kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Grill Károly Könyvkiadóvállalata |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 421 oldal |
Sorozatcím: | Társadalomtudományi Könyvtár |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Légrády Testvérek Könyvnyomdája nyomása, Budapest. |
Bevezetés | |
Mi a szocializmus és a szociális mozgalom? | |
Szocializmus, szociális mozgalom és szociális osztály | |
A különböző szociális osztályok | |
Foglalkozás és osztály | |
Politikai párt és osztály | |
A kapitalizmus lényege | |
A burzsoázia | |
A proletariátus összetétele, benső lényege | |
A modern szociális mozgalom pszichológiai alapja | |
A "szocializmus és szociális mozgalom" szavak fogalmi meghatározása | |
A szocializmus | |
A modern szocializmus alapeszméi | 1 |
A klasszikus nemzetgazdaságtan és irodalmi ellenhatása | 1 |
Reformáló és revolucionárius szociális irodalom | 2 |
A reformátorok | 3 |
A reakcionárius irodalom | 4 |
A szocialisztikus irodalom | 4 |
A szocialisztikus irodalom elemei: az életkedv | 6 |
A munka kultusza | 8 |
A radikális demokratizmus | 9 |
Hit a szociális rend mindenható voltában | 10 |
A mammonizmus kritikája | 11 |
A magántulajdon kritikája | 12 |
Kísérlet a szocialisztikus rendszereknek osztályozására a tulajdon problémájával szemben elfoglalt álláspontjuk szerint | 13 |
Különböző szellemük szerint | 14 |
A racionális szocializmus | 15 |
A régebbi, ugynev. "utópista" szocializmus | 15 |
A régebbi szocialista-rendszerek a tizennyolcadik század szociálfilozófiájának igazi szülöttei | 16 |
Alapgondolataik: optimista metafizika | 17 |
Hit a társadalom természetes rendjében (ordre naturel) | 18 |
Intellektualizmus és racionalizmus | 19 |
A "fölvilágosítás", mint a propaganda eszköze | 23 |
Propaganda szóban és írásban | 24 |
Propaganda példával | 25 |
Idegenkedés minden erőszakos eszköztől | 25 |
Minden politikától | 25 |
A régebbi szocialisták miért utópisták? | 26 |
Kevésre becsülik az ellenfél hatalmát | 27 |
Túlbecsülik saját erejüket | 27 |
Ábrándképeik | 28 |
A II. anarchizmus | 28 |
Az anarchizmus is törvényes örököse a tizennyolcadik század racionalista filozófiájának | 28 |
Szintén megkülönbözteti a társadalom "természetes" rendjét a pozitív rendről | 28 |
Benne is megtalálják az ész dicsőítését | 29 |
Nagyrabecsüli a propaganda erejét is | 31 |
Ennek új alakulata: a tett propagandája | 32 |
Az anarchizmus felfogása az erőszak alkalmazásáról a történelemben | 34 |
A terror jelentősége, melynek szellemi atyja Robespierre | 35 |
A történelmi szocializmus megalapítása | 37 |
A tudomány általános "történelmi és realisztikus" reakciója a racionalizmus ellen a tizenkilencedik század elején | 37 |
Az alkotmányos élet kritikája | 38 |
Az új állam- és társadalomelmélet | 39 |
A levont eredmények gyakorlati alkalmazása | 40 |
Összekapcsolásuk a szocialista gondolatvilággal | 40 |
Louisblanc, Lorenz von Stein | 40 |
Karl Marx: élete | 41 |
Természete | 42 |
Művei | 42 |
A kommunista kiáltvány | 43 |
Gondolatmenetének méltatása | 44 |
A szocialista végcél megállapítása | 48 |
Az osztályharc | 50 |
Marx tanainak jelentősége a szociálizmus és a szociális mozgalom fejlődésére | 53 |
Összefoglalás | 55 |
A marxizmus kritikája | 57 |
Általános megjegyzések: a "marxizmus kritiká"-jának jellemzése | 57 |
Az ellentmondások Marx elméletében | 58 |
Előadásom az előző kiadásokban | 58 |
A "kétlelkűség elmélete" | 59 |
Kétely ennek helyességében | 61 |
Engels kontra Marx | 63 |
Tény, hogy ellentmondások találhatók Marx tanaiban | 65 |
Utalás a "proletáriátus diktatúrájá"-ra | 66 |
A kapitalista fejlődés elmélete | 67 |
A Marx-féle evoluciós elmélet | 67 |
A központosítás elmélete | 71 |
A szocializáció elmélete | 74 |
Teljesedtek-e a szociálizmus előfeltételei | 77 |
Az akkumuláció elmélete | 82 |
Az elszegényedési elmélet | 83 |
Az összeomlási elmélet | 86 |
A "tudományos" szocializmus legyőzése | 87 |
A szociálizmus elválasztása a tudománytól | 88 |
Szociálizmus és világfelfogás | 89 |
A szociálizmus viszonya a valláshoz | 90 |
Vágy az ideálizmus után | 92 |
Ebben szegény a marxizmus | 93 |
Idealizmus és evolucionizmus | 95 |
A szociális theoretikus és politikus különböző álláspontja | 96 |
Ideál és programm | 97 |
A "Los von Marx"-mozgalom és az idealista reakció | 97 |
