A szőlő és termesztése II.

Tartalom

Bevezetés 11
A szőlő szaporítása 13
A szaporítási eljárások áttekintése 13
A vegetatív szaporítás 13
A szaporító alapanyagok termelése 13
Fogalommeghatározások 13
Törzskönyvezés 14
Törzsültetvény létesítése és ellenőrzése 14
Fogalommeghatározások, szőlőszaporítás 15
Szőlőszaporító alap anyagtermő ültetvények követelményei 16
A szaporító alapanyagok megszedése, feldolgozása és tárolása 17
Az alany- és termőfajták vesszőinek megszedése 17
A szaporító alapanyagok minősége 18
A szőlő szaporítóanyagok követelményei 18
Szőlő szaporítóanyagok kötegelése 20
A szaporító alapanyag feldolgozása, kötegelése és szállítása 20
A szaporító alapanyag tárolása 22
Gyökeres dugványok készítése 25
A dugvány- vagy gyökereztető iskola területének megválasztása és iskolázásra előkészítése
A dugványok előkészítése iskolázásra 26
A vesszők átválogatása és talpalása 26
A vesszők áztatása 26
Gyökeresedésserkentőkkel történő kezelés 28
Az iskolázás 28
A szőlőiskola követelményei 29
Az iskolázás előkészítése 29
Az iskolázás műveletei 29
Az iskolázás technológiája 29
A bakhátas és bakhát nélküli iskolázás 30
A dugványiskola művelése 32
A gyökeres dugványok felszedése 34
A gyökeres dugványok válogatása, minősítése, kötegelése 34
A gyökeres dugványok tárolása 36
A gyökeres dugványok csomagolása, szállítása, átvétele 37
A kétéves iskola művelése 37
A gyökeres rövid és rügydugványok készítése 38
Fás dugványok készítése 38
A vesszők megszedése, feldolgozása, tárolása 38
A dugványozáshoz szükséges berendezések, eszközök és anyagok 38
A vesszők előkészítése dugványozásra 38
A dugványok előhajtatása 40
A dugványok iskolázása és a dugványiskola kezelése 40
Hosszú törzsű gyökeres dugvány készítése 41
Zölddugványozás 41
A szőlő oltása 42
Az oltványkészítés biológiai alapjai 42
A kompatibilitás és az affinitás 42
Az alany és a nemesrész közötti biológiai kapcsolatok 43
A szőlőoltványok forradását meghatározó legfontosabb tényezők 43
Az oltási összetevők közti élettani viszonosság 45
Az oltási módok csoportosítása 47
A kézbenoltás 47
A hagyományos hajtatott oltvány készítése 47
Az oltó- és előhajtató épület berendezése 47
Az oltványkészítéshez használt gépek, eszközök és anyagok 49
Az oltványok készítésének és haj tatásának ideje 53
Az alany és az oltócsap előkészítése oltásra 53
Az oltványok serkentőszeres kezelése 54
Az alanyvesszők oltás előtti hőkezelése 55
Az oltás 55
A gyakoribb oltások csoportosítása a metszlapvágás szerint 56
Minőségvizsgálat
Az oltványok paraffinozása és egyéb anyaggal való védelme 58
Az oltványok beládázása (rétegezése) ... 58
Az oltványok tárolása, hajtatása 60
Az előhajtatott oltványok edzése 62
Különleges újabb oltványhajtatási eljárások 62
Az oltványok iskolázása 63
Az oltványiskola művelése 65
Az oltványiskola felszedése, az oltványok válogatása, osztályozása, vermelése, csomagolása, szállítása 66
Különleges oltványkészítési eljárások 66
A tenyészedényes oltványnevelés 67
A hajtatott oltványok meggyökereztetése fóliasátorban 70
A Jáger-féle kartontáskás oltványkészítés 71
Fóliatekercses szőlőoltvány-készítés 71
Szőlőoltvány-készítés vízkultúrában 72
