I.: AZ ÓKOR | |
Előszó | 3 |
A fordító előszava | 5 |
Bevezetés | |
Mit jelent az ókor fogalma | 7 |
Az ókori kommunizmus elmélete: a természetjog | 11 |
Palesztina | |
Társadalmi állapotok | 13 |
Osztályellentétek és a prófécia | 16 |
Harc a társadalmi igazságosságért | 18 |
Reformkísérletek | 25 |
A zsidó kommunisták: az esszéusok | 28 |
Görögország | |
Gazdasági és társadalmi fejlődése | 31 |
Gazdasági ellentétek | 34 |
A spartai kommunizmus | |
Lükurgosz törvényei | 36 |
Agisz - az első kommunista vértanu | 40 |
Kleoménesz reformkísérletei | 42 |
Kommunista település Liparában | 44 |
Kommunista elméletek Athénben | |
Szolón reformjai a középosztály részére | 45 |
Kapitalizmus és a fölbomlás | 46 |
Plátó | 47 |
Arisztótelesz Plátó és Fáleász ellen | 47 |
Társadalmi vígjátékok | 57 |
Arisztofánesz | 60 |
Zenó - Kommunisztikus képek - A hellén Egyiptom | 80 |
Görögország pusztulása | 83 |
Róma | |
A római történetírás jellege | 84 |
Patríciusok és plebejusok | 85 |
Viágpolitika és a fölbomlás | 88 |
Reformharcok: Gracchuszok, Katilina és ciceró | 90 |
Rabszolgafölkelések | 95 |
Spártákusz | 98 |
A rómaiak társadalmi bírálata | |
A kifosztottak panaszai | 103 |
Az egyszerűségre, szabadságra és harmóniára való vágyakozás | 107 |
Az óskereszténység | |
A kereszténység előtti Palesztina | 111 |
Jézus | 114 |
Az első gyülekezetek kommunizmusa | 117 |
Egyházatyák és a kommunizmus | 119 |
Kárpokrátesz kommunista szektája | 121 |
Az ezeresztendős kommunista istenország | 122 |
Az ókori világ pusztulása | 124 |
Az ókori világ pusztulásának oka | 125 |
II.: KÖZÉPKOR | |
Előszó | 3 |
A középkor szociális gondolkozása | |
A középkori kommunizmus lényege és forrásai | 5 |
Az őskereszténység és a patrisztika szelleme | 8 |
Gnózis, misztika és ujplatonizmus | 14 |
A középkori természetjogról általában | 23 |
A római és keresztény természetjog | 27 |
A népvándorlás és az újraépítés | |
A germánok | 31 |
Az egyház | 38 |
Kolostori kommunista települések | 43 |
Kommunizmustól - a magántulajdonig | |
Gazdasági állapotok | 49 |
Joachim de Floris és Amalrich de Bena | 54 |
Assziszii Ferenc, Duns Scotus, Páduai Marsziliusz és Occam Vilmos | 58 |
Guzman Domingó, Aquinói Tamás | 63 |
Az eretnekjellegű szociális mozgalom lényege | |
Szellemi áramlatok | 65 |
A kathárok | 67 |
A kathárok és a kommunizmus | 70 |
Az inkvizíció | 76 |
A kathárok elterjedése és üldöztetésük | |
Bulgária és a bogumilek | 80 |
Itália. A pápa és császár harca. Arnoldisták. Humiliátok. Apostoltestvérek | 83 |
A franciaországi valdenziek és a languedoci albgenziek | 92 |
Flandria. Berghiná, gebhárdok és lollhárdok | 98 |
Németország. Valdenziek, beghinák és beghárdok, ortlibáriusok, a szabad szellem testvérei, a német misztikusok, a közös élet testvérei | 101 |
Irodalom | 110 |
III.: ÚJKOR | |
Előszó | 3 |
A fordító megjegyzése | 3 |
A középkor pusztulása | |
A pápai és császári világhatalom felbomlása | 5 |
Társadalmi ellentétek | 6 |
A parasztlázadások | |
Flandria | 10 |
Franciaország. A jacquerie | 12 |
Nemzeti és eretnek-szociális harcok | |
Bevezető megjegyzések a főirányokról és a vezetőkről | 15 |
Anglia. Gazdasági és társadalmi viszonyok | 16 |
Forradalmi agitáció | 17 |
Wyeliffe János | 18 |
John Ball | 21 |
Az angol parasztlázadások | 22 |
William Shakespeare és a kommunizmus | 26 |
Csehország. Politikai és gazdasági fejlődése | 30 |
Husz János és elődei | 32 |
A huszita háborúk | 34 |
A táboriták kommunizmusa és bukásuk | 37 |
Társadalmi forradalmak Magyarországon | |
A huszita mozgalmak | 41 |
Az 1437-38. évi parasztforradalom | 46 |
A bratrik nemzetközi katonai kommunista állama | 50 |
A dolgozó osztályok helyzete a Hunyadiak alatt | 53 |
Dósa György és a második parasztforradalom 1514-ben | 56 |
Társadalmi forradalom Németországban (1516-1535) | |
