A szocializmus politikai gazdaságtana

Tartalom

Előszó 3
ELSŐ FEJEZET
A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerűségei 7
I. A kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti korszak általános jellemzése 7
1. A szocialista forradalom és a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti korszak történelmi szükségszerűsége 7
2. A szocializmus építésének általános törvényszerűségei és sajátosságai 9
3. Az átmeneti korszak két fő fejlődési szakasza 12
II. A szocializmus alapjainak lerakása 14
1. Gazdasági szektorok a szocialista építés első szakaszában 14
2. Az osztályviszonyok alakulása 20
3. Az áru- és pénzviszonyok felhasználása 22
4. A szocialista termelési viszonyok létrehozása 24
5. A szocializmus anyagi-műszaki bázisának létrehozása 33
III. A szocializmus teljes felépítése 51
1. A termelőerők fejlesztése 51
2. A szocialista termelési viszonyok megszilárdítása és tökéletesítése 55
MÁSODIK FEJEZET
A szocialista termelési viszonyok fő vonásai 58
I. A termelési eszközök társadalmi tulajdona 58
II. A szocializmus gazdasági törvényeinek általános jellemzése 64
1. A szocializmusban érvényesülő gazdasági törvények 64
2. A szocializmus gazdasági törvényeinek jellege és érvényesülési módja 66
III. A szocializmus gazdasági alaptörvénye 70
IV. A szocialista munka jellege. A fogyasztási cikkek elosztása. A személyi tulajdon 74
V. A szocialista tervszerűség elméleti kérdései 79
1. A tervszerűség lehetősége és szükségessége a szocializmusban 80
2. A tervszerűség két eleme 81
3. A gazdaságosság elve 83
4. A párt és az állam szerepe a gazdasági élet irányításában 85
VI. Árutermelés és értéktörvény a szocializmusban 88
1. Az árutermelés szükségessége a szocializmusban 90
2. Az árutermelés sajátosságai a szocializmusban 95
3. Az értéktörvény érvényesülése 99
4. Az értéktörvény és a piaci kapcsolatok függősége a termelési viszonyoktól 101
HARMADIK FEJEZET
A kommunizmusba vezető átmenet 104
1. A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet sajátosságai 106
2. Azonosságok és különbségek á szocializmus és a kommunizmus között 108
3. A kommunizmus építésének fő gazdasági feladatai 110
NEGYEDIK FEJEZET
A szocialista újratermelés 120
I. A szocialista bővített újratermelés lényege és sajátos vonásai 120
1. A szocialista bővített újratermelés általános vonásai 121
2. A szocialista bővített újratermelés sajátos vonásai 123
3. Érték és használati érték a szocialista újratermelésben 125
II. A társadalmi termék 127
1. A társadalmi termék és a termelőmunka 127
2. A társadalmi termék forrásai 128
3. A társadalmi termék összetétele és felhasználása 131
4. A társadalmi végtermék 134
III. A nemzeti jövedelem 136
1. A nemzeti jövedelem termelése és összetétele 136
2. A nemzeti jövedelem elosztása 139
3. A nemzeti jövedelem és a szolgáltatások 143
4. A nemzeti jövedelem felhasználása 146
IV. A szocialista társadalom nemzeti vagyona 150
1. A nemzeti vagyon jelentősége és összetétele 150
2. A nemzeti vagyon szerepe a szocialista újratermelésben 153
V. Az újratermelés ráfordítási együtthatói és o hatékonyság 154
1. A ráfordításigényesség jelentősége 154
2. A társadalmi termelés hatékonysága 157
ÖTÖDIK FEJEZET
A szocialista újratermelés fő arányai és egyensúlyi feltételei 161
1. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem arányának alakulása 163
II. A termelés I. és II. osztálya közötti arány alakulása 170
III. A fogyasztás és a felhalmozás aránya és a piaci egyensúly 181
IV. A mezőgazdasági és az ipari termelés arányai 186
V. A külkereskedelem hatása az újratermelés arányaira és egyensúlyi feltételeire 194
HATODIK FEJEZET
A gazdasági növekedés fő tényezői 198
I. A gazdasági növekedés tényezői 188
1. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme és tényezői 198
2. A növekedés közvetlen tényezői 201
3. A növekedés közvetett tényezőt 222
4. A népgazdaság szerkezetében beálló változások hatása 232
II. A beruházások helye és szerepe az újratermelés bővülésében 235
1. A beruházások forrásai 235
2. A beruházások összetétele és szerkezete 233
3. A beruházások hatékonysága 241
III. Az optimális növekedés feltételei 246
IV. A gazdasági növekedés és az életszínvonal emelése a szocialista országokban 248
HETEDIK FEJEZET
A szocialista gazdaságirányítási rendszer 257
I. A szocialista tervgazdálkodási rendszer általános jellemzői 257
1. A szocialista gazdálkodás létrejöttének és kiépülésének feltételei 257
2. A tervgazdálkodás és a központi gazdaságirányítás szükségessége a szocializmusban 259
3. A tervszerűség törvénye és a gazdasági mechanizmus 265
4. A gazdaságirányítási rendszer alapfunkciói 267
5. A központi gazdaságirányítás rendszerének három alapeleme 268
II. A szocialista gazdaságirányítás konkrét rendszere és kezdeti típusa 278
1. A gazdaságirányítás konkrét rendszerének helye és jelentősége 278
2. A direkt típusú gazdaságirányítási rendszer jellemző vonásai 282
3. A direkt gazdaságirányítás kiépítésének körülményei és fő hiányosságai 288
III. Az indirekt típusú gazdaságirányítási rendszer és annak előnyei 293
1. Az új mechanizmus szervezeti, döntési és tervezési jellemzői 293
2. A központi szabályozás jellemzői 298
3. Az indirekt gazdaságirányítási rendszer mint a tervgazdálkodás magasabb formája 306
NYOLCADIK FEJEZET
Árak a szocializmusban 310
I. Az ár és a társadalmilag szükséges ráfordítások 311
1. Az érték és annak módosult formája a szocializmusban 311
2. Az érték és a nemzetközi munkamegosztás 317
3. A belföldi árak kapcsolata a külkereskedelmi árakkal 321
4. Érték, vállalati termelési költség és nyereség az iparban 323
5. Érték és termelőszövetkezeti jövedelem a mezőgazdaságban 327
II. Az ár és a piaci viszonyok 331
III. Az ár és az állami preferenciák 334
IV. Az árnyékárak 336
V. Az állami közvetlen árszabályozás 339
KILENCEDIK FEJEZET
Pénzügyek a szocialista gazdaságban 344
I. A pénzügyek fogálma 344
II. A hitel a szocializmusban 345
1. A pénz létrehozása 345
2. A szocialista bankrendszer 349
3. A pénzteremtő hitelek állománya és összetétele 350
4. A pénzteremtő hitelállomány szabályozásának gyakorlati eszközei 352
5. Pénzújraelosztó bankhitelek 354
6. A hitelrendszer az új gazdasági mechanizmusban 355
III. Az állami költségvetés 357
1. A költségvetés meghatározása 357
2. Költségvetési központosítás és felhasználás a direkt gazdaságirányítási rendszerben 358
3. Az indirekt gazdaságirányítási rendszer költségvetési vonatkozásai 360
4. A költségvetési egyensúly megítélése 363
IV. Pénz és pénzforgalom 364
1. A pénzforgalom két formája 364
2. A szocialista pénz 365
3. A pénz funkciói a szocializmusban 367
TIZEDIK FEJEZET
A lakosság jövedelmei és elosztásuk a szocializmusban 375
7. A lakosság reáljövedelme, a jövedelmek megoszlása 377
1. A reáljövedelem növekedése 377
2. A jövedelmek megoszlása 380
II. A munka szerinti jövedelmek 384
1. A munka szerinti elosztás törvénye 384
2. A munkabér a szocializmusban. A reálbér növelésének útjai 387
3. A társadalmi munkabéralapot és a bérszínvonal magasságát meghatározó tényezők 390
4. A munkabérarányokat meghatározó tényezők 392
5. A bérszínvonal és a bérarányok szabályozása. A munkabérpolitika 398
6. A munka szerinti elosztás sajátosságai a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 405
III. A társadalmi juttatások 408
TIZENEGYEDIK FEJEZET
Áruforgalom a szocializmusban 414
1. A lakosság áruellátása a szocializmusban 415
1. A fogyasztási cikkek áruforgalmának tervszerű fejlődése, a kereslet és kínálat egyensúlya 416