Talajtakaró fólia használata az oltványiskolázásnál 72
Magas törzsű oltványok (dugványok) készítése 73
Szőlő ültetési anyagok követelményei 75
Szőlő szaporítóanyagok jelölése 76
A helybenoltás 76
Fiatal szárba oltás 77
Zöldre-zöldoltás 77
Fásra-fásoltás 82
Zöldre-fásoltás 82
Többéves tőkerészbe oltás 82
A bujtással szaporítás 84
A mikroszaporítás 85
A szőlő telepítése 88
A szőlőtermesztés sajátosságai 88
Az ültetvénytelepítés állami szabályozói 92
Az ültetvénytámogatások szakmai feltételei 92
Szőlőültetvények felújítása támogatásának feltételei 92
A szőlőültetvények felújításának támogatása 93
A telepítési program 94
A telepítési beruházás jóváhagyása 95
A terület meliorációja 96
Tereptisztogatás 95
Bokorirtás, tuskó-, gyökér- és kőszedés 96
Területegyengetés (planírozás) 97
Melioráció a sík vidéki homoki szőlőkben 98
Melioráció a hegyi szőlőkben 98
A hegyi szőlőterületek melioraciójának szükségessége 99
Az erózió kártételei 99
Lejtős területek meliorációja hegy-völgy irányú sorban telepítés esetén 99
A teraszosítás célja, lehetőségei 100
A teraszok elemeinek méreteit és kölcsönös viszonyát meghatározó geometriai összefüggések 101
Terasztípusok 102
Mikroterasz 102
A vájt-töltött lépcsőzetes teraszok 103
A rézsűk és teraszfalak 106
Utak, csatornák és vízgyűjtők 107
A szőlőültetvények belső szerkezete 109
A táblák 109
A szőlőtőkék tenyészterülete 110
A tenyészterület fogalma és történeti kialakulása 110
A gyökérzet tenyészterülete 111
A lombozat tenyészterülete 111
A tenyészterület komplex hatása az ültetvény vegetációjára, a termés mennyiségére és minőségére 112
A külföldön jelenleg alkalmazott sor- és tőketávolságok 114
Magyarországon az üzemekben jelenleg alkalmazott sor- és tőketávolságok 114
A talaj előkészítése telepítésre 114
A talaj javítása 115
Talajjavítás pihentetéssel és zöldtrágyás vetésforgóval 115
Az ültetvények alaptrágyázása 115
Az alaptrágyázási szakvélemények készítésének módja 116
Az alaptrágyázási szakvélemény elkészítésének irányelvei 116
Az EUF talajanalízis módszerére alapozott készlettrágyázási technológia 118
Az alaptrágyázás technikája 120
A szükséges alaptrágya-mennyiség kiszámítása 120
A feltöltő alaptrágyázásra felhasználható trágyák 120
A talaj forgatása 120
A szőlőfajták megválasztása telepítésre 122
A fajtaválaszték alakulása 122
Telepítésre felhasználható fajták 123
Az 1998. évi Nemzeti Szőlőfajtajegyzékbe
foglalt szőlőfajták 123
Fehérborszőlő-fajták 123
Vörösborszőlő-fajták 131
Csemegeszőlő-fajták 134
Irányelvek a fajták megválasztásához 139
Termő szőlőfajták megválasztása 139
Az alanyfajták megválasztása 142
Az ültetési anyag megválasztása 143
A telepítés ideje 143
A táblák kitűzése és a tőkehelyek megjelölése 144
Az ültetési anyag előkészítése telepítésre 145
Az ültetés 146
Kézi ültetés 146
Gépi ültetés 148
Az új ültetvények művelése a termőre fordulásig 152
A fiatal növények védelme és művelése 152
Köztes termesztés a fiatal szőlőültetvényben 155
A szőlőültetvények támaszberendezése 157
A szőlő gyalogművelése 157
A szőlőtámaszok 158
Élő fa 158
Akaró 159
A fából készült támrendszerek védelme 160
A karók leállítása 161
A huzalos támasz 161
A huzalos támrendszerek csoportosítása 162