A szociálizmus mai befejezetlen állapota | 98 |
A forradalmi szindikalizmus | 100 |
A tartalma | 100 |
A különös elnevezés | 100 |
Az uj tan hazája | 100 |
A szindikálista irodalom | 101 |
A szindikálista eszmék | 101 |
A hivatalos szociálizmus kritikája | 102 |
A szociálizmus "elposványosodása" | 103 |
Szakegyesület és politikai párt | 105 |
A szakegyesület, mint az uj társadalom sejtje | 106 |
A proletáriátus forradalmi akarata - minden szociális meguhodás rugója | 108 |
A forradalmi akarat ápolása | 109 |
Az "általános sztrájknak", mint harci eszköznek kiváló jelentősége | 111 |
Szindikálizmus és antimilitárizmus | 112 |
Az eredete | 112 |
Dogmatörténetileg | 113 |
Vonatkozások a szindikálizmus és a marxizmus között | 114 |
A szindikálista tanok egyéb alkotórészei | 115 |
Származási hely szerint | 116 |
Franciaország, mint az uj tan szülőföldje | 116 |
A francia nép specifikus tulajdonságai | 116 |
A francia történet sajátosságai | 117 |
A francia gazdasági élet sajátossága | 117 |
Magyarázzák meg a szindikálista theóriákat | 119 |
A jelentősége | 121 |
A szindikálisták eszmeébresztő hatása | 122 |
Ideáljaik elavultak | 123 |
Helyes kritikájuk kulturánkról | 125 |
Megoldási kísérleteik nem kielégítők | 126 |
Kulturánk alapföltételeinek félreismerése | 126 |
A szociális fejlődés hivatalos-szociálista elmlétének helyes kritikája | 127 |
Saját tanaik elégtelen volta | 126 |
A szociálizmusra való nevelés | 127 |
Az "elan" elmélet | 128 |
Az emberi természet utópista félreismerése | 131 |
A szakegyesületi elmélet | 132 |
A szakegyesület, mint a szociálizmus elemi iskolája | 135 |
Az általános sztrájk utópiája | 136 |
Összefoglalása | |
A szociális mozgalom | |
A szociális mozgalom előzményei | 141 |
Mit értünk a szociális mozgalom "előzményei" alatt? | 141 |
A proletáriátus résztvevése a polgári forradalmakban | 142 |
Az 1879-iki forradalom | 143 |
Az 1793-iki forradalom | 144 |
Az 1830., 1832., 1848-iki forradalmak | 148 |
A proletár-mozgalom kezdete | 149 |
Harc a tőkések, gépek és gyárak ellen | 150 |
Harc a liberális jogrend ellen | 151 |
A német munkásmozgalom 1848-ban | 151 |
A szakszervezeti és szövetkezeti organizáció első kísérlete | 152 |
A chartista-mozgalom Angliában | 154 |
A nemzeti sajátságok kifejlődése | 157 |
Általános megjegyzések: A szociális mozgalom három nemzeti típusa | 157 |
Az angol típus | 159 |
A francia típus | 172 |
A német típus | 183 |
Irányzat az egység felé | 195 |
Előszó: Fölfogásom kritikája, értelme | 199 |
Világ proletárjai egyesüljetek! | 199 |
Az internacionális munkásmozgalom kezdete | 199 |
A nemzetközi munkás-szövetség alapítása | 200 |
Marx szelleme hatja át | 201 |
Ellenzék a tagok között | 202 |
Bakunin Mihály | 203 |
Az I. A. A. feloszlik | 204 |
A "régi" Internacionálé történelmi jelentősége | 205 |
Az ugynevezett "Uj" Internacionálé | 208 |
Sajátossága | 209 |
A nemzetközi szociálista kongresszusok külső képe | 210 |
Benső lényegük | 211 |
A nemzetközi szocialista iroda | 212 |
A szakszervezetek nemzetközi szervezete | 213 |
A nemzetközi szakszervezeti titkárság | 214 |
A szocáldemokrata politika alapelvei | 215 |
A nemzetköziség | 215 |
A belső politikai program | 239 |
A szociális mozgalom az egyes országokban | 259 |
Németország | 259 |
Franciaország | 270 |
Anglia | 279 |
Ausztrália | 294 |
Belgium | 299 |
Dánia | 304 |
Hollandia | 306 |
Olaszország | 307 |
Norvégia | 313 |
Ausztria és Magyarország | 314 |
Oroszország | 318 |
Svédország | 318 |
Svájc | 320 |
Az amerikai Egyesült Államok | 332 |
Befejezés és következtetés | 331 |
Minden szocialisztikus törekvés eddigi eredménye tömegmozgalom | 331 |
A szociális mozgalom elháríthatatlan | 332 |
És alapvonalaiban olyan, aminő | 334 |
Az osztályharc lényege | 335 |
A jelen feladatainak jelentősége: A "szociális reform" | 336 |
A szociáldemokrácia viszonya a polgári pártokhoz | 338 |
A német szociáldemokrácia tehetetlensége | 339 |
Az osztályharc ethizálása és humanizálása | 340 |
A szociális harc formája | 342 |
Meddig áll ez a tétel: "A harc az atyja mindennek" | 343 |
Első függelék | |
Kalauz a szociálista irodalomban | 347 |
Második függelék | |
A szociális mozgalom krónikája 1750-től 1907-ig | 359 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.