Előszó
2000. április 6-án egy új időszak kezdődött a KÖTIVIZIG életében. Katona Kálmán miniszterrel megtekintettük az előző nap megnyitott Jásztelki szükség-tározót és a Borsóhalmi vésztározót. A két tározó üzembe helyezésével tudtuk megelőzni az árvízi katasztrófát a Zagyva Jászberény alatti szakaszán. Ekkor tájékoztatott bennünket Dr. Kovács Sándor a legújabb előrejelzésről, mely szerint a Tisza várható tetőző értéke Szolnoknál 1050 ± 20 cm, ami azt jelenti, hogy az igazgatóság teljes szakaszán MASZ+1 métert megközelítő, vagy meghaladó vízszintek fognak kialakulni, és az előző évi LNV fölött 80 cm-rel fog tetőzni a folyó.
Ezzel az előrejelzéssel kezdődött a szaktudást és az emberi képességét próbára tevő időszak, mely még napjainkban is tart, és véleményem szerint akkor fog befejeződni, ha a Tisza-völgyben újra elfogadható árvízvédelmi biztonság lesz.
A kialakult helyzetről - már az árvíz apadó ágában - rendszeres konzultációt folytattunk mind külső szakértőkkel (Dr. Váradi József: „Húzzátok ki a dugót Szolnok alatt a Tiszából"), mind házon belül. Végül munkatársaimmal úgy döntöttünk, hogy meghatározó szerepet kell játszanunk helyzetünk értékelésében és a jövőbeni feladatok meghatározásában.
Intenzív szakmai elemző és értékelő munkába kezdtünk, amelyhez nagyon sok segítséget kaptunk szakmai barátainktól, de sok esetben részünkről eddig ismeretlen szakemberektől is.
E vizsgálatok kezdeti eredményeként javasoltam a VITUKI-ban tartott 2000 évi árvíz kiértékelő értekezletén elhangzott előadásomban, hogy egy „Új Vásárhelyi tervet" kell készíteni a Tiszára. 2000 novemberében készült el a „Gondolatok az Új Vásárhelyi Terv koncepciójának kialakításához, különös tekintettel a Közép-Tisza vidéki árvédelmi helyzetre", ami eljutott vezető politikusokhoz és szakemberekhez.
A vizsgálatok végzésénél, szakmai vitáknál két alapelvet fogadtunk el:
1. Nincs szakmai tabu téma.
2. Bármit javasol is valaki az árvízi biztonság növelésével kapcsolatban: azt „Ne kritizáld, javítsd, mondj jobbat!"
Ezen munka során alakult ki az a szakmai műhely - amit mi röviden csak Szolnoki műhelynek nevezünk. Ebben a kötetben ennek a műhelynek résztvevői, segítői részlegesen mutatják be írásaikban azt a munkát amit eddig végeztek, végeztünk.
Az eddigi intenzív munka mellett nem mindig volt lehetőség lektorált szakcikkek írására, ezért többségében kéziratokat teszünk közzé. Idő hiányában a mellékletek fekete-fehérben kerültek be az anyagba, azonban reméljük ez nem hátráltatja azok értelmezését. Tervezzük bővebb tartalmú kiadvány megjelentetését.
Munkánk során az alábbi főbb kérdések megválaszolását tekintettük elsődlegesnek:
1. Árvízi helyzetünk reális értékelése.
2. Milyen árvízi helyzetek fordulhatnak elő a jövőben, milyen tendenciákkal kell számolni?
3. Hogy lehet az árvízi biztonságot hosszú távon legcélszerűbben megoldani a Tisza-völgyben?
4. Milyen vízgazdálkodást kell - célszerű - folytatni a Tisza vízgyűjtőjén.
Vissza