| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 13 |
| A történeti szemlélet jelentősége a szociológiában | 15 |
| A társadalomról való gondolkodás jellemző vonásai a szociológia megjelenéséig | 26 |
| A szociológia keletkezése | 45 |
| A társadalmi viszonyok hatása a szociológiai elméletek fejlődésére | 65 |
| A polgári társadalom fejlődésének tükröződése az angolszász szociológiában | 68 |
| A biológiai szociológia és társadalmi tartalma Spencertől Kiddig | 68 |
| Sumner, Ward és az amerikai szociológia fejlődése | 86 |
| A német társadalom és a 19-20. századi német szociológia sajátos vonásai | 110 |
| A szociológia kialakulása Németországban | 110 |
| Max Weber szociológiája | 126 |
| A német szociológia útja Weber után | 148 |
| A francia szociológia fejlődése és Durkheim szociologizmusa | 156 |
| A francia szociológia kezdeti sajátosságai | 158 |
| Durkheim és a francia szociológia | 164 |
| A mai polgári társadalom és a modern szociológia jellemző vonásai | 185 |
| A mai polgári társadalom és a polgári szociológia integrációja | 187 |
| A modern polgári szociológia problémakoncentráltsága | 199 |
| A társadalom rétegeződése és a mobilitás | 199 |
| A társadalmi konfliktus, a dezorganizáció és a deviáció problémája | 232 |
| A társadalmi ellenőrzés és a társadalmi tervezés | 267 |
| Módszertani koncentráltság és a szociológiai elméletalkotás | 276 |
| Az empirikus társadalomkutatás és a szociológiai általánosítás problémái | 279 |
| A magatartáskoncentráltság és a kiscsoportkutatás módszertani jelentősége | 300 |
| Történetiség a modern polgári szociológiában | 309 |
| Út az elméletalkotáshoz: a fogalom- és modellképzés | 317 |
| A középfokú elméletek és a funkcionalizmus | 328 |
| Átfogó társadalomelméletek a mai polgári szociológiában | 345 |
| A szociológia és a szakszociológiák | 365 |
| A szakszociológiák kialakulása | 367 |
| A politikai szociológia | 371 |
| A politikai szociológia keletkezési problémái | 371 |
| Max Weber és a politikai szociológia | 377 |
| Robert Michels és a "pártszociológia" | 396 |
| A mai politikai szociológia alapvető szemlélete | 400 |
| Az új megközelítési mód a bürokratikus szervezetekre vonatkozó politikai szociológiai kutatásokban | 403 |
| A politikai magatartás és a választás szociológiája | 413 |
| A kiscsoportkutatás mint módszer a mai politikai szociológiában | 422 |
| Szociológiai szemlélet és módszer a jogtudományban: a jogszociológia | 431 |
| A jogszociológia kialakulásának társadalmi alapjai | 436 |
| A jogszociológia főbb elméleti keretei | 442 |
| A jogfogalom és a bírói jogalkotás problémája a jogszociológiában | 459 |
| Társadalomalakítás és társadalmi ellenőrzés | 467 |
| A szociológia fejlődési sajátosságainak hatása: pszichologizmus, formalizmus és empirizmus a jogszociológiában | 476 |
| A szociológiai szemlélet jelentősége a marxista jogtudományban | 500 |
| A marxista szociológia | 507 |
| A marxista szociológia történeti kialakulása és fejlődése | 509 |
| A marxista szociológia keletkezésének sajátosságai | 512 |
| A marxista szociológia fejlődésének sajátosságai Marx és Engels után | 521 |
| A marxista szociológia mai általános alapproblematikája | 532 |
| Magatartás - társadalmi viszony - társadalmi jelenség | 532 |
| A konkrét vizsgálatok és az általános társadalomelmélet | 556 |
| A szakszociológiák helye a marxista társadalomtudományban | 562 |
| A marxista és a polgári szociológia | 567 |
| Névmutató | 575 |
| Tárgymutató | 583 |