A szociálpolitika főkérdései (Tiltólistás kötet)

Előszó

A szociálpolitika fogalma ma már nem lehet ugyanaz, ami akkor volt, amikor a megszülető és terjedő „szocializmus" ostorozni kezdte a társadalmi rend igazságtalanságait és felhívta a figyelmet a dolgozó tömegek nyomorának enyhítésére.
Az akkori stádiumban sokkal megbocsáthatóbb dolog volt, ha valaki talán több illúziót, nagyobb jövendőbeli boldogságot festett a tömeg elé, mint amennyit a lehetőségek reális mérlegelésével a társadalom a maga tagjainak nagy többsége részére megadni tud. Akkor tehát nem tűnhetett fel olyan veszedelmes hibának, vagy lelkiismeretlenségnek a meglevő állapotoknak és berendezkedésnek a felelősség érzete nélkül való szidása és eltakarításuk követelése, sőt némi tekintetben meg lehet bocsátani azt az optimista felfogást is, hogy a társadalom jogintézményeinek egyenlősítő megváltoztatása már magában véve biztosítani fogja az élet javainak a legnagyobb kvótáját az emberek túlnyomó többsége számára. Akkor tehát a szociálpolitika és szocializmus gyakorlatilag sokkal kevesebb veszedelemmel lehetett egy és ugyanaz, mert az emberi kultúra és termelés eddigi eredményeit nem fenyegette imminens veszedelemmel az a sokat emlegetett nagy társadalmi leszámolás, amely tabula rázát volna hivatva csinálni az eddigivel és helyébe állítani volna hivatva az új, tökéletesebb társadalmi berendezést. Akkor még nem mardoshatták a gondolkozó emberek lelkét azok az egyre inkább bizonyosságszerű balsejtelmek, amelyek szerint egy ilyen nagy leszámolás rengeteg értéket, egyént és kultúrát semmisítene meg és helyébe minden valószínűség szerint a jólétnek és kultúrának dekadensebb stádiuma következhetnék be az eddigi kulturális és termelésbeli eredmények pusztulása következtében. Vissza