A támberendezés megépítése 163
A huzalos támrendszer terhelése 168
A támrendszer építéséhez használt
egyéb anyagok 169
Különleges támrendszerek 170
A szőlőtermesztés technológiája 171
A szőlőtermesztés technológiai műveleteinek
csoportosítása 171
Fitotechnikai műveletek 171
A szőlő metszése 171
A metszés általános biológiai alapjai 171
A metszés kialakulása 171
A metszés célja 172
A csúcsdominancia vagy polaritás szabályozása 173
A rügyek biológiai sajátosságai 173
A termőtőke metszésének funkcionális és formai elemei 175
A metszés ideje 176
A metszés eszközei 177
A tőkeművelésmódok csoportosítása 181
A tőkeművelésmódok 181
A fejművelésű tőke és alakító metszése 181
A bakművelésű tőke és alakító metszése 182
A legyezőművelésű tőke és alakító metszése 184
A combművelésű tőke alakító metszése 185
A kordonművelés 187
Az alacsony és középmagas kordon alakító metszése 188
A magas kordonművelésű tőkék alakító metszése 190
A magas művelésmódok 191
A vegyes törzsmagasságú kordonművelési rendszerek 205
A lugasművelésű tőkék alakító metszése 205
A tőkék lugasműveléséről általában 205
Legyező alakú lugastőke alakító metszése 206
Kordonlugastőke alakító metszése 206
Szárnyas lugastőkék alakító metszése .. 207
Füzérlugastőke és alakító metszése 208
A lugasok alkalmazása 210
A termőre metszés 212
A tőketerhelés 212
A rügyterhelés hatása 213
A rügyek kihajtási aránya 213
A terhelés hatása a termés mennyiségére és minőségére 214
A termőre metszés gyakorlati irányelvei ... 216
A tőketerhelés megtervezése és beállítása 216
A tőkék terheltségi mértékének a megítélése 217
A metszési módok 218
A kopaszmetszés 218
A rövidcsapos metszés 218
A hosszúcsapos metszés 219
Szálvesszős metszés 219
A metszést kiegészítő műveletek 220
A nyesedék összegyűjtése, bedolgozása 220
A szálvesszők elrendezése, kötözése 222
A zöldmunkák 223
A fitomassza szerkezete és a termőegyensúly 224
A hajtásválogatás 225
A hajtások támaszhoz rögzítése, elrendezése 230
A hajtások visszametszése 236
A főhajtások kurtításának hatása a növény életfolyamataira és szervezetére ... 236
A hónaljhajtások kezelésének hatása a
tőke életfolyamataira 237
A hajtások kurtításának hatása a tőkék
termékenységére és a termés minőség 238
A hajtáskurtítás alkalmazásának irányéi 238
A hajtáskurtítás (csonkázás) technikája ... 239
Gyűrűzés 240
A levélritkítás, lelevelezés 242
A virágok mesterséges megtermékenyítése 244
Fürt- és bogyóritkítás 246
A termést és a vegetációt szabályozó vegyszeres kezelések 247
A szőlő növényvédelme 250
A növényvédelem jelentősége 250
A hatásos növényvédelem alapjai a szőlőtermesztésben 250
A szőlő fontosabb betegségei, kártevői 252
Vírusos betegségek 252
Baktériumos betegségek 254
Gombás betegségek 255
Tőkeelhalást okozó gombás betegségek 259
Állati kártevők 261
Élettani betegségek 264
Az időjárás kártételei 266
A növényvédelem gépei 272
A szőlő fenntartó trágyázása 276
A szőlőültetvény tápanyagszükségletének megállapítása 276
A tápanyaghiányok meghatározása a növény kondíciója és külső diagnosztikai
bélyegei alapján 276
A tápanyag-ellátottság meghatározása kémiai vizsgálatokkal 276
A szőlő tápanyagfelvétele 277
