Előszó | 5 |
A nemzetközi munkamegosztás elvi kérdései | 9 |
Sokrétű, bonyolult munkakapcsolatok | 9 |
A világpiac létrejötte és kettészakadása | 10 |
A szocialista világrendszer kialakulása | 12 |
A szocialista és a kapitalista nemzetközi munkamegosztás sajátosságai | 13 |
Tőkés integráció a második világháború után | 14 |
A KGST munkájának jellege és fejlődése | 20 |
Hogyan működik a KGST szervezete | 25 |
Honnan indultak a KGST-országok | 31 |
A gazdasági színvonal különbségeinek kiegyenlítődése | 34 |
A békés gazdasági világverseny | 46 |
A nemzetközi gazdasági együttműködés formái | 52 |
Szakosítás és kooperáció | 52 |
A népgazdasági tervek összehangolása | 58 |
Műszaki-tudományos együttműködés | 65 |
A dubnai Egyesült Atomkutató Intézet | 71 |
A nemzetközi szabványosítás szerepe és intézményei | 73 |
A külkereskedelem szerepe a nemzetközi együttműködésben | 76 |
Magyarország külkereskedelme | 84 |
Gazdasági és műszaki segítségnyújtás a fejlődő országoknak | 90 |
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankja | 93 |
Nemzetközi együttműködés a népgazdaság különböző ágaiban | 96 |
Együttműködés a tüzelőanyag-termelésben | 96 |
A Barátság kőolajvezeték | 100 |
Román földgáz Borsodban | 107 |
Együttműködés a villamosenergia-iparban | 109 |
A magyar-szovjet timföld-alumínium-egyezmény | 117 |
Együttműködés a vaskohászatban | 125 |
Nyersvasgyártás | 125 |
Acélgyártás | 129 |
Az INTERMETALL iroda szervezete, feladatai | 130 |
Együttműködés a vegyiparban | 132 |
Az együttműködés szerepe és alapelvei a gépgyártásban | 138 |
Szakosítás és kooperáció a gépiparban | 138 |
A szakosítás kezdeti eredményei | 142 |
A szakosítás fejlesztésének perspektívái | 145 |
Csapágyipari Együttműködési Szervezet | 148 |
A magyar-szovjet gazdasági együttműködés kialakulása a gépgyártás egyes területein | 150 |
Magyar-bolgár közös társaságok a gépgyártás koordinálására | 153 |
Együttműködés a könnyűiparban | 154 |
Együttműködés az élelmiszeriparban | 156 |
Együttműködés az építőiparban | 156 |
Szovjet-magyar kormányközi megállapodás lakóházépítő kombinátok szállítására | 158 |
Együttműködés a mezőgazdaságban | 160 |
Együttműködés a közlekedésben | 167 |
A közös tehervagonpark | 168 |
A Vasutak Együttműködési Szervezete | 171 |
A Hajóbérlő Iroda | 172 |
A Szocialista Országok Postai és Távközlési Szervezete (OSZSZ) | 172 |
Közös ügy, közös gond | 174 |
A KGST és a lakosság | 174 |
A módszerek és a szemlélet | 180 |
Több kezdeményezést | 187 |
Függelék | 193 |
A KGST-országok fontosabb adatai | 195 |
Albán Népköztársaság | 195 |
Bolgár Népköztársaság | 197 |
Csehszlovák Szocialista Köztársaság | 200 |
Lengyel Népköztársaság | 202 |
Magyar Népköztársaság | 205 |
Mongol Népköztársaság | 211 |
Német Demokratikus Köztársaság | 213 |
Román Szocialista Köztársaság | 215 |
Szovjetunió | 218 |
Adatok a KGST szerepéről a Magyar Népgazdaságban | 223 |
Összehasonlító adatok a KGST-országok termeléséről | 230 |
Összehasonlító adatok a KGST-országok és néhány főbb kapitalista ország gazdaságáról | 236 |
Eseménynaptár | 242 |
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakai | 242 |
A KGST Végrehajtó Bizottságának ülései | 245 |
A KGST-ben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai első titkárának és miniszterelnökeinek értekezletei | 248 |
A KGST állandó bizottságai | 249 |
Forrásművek | 250 |