A szocialista állam büntetőjogi védelme

Tartalom

Bevezetés 3
I. FEJEZET
A politikai bűntett fogalmának kialakulása 13
i. A politikai deliktum fogalmának irodalma 48
i. A politikai deliktum kialakulása a jogrendszerben 34
A) A politikai deliktum a legrégibb jogrendszerekben 34
B) A (politikai deliktum a magyar jogrendszerekben 33
3. Politikai deliktumok a Magyar Tanácsköztársaság leverése után 37
A) Az 1921. évi III. tv. (Átv. vagy rendtörvény) létrehozásának körülményei 39
B) A rendtörvény, mint a büntetőjog klasszikus elveinek megcsúfolása 50
4. A német fasizmus hatása a politikai deliktumok üldözésének fokozására 64
5. Politikai deliktumok hatályos külföldi törvényhozásokban 71
— Francia jog 72
— Angol jog 73
— Dán jog 73
— Amerikai jog 74
— Argentin jog 76
— Japán jog 77
— Nyugat-német jog 77
6. Következtetések 79
II. FEJEZET
Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett fogalma és a rendszerezés kérdései 85
1. Az ellenforradalmi bűntett fogalmának kialakulása 91
A) Az Ellenforradalmi bűntettek a Párizsi Kommün büntetőjogában 91
B) Az ellenforradalmi bűntett tudományos fogalmának kialakítása a szovjet szocialista büntetőjogban 92
2. Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett a magyar törvényhozásban 106
A) Ellenforradalmi bűntettek Tanács-Magyarország büntetőjogában 106
B) A felszabadult magyar nép biztonságának védelmére szolgáló alapvető jogszabályok megalkotása 113
C) Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett fogalma a szocializmus építésének viszonyai között 138
3. Az állam elleni bűntettek rendszere 143
A) Az állam elleni bűntettek rendszere a szocialista (külföldi) törvényhozásokban 144
B) Az állam elleni bűntettek rendszere a magyar büntetőjogban 157
4. Következtetések 161
III. FEJEZET
Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett törvényi tényállása 167
1. A bűncselekmény általános fogalma és a bűncselekmény törvényi tényállásának általános fogalma közötti viszony 170
2. Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett tárgya 170
A) Irodalmi felfogások a bűncselekmény tárgyának jelentőségéről 177
B) Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett tárgyának felosztása 190
C) Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett elkövetési tárgyának sajátosságai 202
D) Az állam elleni bűntett egyes tárgyelemei a gyakorlatban 205
3. Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett tárgyi oldala 244
4. Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett alanya és az alanyi oldalt jellemző ismérvek 278
A) Az állam elleni bűntett alanyának sajátosságai 278
B) Az állam elleni (ellenforradalmi) bűntett alanyának értékelése a bírói gyakorlatban 281
C) A célzat és a szándék a büntetőjogban 322
D) A szándék és a célzat megkülönböztetésének lélektani alapjai 336
E) Célzatos elkövetés — célzatos bűntett 344
5. Következtetések 355
IV. FEJEZET
Az állam elleni büntettek törvényi tényállásainak felépítése 361
1. Mozgalom — szervezkedés — összeesküvés 369
2. A lázadás 384
3. A szabotázs (aktív — passzív) — kártevés 392
4. A rombolás 398
5. Terrorizmus — merénylet 401
6. Az állam elleni izgatás (lázítás) 408
7. A hűtlenség — a hazaárulás — az ellenség támogatása 418
8. A hűtlenség — a kémkedés 424
9. Végső következtetések 441
Befejezés 447
Irodalom 449
Tárgymutató 455
Kurze Inhaltsübersicht 485

Témakörök