Az első német forradalom | 61 |
Gazdaság és politika | 63 |
Társadalmi következmények | 64 |
A parasztháború hírnökei | 68 |
Kommunista és társadalomújító áramlatok a kommunizmus, letűnő skolasztika és a baptizmus mozgalmaiban | 69 |
Franck Sebestyén és Münzer Tamás | 72 |
A parasztháború és a tizenkét pont | 76 |
A baptisták leverése: a forradalom vége | 80 |
Epilógus | 84 |
Az utópiák kora | |
Nominalizmus, reneszánsz és humanizmus | 84 |
Erkölcsfilozófia, materializmus, természetjog | 88 |
Angol utópiák | |
Morus Tamás | 90 |
Utópia | 92 |
A fennálló társadalom bírálata | 93 |
Reform vagy forradalom | 94 |
Utópia szervezete és intézményei | 95 |
Lord Bacon "Új Atlantis"-a | 99 |
Winstanley "Szabadság törvénye" | 100 |
Chamberlatin és Bellers, a társadalmi reformerek | 102 |
Polgári társadalmi elméletek. társadalmi szerződés. Hobbes, Locke, Smith és Paley | 103 |
Az olasz utópia | |
Campanella Tamás | 106 |
A Napállam | 107 |
A kommunizmus elleni érvek | 110 |
Társadalmi kritika és utópiák Franciaországban | |
Politika és gazdaság | 111 |
Társadalomkritikusok: Meslier, Morelly, Mably | 114 |
Polgári társadalomkritikusok: Rousseau, Linguet, Necker, Brissot | 118 |
Vairasse d'Allais utópiája | 120 |
A nagy utópiák utánzatai | 122 |
Függelék | |
Vallásos kommunisztikus telepek Amerikában | 123 |
IV.: 1750-től 1860-ig | |
Előszó | 3 |
A fordító megjegyzése | 3 |
Gazdasági átalakulás Angliában | |
A polgári forradalom eredményei | 5 |
Technikai találmányok és a gyárrendszer | 6 |
Smith, Bentham és Ricardó | 8 |
Az angol társadalmi kritika a gazdasági átalakulás első szakaszában | |
Robert Wallace: Kommunizmus és túlnépesedés | 12 |
Spence és a földreform | 13 |
Godwin és az anarchista kommunizmus | 15 |
Charles Hall, az osztályharc elmélkedője | 17 |
Gazdasági reformkísérletek Franciaországban | |
Gyámkodástól a szabadságig | 21 |
A fiziokraták. A gazdasági elve: Laissez faire, Laissez aller | 22 |
A francia forradalom | |
Osztályok és alkotmányjogi összeütközések | 24 |
A forradalmi diktatúra | 28 |
Az 1793-iki alkotmány és a társadalomkritika | 29 |
Lange és Dolivier | 31 |
Babeuf-féle összeesküvés | |
Ok, jelszó és cél | 32 |
Filipo Buonarroti és a forradalmi diktatúra | 33 |
Az összeesküvés vége | 35 |
Németország a francia forradalom korában | |
Gazdasági feléledés és politikai elnyomatás | 36 |
Wieland és Heinse kommunizmusa | 39 |
Eretnekjellegű társadalmi, vallási áramlatok. Az illuminátusok | 42 |
Gotthold Ephraim Lessing | 47 |
Friedrich Christoph Oetinger | 49 |
Fichte és gazdasági rendszere | 50 |
Magyarország a Francia Forradalom korában | |
A parasztság helyzete | 56 |
Az újabbkori parasztlázadások | 59 |
A városi polgárság | 74 |
A nyugati felvilágosító irodalom hatása | 77 |
A magyar demokrácia bajnokai | 82 |
Martinovics Ignác | 96 |
Titkos társaságok szervezése | 108 |
Napoleon és a restauráció kora | |
Háború, világpolitika és kereskedelmi spekulációk | 111 |
Charles fourier | 112 |
Saint-Simon | 118 |
A saint-simonisták | 124 |
Az angol munkásmozgalom kezdete (1792-1824) | |
A francia forradalom hatása | 128 |
A luddisták vagy géprombolók | 129 |
Szociális forrongás kora | 132 |
Robert Owen | 134 |
Combe, Gray, Thompson, Morgan, Bray | 139 |
Individualista társadalombírálók: Ravenstone és Hodgskin | 143 |
Az első társadalmi forradalmi munkásmozgalom Angliában (1825-1855) | |
Polgárok és proletárok szövetsége a választójogért | 148 |
Antiparlamentarizmus és szindikalizmus | 149 |
A chartizmus | 151 |
Franciaország (1830-1848) | |
A polgárkirályság | 154 |
A burzsoázia és a nép | 156 |
Titkos összeesküvések és meghiusult zendülések | 157 |
August Blanqui | 161 |
Szocialisták és társadalombírálók: Pecqueur, Proudhon, Cabet, Leroux, Blanc | 163 |
Az 1848-iki forradalom | 168 |
