorolt hatás | 88 |
| A tőkék erőbeni állapotára gyakorolt hatás | 90 |
| Egyéb hatások | 92 |
| A teljesítőképesség | 93 |
| A teljesítőképességet befolyásoló tényezők | 93 |
| A legkedvezőbb terhelés és annak meghatározása | 99 |
| A termés meghatározása a metszéskor | 100 |
| A tőkeművelésmódok | 105 |
| A tőkeművelésmódokat meghatározó tényezők | 105 |
| A keskenysoros szőlők tőkeművelésmódjai | 108 |
| Legyezőművelés | 121 |
| Alacsony kordonművelés | 124 |
| Guyot-művelés | 131 |
| Szálvesszős metszéses fajművelés | 134 |
| A szélessoros szőlők tőkeművelésmódjai | 137 |
| Nagy termőfelületű tőkeformák | 137 |
| A nagy tőszám elvét követő eljárások | 186 |
| A keskenysoros szőlők szélessoros rendszerre állítása | 189 |
| A gyorsított tőkekialakítás és termőrefordítás | 194 |
| A támaszrendszerek | 195 |
| Karós támasz | 195 |
| Függőleges egysíkú huzalos támaszrendszer | 196 |
| Ferde vagy vízszintes tartósíkú támaszrendszerek | 202 |
| A metszésmódok | 206 |
| A metszésmódokat meghatározó tényezők | 206 |
| A metszésmódok csoportosítása | 208 |
| Rövidmetszések | 208 |
| Hosszúmetszések | 214 |
| A metszésmódok leegyszerűsítése | 224 |
| A metszés gyakorlati végrehajtása | 226 |
| A metszés ideje | 226 |
| A metszés eszközei | 228 |
| A metszés előtti rügyvizsgálat | 230 |
| A tőkék erőbeni állapotának elbírálása | 231 |
| A metszés technikája | 232 |
| A metszést kiegészítő munkák | 234 |
| A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése | 236 |
| A zöldmunkák | 239 |
| Technikai és biológiai alapelvek a keskenysoros szőlőkben | 239 |
| Technikai és biológiai alapelvek a szélessoros szőlőkben | 240 |
| A kötözés és a hajtásvezetés | 240 |
| A hajtásválogatás | 241 |
| A fürtök egy részének leszedése | 242 |
| A termőhajtások bekurtítása | 243 |
| A csonkázás | 244 |
| A hónaljhajtások kezelése | 248 |
| Egyéb zöldmunkák | 249 |
| Zöldmetszés másodtermés nyeréséért | 249 |
| A késő tavaszi fagykárt szenvedett szőlők metszése és kezelése | 250 |
| A jégverte szőlők metszése és kezelése | 252 |
| A művelési és metszési eljárások történeti fejlődése hazánkban | 253 |
| A filoxéravész előtti művelési és metszési eljárások | 254 |
| A filoxéravész után elterjedt és a szocialista nagyüzemek kialakulásáig uralkodó művelési és metszési eljárások | 256 |
| A szocialista nagyüzemekben kialakuló és elterjedő művelési és metszési eljárások | 260 |
| A szocialista nagyüzemek első évtizedének uralkodó irányzata | 260 |
| A szélessoros rendszerű szőlők művelési és metszési eljárásai | 262 |
| A művelési és metszési eljárások borvidékenkénti sajátosságai | 268 |
| Móri borvidék | 269 |
| Soproni borvidék | 275 |
| Alföldi borvidék | 282 |
| Badacsonyi borvidék | 294 |
| Balatonfüred-Csopaki borvidék | 298 |
| Balatonmelléki borvidék | 298 |
| Somlói borvidék | 299 |
| Bársonyos-Császári borvidék | 300 |
| Szekszárdi borvidék | 300 |
| Mecseki borvidék | 302 |
| Villány-Siklósi borvidék | 303 |
| Mátraaljai borvidék | 304 |
| Egri borvidék | 305 |
| Tokajhegyaljai borvidék | 306 |
| A borvidékekbe nem sorolt jó bortermőhelyek és bortermőhelyek | 310 |
| A tőkeelpusztulás és tőkefejsüllyedés | 311 |
| A nyakhajtások szerepe | 312 |
| A nyakhajtások megjelenése és a telepítési anyag közötti összefüggés | 312 |
| A lehetséges károsodások | 313 |
| A tőkék erőbeni állapota | 315 |
| A nyakhajtásokat adó rügyek és a tőkefejen levő rügyek közötti korrelációk | 317 |
| A nyakhajtások megjelenésének hatása a tőkefej további életére | 318 |
| A nyakhajtások megjelenésének időbeni sajátosságai | 319 |
| A metszés szerepe | 320 |
| A móri kopasz metszéses fejművelés | 321 |
| A soproni szálvesszős metszéses fejművelés | 322 |
| Az alföldi fejművelés | 323 |
| A badacsonyi két világos szemes metszéssel egybekötött bakművelés | 323 |
| A metszési sebek szerepe | 324 |
| A homoktalajok túlságos felmelegedésének szerepe | 328 |
| A tőkefejsüllyedés folyamata | 329 |
| A tőkeelpusztulás és a korszerű nagyüzemi szőlőtermesztés | 332 |
| Művelési és metszési eljárások néhány külföldi szőlőtermesztő országban | 334 |
| Ausztria | 334 |
| Bulgária | 335 |
| Csehszlovákia | 337 |
| Franciaország | 337 |
| Jugoszlávia | 340 |
| Német Szövetségi Köztársaság | 341 |
| Olaszország | 342 |
| Románia | 344 |
| Szovjetunió | 345 |
| Művelési és metszési eljárások a házikertekben | 348 |
| Általános szempontok | 348 |
| Karós támaszú szőlők | 351 |
| Több sorban telepített huzalos támaszú szőlők | 352 |
| Különböző lugasok | 352 |
| Hasznos táblázatok | 359 |
| Irodalom | 369 |
| Név- és tárgymutató | 379 |
Folytatás Microsoft-tal