2. A kereslet növekedése és összetételének (struktúrájának) változása 419
3. A lakosság áruellátásának kereskedelmi szervezete 430
4. A szocialista kereskedelem formái 436
II. A termelési eszközök áruforgalma 438
1. A termelési eszközök árujellege 438
2. A termelési eszközök forgalmazása 441
3. A termelési eszköz-kereskedelem funkciói 442
III. A mezőgazdasági termékek forgalma 444
1. A mezőgazdasági termékek forgalmának sajátosságait előidéző tényezők 444
2. A kötelező beszolgáltatásról 445
3. A felvásárlási rendszer 446
TIZENKETTEDIK FEJEZET
A szocialista állami vállalat 449
7. A szocialista állami vállalat lényege 449
1. A vállalat az árutermelési viszonyok kategóriája 449
2. Az állami (össznépi) tulajdon és az állami vállalat elkülönültsége 450
II. A vállalati gazdálkodás sajátosságai 453
1. A vállalat mint a szabályozott piac tényezője 453
2. A vállalati önállóság sajátosságai 456
3. A kockázatviselés és a nyereségszerzés sajátos feltételei 459
4. A kockázat és a nyereség módosult tartalma 462
III. A vállalati működés konkrét feltételei az új mechanizmusban 466
1. A vállalatok a direkt típusú gazdaságirányítás rendszerében 466
2. Az állami vállalatok jogállása 470
3. Vállalati döntések, üzemi demokrácia 472
4. Vállalati tervezés 474
5. A vállalati alapok és körforgásuk. Forgási sebesség és megtérülés a nyereségből 477
6. Vállalati költségek és a nyereség felhasználása 480
7. A szocialista vállalati gazdálkodás előnyei és aktív szerepe 484
TIZENHARMADIK FEJEZET
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása 486
I. Az önálló gazdálkodás sajátosságai a termelőszövetkezetekben 486
II. A termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának fejlesztése 490
1. A tsz-ek üzemi tevékenységének bővülése az új gazdasági mechanizmusban 490
2. A jövedelmezőség mérése és sajátosságai 491
3. Önköltség a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 492
4. A termelőszövetkezeti alapok képzése és mozgása 496
5. Szövetkezeti társulások 498
III. Különbözeti járadék 499
TIZENNEGYEDIK FEJEZET
A szocialista világrendszer fejlődése és a szocialista országok nemzetközi gazdasági kapcsolatai 502
I. A szocialista világrendszer kialakulása 502
1. Világrendszer, világgazdaság 502
2. A szocialista világrendszer létrejöttének történelmi körülményei 503
II. A szocialista országok nemzetközi gazdasági kapcsolatai 505
1. A szocialista országok nemzetközi kapcsolatait meghatározó fő tényezők 505
2. A szocialista országok nemzetközi áru- és csereviszonyai 506
3. A nemzetközi gazdasági együttműködés és a gazdasági növekedés közötti összefüggés 514
4. Az újratermelés nemzetközi arányainak összehangolása a szocialista országok között 518
III. A szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok intézményei 520
IV. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai 522
TIZENÖTÖDIK FEJEZET
A két világrendszer gazdasági kapcsolatai és versenye 525
I. A szocialista és a kapitalista világ békés egymás mellett éléséről 526
II. A szocialista és a kapitalista országok gazdasági kapcsolatai 526
1. A szocialista és a fejlett tőkésországok gazdasági kapcsolatai 526
2. A szocialista országok gazdasági kapcsolatai a fiatal független országokkal 530
III. A két világrendszer gazdasági versenye 531
1. A szocialista gazdaság fölényének objektív tényezői 531
2. A gazdasági verseny fontosabb mutatói, a verseny mérése 533
3. A szocialista és a kapitalista világgazdaság erőviszonyainak alakulása 535
4. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének
alakulása 538
5. A KGST és a Közös Piac országai gazdasági fejlődésének összehasonlítása 542
6. A két világrendszer gazdasági versenyének perspektívája 543-556

Témakörök