A talaj tápanyag-ellátottságának meghatározása 278
A tápanyag-ellátottság meghatározása levélanalízissel 280
A tápanyagszükséglet meghatározása kísérleti úton 282
A különböző tápanyagok mennyiségének és arányának meghatározása a trágyázáshoz 282
A szőlő tápanyagellátására használható trágyák 284
A trágyázás ideje és technikája 295
A trágyázás eszközei és gépei 297
Talajművelés és ápolás 301
A talajművelés célja 301
A hagyományos talajművelés 302
A szőlőtőkék fedése és nyitása 302
A tavaszi mély kapálás 303
A nyári gyomirtó kapálások 303
A lágyszem alá kapálás 303
Az őszi mély talajművelés 303
A középszéles (160-240 cm) és a széles (240cm <) sorközű ültetvények talajművelése
és ápolása 303
A kizárólag ugarszerű talajművelés 304
A mechanikus és vegyszeres talajművelés és -ápolás 304
Takarónövényes talajművelés 304
A takarónövényes talajművelés előnyei és hátrányai 304
A takarónövényfajok megválasztása 305
A takarónövények vetése, kezelése és bedolgozása 306
Egyéb talajtakaró anyagok felhasználása 307
A vegyszeres gyomirtás 307
A gyomirtó szerek 308
A talajművelés és -ápolás gépei 310
Erőgépek 310
Munkagépek 310
A mélyművelés gépei 310
A sekély talajművelés gépei 312
A takarónövény vetőgépei 315
A takarónövény kaszáló-zúzó gépei 315
A vegyszeres gyomirtás gépei 316
A szőlő öntözése 316
A szőlőöntözés célja 316
A szőlőültetvény vízfelhasználása 317
Az öntözés idejének, gyakoriságának és
mennyiségének a meghatározása 319
Az öntözésre felhasználható víz minősége 321
Az öntözések hatása a tőke növekedésére, termékenységére és a termés minőségére 322
Öntözési módok 322
A felületi öntözés 322
Az esőztető öntözés 324
A csepegtető öntözés 327
A felszín alatti (szivárogtató) öntözés 329
Az öntözött ültetvények trágyázása 330
A termés betakarítása - a szüret 330
A termésbetakarítás jelentősége és technológiai sajátosságai 330
A termésbetakarítási terv elkészítése 331
A termésbecslés 331
A termés érettségének megállapítása 332
Az étkezési szőlő érettségének mutatószámai 333
A szőlő szüretelése 334
Az étkezési szőlő szüretelése 334
Az étkezési szőlő szedése és szállítása 335
Az étkezési szőlő kezelése 336
A fürtök tisztogatása 336
A fürtök válogatása 336
A gépesített manipulálás 337
A szőlő csomagolása 337
A szőlő szállítása a piacokra 339
A borszőlő betakarítása 339
A kézi szüret eszközei 339
A kézi szüretelés teljesítményét növelő eszközök és gépek 339
Automatikus működésű szüretelőgépek 340
A termés leszedése és szállítása 344
Alanyvessző termelése 350
Az alanyvessző-termelő telepek rendeltetése és elhelyezése 350
Az anyatelepek telepítése 350
Támaszberendezés 350
A termő anyatelep évi művelési munkái és a vesszőbetakarítás 353
Az ültetvény teljes termőképességének fenntartása 356
A termőképességet meghatározó okok 356
Az ültetvény belső szerkezeti egyensúlya 357
Az ültetvény tőkeállagának fenntartása 357
A tőkehiányok keletkezése és okai 357
A tőkepusztulás megelőzésének módjai ... 358
A hiányzó tőkék pótlása 358
A tőkeállomány biológiai állapota 359
A termőhely ökológiai viszonyainak megváltozása 359
Az ültetvény műszaki berendezéseinek állapota 360
Az ültetvények átalakítása 361
Irodalomjegyzék 363-399

Témakörök