Előszó a harmadik kiadáshoz | 5 |
Előszó | 6 |
Helyreállítás és tőkekisajátítás (1945-1948) | 9 |
A magyar gazdaság helyzete a felszabadulást követően | 11 |
A társadalmi-politikai feltételek gyökeres átalakulása | 11 |
Háborús károk és a jóvátétel terhei | 12 |
A külföldi gazdasági kapcsolatok megszakadása; új irányok a külkereskedelemben | 14 |
Forradalmi beavatkozás a gazdaságba: földosztás, államkapitalista tőkekorlátozdás és a tervgazdaság kezdetei | 19 |
Földreform | 21 |
Az államkapitalizmus kezdetei | 33 |
Az államkapitalizmus kiteljesedése: stabilizáció és tőkekorlátozás | 47 |
A tőkekisajátítás államkapitalista útja és a tervgazdaság kezdetei | 61 |
A gazdasági helyreállítás | 72 |
A szocialista gazdasági stratégia kialakulása és fejlődése | 77 |
A szocialista szektor túlsúlyra jutása a nem mezőgazdasági ágazatokban | 79 |
A gazdaságpolitika kialakítása és jellege | 82 |
A gazdaságpolitikát meghatározó főbb tényezők | 82 |
A gazdaságpolitika fő céljai és jellegzetességei | 87 |
A gazdaságirányítási rendszer kialakítása és jellege | 106 |
A gazdaságirányítás új szervezeti kereteinek kialakítása | 106 |
Tervezés és ösztönzés a gazdaságirányítási rendszerben | 108 |
A gazdasági stratégia korrekciójának, új utak kialakításának szakasza | 119 |
A gazdasági stratégia változásának igénye és főbb tényezői | 119 |
Az iparosítási politika változásai | 129 |
Az agrárpolitika új vonásai, kollektivizálás | 133 |
Az életszínvonal-politika és a változások jellege | 140 |
A gazdasági reform és hatásai | 142 |
A gazdasági reform főbb vonásai | 142 |
A reform hatása a gazdasági folyamatokra | 152 |
Megtorpanás és a világgazdasági megrázkódtatások hatása | 156 |
A termelőerők fejlődése; gazdasági növekedés és struktúraváltozás | 161 |
A munkaerő-állomány: létszám és képzettség | 164 |
Demográfiai fejlődés; a munkaerő-állomány létszámának növekedése | 164 |
Az alapszintű képzés fejlődése | 167 |
A közép- és felsőfokú oktatás kiterjedése | 169 |
Az "emberi beruházás" és szerepe | 171 |
Az ipar fejlődése | 173 |
Az iparfejlődés üteme, az iparosodottság szintje | 173 |
Az ipar szerkezeti változásai: centralizáció, koncentráció | 175 |
Az ágazati szerkezet változásai | 180 |
Alapanyaggyártás | 181 |
A leggyorsabban fejlődő ágazatok: a gépgyártás és a vegyipar | 188 |
Könnyű- és élelmiszeripari ágazatok | 190 |
A struktúrán belüli fejlettség: műszaki-technológiai színvonal | 193 |
A mezőgazdaság fejlődése | 198 |
Az agrárfejlődés üteme | 198 |
A termelékenység színvonala: elvándorlás, gépesítés és intenzifikálás | 200 |
Intentifikálás és termelési szerkezet | 208 |
A külkereskedelem fejlődése | 215 |
A forgalom növekedési üteme és volumene | 215 |
A külkereskedelem szerkezeti változásai | 217 |
Területi átcsoportosulás | 221 |
A szolgáltatások fejlődése | 224 |
A fejlesztés mérsékelt üteme, az ágazat viszonylagos lemaradása | 224 |
A közlekedés és hírközlés fejlődése | 225 |
Az építőipar fejlődése | 227 |
Kiskereskedelem és szolgáltató kisipar | 229 |
A növekedés üteme. A gazdaság szerkezetében és fejlettségi szidntjében bekövetkezett változások | 233 |
Ütem és periodicitás | 233 |
A gazdasági szerkezet változásai, fejlettségi színvonala | 238 |
Társadalmi változások a szocialista átalakulás időszakában | 245 |
A társadalom szerkezeti változásai és legfőbb jellemzője | 247 |
A volt úri osztályok eltűnése; új vezető réteg kialakulása | 247 |
A munkásosztály és parasztság átalakulása | 249 |
Társadalmi mobilitás, a rétegződés új vonásai | 252 |
Az életkörülmények és életszínvonal alakulása | 255 |
Urbanizáció | 255 |
A városiasodás fejlődése és lemaradása | 258 |
A szociális és technikai vívmányok elterjedése | 263 |
A fogyasztási szerkezet változásai | 266 |
Az életmód és szokások változásai | 268 |
A reálbérek és jövedelmek alakulása | 270 |
A kötet szövegében előforduló egyes fontosabb szakkifejezések magyarázata | 275 |
Időrendi áttekintés | 279 |
Bibliográfiai tájékoztató | 291 |