Előszó | 5 |
Helyreállítás és tőkekisajátítás (1945-1948) | 7 |
A magyar gazdaság helyzete a felszabadulást követően | 9 |
A társadalmi-politikai feltételek gyökeres átalakulása | 9 |
Háborús károk és a jóvátétel terhei | 11 |
A külföldi gazdasági kapcsolatok megszakadása; új irányok a külkereskedelemben | 14 |
Forradalmi beavatkozás a gazdaságba: földosztás, államkapitalista tőkekorlátozás és a tervgazdaság kezdetei | 20 |
A földreform | 21 |
Az államkapitalizmus kezdetei | 36 |
Az államkapitalizmus kiteljesedése: stabilizáció és tőkekorlátozás | 54 |
A tőkekisajátítás államkapitalista útja és a tervgazdaság kezdetei | 72 |
A gazdasági helyreállítás | 87 |
A szocialista gazdasági stratégia kialakulása és fejlődése | 93 |
A szocialista szektor túlsúlyra jutása a nem mezőgazdasági ágazatokban | 95 |
A gazdaságpolitika kialakítása és jellege | 98 |
A gazdaságpolitikát meghatározó főbb tényezők | 98 |
A gazdaságpolitika fő célkitűzései és jellegzetességei | 100 |
A gazdaságirányítási rendszer kialakítása és jellege | 113 |
A gazdaságirányítás új szervezeti kereteinek kialakítása | 113 |
Tervezés és ösztönzés a gazdaságirányítási rendszerben | 114 |
A gazdasági stratégia korrekciójának, új utak kialakításának szakasza | 123 |
A gazdasági stratégia változásának igénye és főbb tényezői | 123 |
Az iparosítási politika változásai | 132 |
Az agrárpolitika új vonásai, kollektivizálás | 138 |
Az életszínvonal-fejlesztési politika és a változások jellege | 146 |
A termelőerők fejlődése; gazdasági növekedés és struktúraválotzás | 149 |
A munkaerő-állomány: létszám és képzettség | 151 |
Demográfiai fejlődés; a munkaerő-állomány létszámának növekedése | 151 |
Az alapszintű képzés fejlődése | 155 |
A közép- és felsőfokú oktatás kiterjedése | 157 |
Az "emberi beruházás" és szerepe | 159 |
Az ipar fejlődése | 162 |
Az iparfejlődés üteme, az iparosodottság szintje | 162 |
Az ipar szerkezeti változásai: centralizáció, koncentráció | 165 |
Az ágazati szerkezet változásai | 170 |
A struktúrán belüli fejlettség: műszaki-technológiai színvonal | 184 |
A mezőgazdaság fejlődése | 189 |
Az agrárfejlődés üteme | 189 |
A termelékenység színvonala: elvándorlás, gépesítés és intenzifikálás | 191 |
Intenzifikálás és termelési szerkezet | 199 |
A külkereskedelem fejlődése | 206 |
A forgalom növekedési üteme és volumene | 206 |
A külkereskedelem szerkezeti változásai | 208 |
Területi átcsoportosulás | 213 |
A termelőszolgáltatások fejlődése | 215 |
A fejlesztés mérsékelt üteme, az ágazat viszonylagos lemaradása | 215 |
A közlekedés és hírközlés fejlődése | 217 |
Az építőipar fejlődése | 219 |
Kiskereskedelem és szolgáltató kisipar | 220 |
A növekedés üteme. A gazdaság struktúrájában és fejlettségi szintjében bekövetkezett változások | 225 |
Ütem és periodicitás | 225 |
A gazdasági szerkezet változásai, fejlettségi színvonala | 230 |
Társadalmi változások a szocialista átalakulás időszakában | 237 |
A társadalom szerkezeti változásai és legfőbb jellemzője | 239 |
A volt úri osztályok eltűnése; új vezetőréteg kialakulása | 239 |
A munkásosztály és a parasztság átalakulása | 241 |
Társadalmi mobilitás, a rétegződés új vonásai | 245 |
Az életkörülmények és életszínvonal alakulása | 248 |
Urbanizáció | 248 |
A városiasodás fejlődése és lemaradása | 252 |
Szociális és technikai vívmányok elterjedése | 257 |
A fogyasztási szerkezet változásai | 261 |
Az életmód és szokások változásai | 264 |
A reálbérek és jövedelmek alakulása | 266 |
Zárszó | 271 |
Függelék | 283 |
Időrendi áttekintés | 285 |
A kötet szövegében előforduló egyes fontosabb szakkifejezések magyarázata | 296 |
Bibliográfiai tájékoztató | 300 |