A szociális munka története Magyarországon

Tartalom

Előszó 11
I. FEJEZET: 1817-1899
A KEZDETEK 17
1. A „jóltévő" asszonyok 19
A budai egyesület 20
A pesti egyesület 24
Az egyesület és a koldusok 31
Jótékony asszonyok Pest-Budán kívül 33
Az izraelita felekezet jótékony asszonyai 34
2. Jótékony asszonyokból szegényatyák 39
3. A szegényházakról 40
4. A dologházakról 41
5. Újabb egyesületek alapítása 42
Frőbel-Nőegylet 43
Budapesti Gyermek-menhely és a Pesti Bölcsőde-egyletek 44
Hajléktalanok Menhelye Egylet 46
Országos Gyermekvédő Egyesület 46
Szegény Beteggyermek Egyesületet 48
6. Közigazgatás és szociális tevékenység 49
7. A gyermekekről I nemzetközi gyermekvédelmi kongresszus
Budapesten 56
II. FEJEZET: 1900-1914
A GYERMEKVÉDELEM SZEMPONTJAI, PROFESSZIONALIZÁCIÓ 70
1. Szociális problémák és válaszok 71
2. Szegényatyákból szegénygyámok 76
3. Vita a szociális munkáról
4. Két praktikus kiadvány szociális munkásoknak 84
Vezérfonal 1908-ból 85
Útmutató 1909-ből 89
5. Tanfolyam a Szegénygondozó Egyesületben 92
6. „Oázisok a társadalmi közöny sivatagában" 103
Általános Közjótékonysági Egyesület 103
Magyar Feministák Egyesülete 104
Országos Gyermekvédő Egyesület 105
Az V. kerületi Népház - és környéke 105
Népszálló 111
Az első magyar settlement 111
Országos Gyermekvédő Liga 115
Országos Pártfogó Egyesület 117
Országos Gyermekszanatórium Egyesület 119
Szociális Missziótársulat 120
7. A gyermek- és munkásvédelem kérdéseinek összekapcsolódása 123
III. FEJEZET: 1914-1920
SZOCIÁLIS MUNKA A „BÉKEBELI HÁBORÚBAN" 140
1. A „háború szülötte" népsegítés és a szociális munka 142
A segélyezésről 143
Szegénygyámokból közgyámok 146
Népsegítő Iroda 150
2. A képzésről 151
3. Hadiállapot a szociális munkában 154
Hadbavonultak Családjainak Országos Segélyező Bizottsága 155
Foglalkoztatók 155
Élelmezés 156
Országos Hadigondozó Hivatal 157
A Szociális Missziótársulat tevékenysége 158
Egy próbálkozás és kudarc: a Népjóléti Központ 159
4. A gyermekek védelme a háborúban 163
Országos Stefánia Szövetség 164
Országos Gyermekvédő Liga 165
„Gyermekbarát" szűkölködő és gondozás nélküli iskolás
gyermekeket gyámolító egyesület 167
5. A háború után 169
6. A Tanácsköztársaság idején 172
IV. FEJEZET: 1921-1929
A HÁBORÚS VÁLSÁGTÓL A GAZDASÁGI VÁLSÁGIG 175
1. Az új helyzet | az infláció és következményei 178
2. Filantrópia és szociális munka 183
3. Próbálkozások minden nehézség ellenére 186
Rendeletek 186
Szociális munka a fővárosban 187
A szociális munka színterei - más megközelítésben 190
Országos Gyermekvédő Liga 194
Országos Stefánia Szövetség 196
4. Egyetemi Szociálpolitikai Intézet 199
5. Settlementmunka vidéken 204
6. A munkások önsegítő szociális munkája 206
A munkások filantróp mozgalmai 206
Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete 211
7. A Szociális Missziótársulat és a Szociális Testvérek 213
8. Az egri norma 216
9. És újra a szegény gondozók 222
V. FEJEZET: 1930-1944
A DESTRUKCIÓ ÚTJÁN 224
1. Élet- és munkakörülmények 227
Ipari munkások 227
Parasztok 231
A munkanélküliségről 235
2. A szociális munka környezetének változásai 236
Az Országos Gyermekvédő Liga átalakul 237
Az állam szerepének megerősítése 237
A zsidóság és a szociális munka 239
3. A körülmények javítására tett kísérletek 242
Nyomorenyhítő akciók 242
Settlementmunka ipari környezetben 244
Szociális munka az agráriumban - és a földkérdésről 250
A produktív szociálpolitika és a szociális munka 253
4. Képzések 265
A BRISz tanfolyama 265
Szociális Akadémia 266
5. Miből tájékozódhatott egy szociális munkás? 284
Tájékoztató a népjóléti megbízottak számára 1931-ből 284
Kézikönyv három nyelven 290
Budapest székesfőváros szociális szervezete és működése 291
Szakkönyv a szociális munkáról 298
Karitász Évkönyvek 306
VI. FEJEZET 1945-1950
A SZOCIÁLIS MUNKA ELTŰNÉSE 310
1. A politikai viszonyokról röviden 311
2. Küzdelem az infláció ellen 313
3. Az állam gondoskodik 318
4. Az egészségügybe olvadó szociális munka 319
A szociális védőnő munkaköri leírása 319
Az egészségügy térnyerése 321
5. Kitekintés - a szociális munka útjai más országokban 325
VII. FEJEZET: 1972-1990
A SZOCIÁLIS MUNKA ÚJRAÉLEDÉSE 338
1. A pszichológiai irányzat és a családgondozói munkakör 339
2. A radikális irányzat és a SzETA 344
3. A pszichoszociális irányzat és a családsegítő központok 350
4. A szociális munkások képzése: a szakalapítás 352
Irodalom 361

Témakörök