A reakció kora és a magyar forradalom | |
A reakció fölülkerekedése | 171 |
A szabadgondolat újabb mártírjai és vértanúi | 174 |
Berzeviczy Gergely, a liberális angol gazdaságtani elvek képviselője | 175 |
Fazekas Mihály - Katona József - Kisfaludy Károly | 182 |
A rendi országgyűlések | 190 |
Széchenyi István gróf, Deák Ferenc és Kossuth Lajos | 210 |
Politikai és társadalmi kérdések a magyar irodalomban | 224 |
Az erdélyi Érchegység bányásznépe, jobbágysága és Varga Katalin | 234 |
Petőfi Sándor, Arany János és a forradalmi ifjúság | 248 |
Táncsics Mihály | 262 |
Az utolsó rendi országgyűlés és a pesti forradalom | 271 |
Az ipari munkásság | 290 |
A nemzetgyűlés | 301 |
Nemzetiségi és osztályharcok | 314 |
A forradalom bukása | 325 |
V.: 1860-tól 1925-ig | |
A szerző előszava | 3 |
A fordító előszava | 4 |
Németország 1800-tól 1847-ig | |
Háborúk, nemzeti szabadság és egység | 5 |
Gazdasági és társadalmi forrongás | 7 |
Szocialisztikus megmozdulások a kritikában, a költészetben és egyes folyóiratokban 1825-től 1847-ig | 11 |
Társadalombírálati és társadalmi forradalmi kísérletek - Gall, Büchner | 12 |
Külföldi német forradalmi egyesületek | |
A Megvetettek Szövetsége | 16 |
Az Igazak Szövetsége és Weitling Vilmos | 18 |
Weitling és a forradalmi diktatúra | 22 |
Weitling utolsó évei | 23 |
Az "Igazak Szövetségé"-nek átalakulása a "Kommunista Szövetség"-gé | 24 |
Politikai és társadalmi mozgalmak Németországban 1840 és 1847 között | |
Viharmadarak | 26 |
Társadalmi költészet - Heine, Meissner és Beck | 27 |
A társadalomkritika. Hesz, Grün, Lüning és Oelckers | 30 |
Marx Károly | |
Jelentősége | 34 |
Marx és a hegeli dialektika | 35 |
Materialista történelmi fölfogás | 40 |
Az osztályharc | 43 |
Gazdaságtanának lényege | 44 |
Fejlődés és forradalom | 46 |
Friedrich Engelsszel való barátsága | 47 |
A Kommunista Szövetség alapítása és alapszabályai | 48 |
Kommunista hatás Németországban. Stefan Born. Mentel berlini pöre | 50 |
A német konzervatív szociálreform | |
Romantikus jelleg | 52 |
Marlo-Winkelbach | 53 |
Karl Johann Rodbertus | 56 |
A második német forradalom (1848-11849) | |
Politikai lefolyása | 60 |
Társadalmi áramlatok 1848-ban és 49-ben | 62 |
A Kommunista Szövetség megszűnése | 66 |
A gazdasági és politikai élet 1850-1880-ig | |
A liberalizmus kora | 67 |
Imperializmustól - a szocializmusig | 69 |
Az első Internacionale kora | |
Lassalle és az Általános Német Munkásképző Egylet | 72 |
Az első Internacionále alakítása és megszűnése | 74 |
A párisi kommün | 77 |
Az imperialisztikus korszak 1880-tól 1914-ig | |
Az imperializmus gazdasági gyökerei | 80 |
A szocializmus elterjedése. Karl Kautsky | 82 |
A második Internacionále 1889-től 1914-ig | |
Sikerek és kudarcok | 84 |
A második Internacionále és a háború | 86 |
Németország | 89 |
Ausztria | 92 |
Anglia | 93 |
Franciaország | 95 |
Olaszország | 98 |
Oroszország és Lengyelország | 99 |
Az Amerikai Egyesült Államok | 104 |
Világháború és forradalom | |
A finánckapitalizmus, az imperializmus és a második Internacionále bomlási folyamata | 107 |
Marx, Engels, Lassalle és a háború kérdése | 111 |
A szocialista pártok állásfoglalása közvetlen a háború kitörése előtt. Később a "közbéke" megszületése és az Internacionále csődje | 114 |
Nemzetközi összejövetelek a háború alatt és különböző pártcsoportosulások | 125 |
Az orosz forradalom | 134 |
A központi hatalmak összeomlása | 149 |
A világ szocialista mozgalmának jelenlegi állása | |
Nemzetközi összejövetelek a háború után | 156 |
A szocialista pártok nemzetközi munkaközössége | 163 |
A Nemzetközi szakszervezeti Szövetség | 166 |
Az újraalakult Szocialista Munkásinternacionále | 176 |
A szocialista mozgalom mérlege 1925-ben | 182 |
Statisztika a szocialista és kommunista pártok erőviszonyáról Európában, 1925-ben | 190 |