1.062.515

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szociális munka története Magyarországon

1817-1990

Szerző
Budapest
Kiadó: Hilcher Rezső Szociálpolitikai Egyesület
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 370 oldal
Sorozatcím: A szociális szakképzés könyvtára - A szociális munka elmélete
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-008-873-8
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szociális problémák mindig az adott társadalom szociális problémái, így mind megjelenésükben, mind a megoldás keresésében elválaszthatatlanok a társadalom történéseitől. A társadalmi változásokat... Tovább

Előszó

A szociális problémák mindig az adott társadalom szociális problémái, így mind megjelenésükben, mind a megoldás keresésében elválaszthatatlanok a társadalom történéseitől. A társadalmi változásokat mindig is leképezte az, ahogyan az emberek - a Homo sapiens sajátos tulajdonságaiból következően: embertársaik segítségével - megoldották a túlélést. Könyvünk az emberi segítségnyújtás mint sajátos szakma alakulásáról szól. Sokfajta megoldásra mutat példát a történelmünk, hogy csak egy alapműre, Arthur E. Imhof (1992) könyvére utaljunk, amelynek alcíme: „Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat.."Számomra a történettudomány csodás lehetősége, hogy egy hosszú ideig nem gyakorolt, sőt szükségtelennek minősített diszciplína érvei, gyakorlata, vitás pontjai, szakmai közösségeket megosztó vagy azokat létrehozó elvei sok évtized távolából, az írásbeli dokumentumok alapján feleleveníthetők. Nem vagyok történész, bizonyos, hogy a szociológiában és a szociális munkában szerzett szakmai ismereteim, módszertani jártasságom miatt nehezebben boldogultam a gazdag forrásanyaggal, mintha történészként kezdtem volna a kutatáshoz. A szociális munka - mint szakma, mint tudomány - magyarországi történetének lépéseit próbálom meg nyomon követni a fellelt dokumentumok alapján. Sajnos alig-alig találtam olyan munkákat, amelyek életszerűen, naplóformában vagy más személyes beszámolók alapján hívnák elénk szakmánk korai művelőit, pedig talán ez lett volna a legérdekesebb. Halovány visszfény egy-egy hozzászólás jegyzőkönyve valamely szakmai tanácskozáson. A szó szerinti idézetek sem pótolják, amit igazán szerettem volna: egy-egy szociális munkás életútját, szakmai töprengéseit, sikereit, kudarcait bemutatni. Vissza

Tartalom

Előszó 11
I. FEJEZET: 1817-1899
A KEZDETEK 17
1. A „jóltévő" asszonyok 19
A budai egyesület 20
A pesti egyesület 24
Az egyesület és a koldusok 31
Jótékony asszonyok Pest-Budán kívül 33
Az izraelita felekezet jótékony asszonyai 34
2. Jótékony asszonyokból szegényatyák 39
3. A szegényházakról 40
4. A dologházakról 41
5. Újabb egyesületek alapítása 42
Frőbel-Nőegylet 43
Budapesti Gyermek-menhely és a Pesti Bölcsőde-egyletek 44
Hajléktalanok Menhelye Egylet 46
Országos Gyermekvédő Egyesület 46
Szegény Beteggyermek Egyesületet 48
6. Közigazgatás és szociális tevékenység 49
7. A gyermekekről I nemzetközi gyermekvédelmi kongresszus
Budapesten 56
II. FEJEZET: 1900-1914
A GYERMEKVÉDELEM SZEMPONTJAI, PROFESSZIONALIZÁCIÓ 70
1. Szociális problémák és válaszok 71
2. Szegényatyákból szegénygyámok 76
3. Vita a szociális munkáról
4. Két praktikus kiadvány szociális munkásoknak 84
Vezérfonal 1908-ból 85
Útmutató 1909-ből 89
5. Tanfolyam a Szegénygondozó Egyesületben 92
6. „Oázisok a társadalmi közöny sivatagában" 103
Általános Közjótékonysági Egyesület 103
Magyar Feministák Egyesülete 104
Országos Gyermekvédő Egyesület 105
Az V. kerületi Népház - és környéke 105
Népszálló 111
Az első magyar settlement 111
Országos Gyermekvédő Liga 115
Országos Pártfogó Egyesület 117
Országos Gyermekszanatórium Egyesület 119
Szociális Missziótársulat 120
7. A gyermek- és munkásvédelem kérdéseinek összekapcsolódása 123
III. FEJEZET: 1914-1920
SZOCIÁLIS MUNKA A „BÉKEBELI HÁBORÚBAN" 140
1. A „háború szülötte" népsegítés és a szociális munka 142
A segélyezésről 143
Szegénygyámokból közgyámok 146
Népsegítő Iroda 150
2. A képzésről 151
3. Hadiállapot a szociális munkában 154
Hadbavonultak Családjainak Országos Segélyező Bizottsága 155
Foglalkoztatók 155
Élelmezés 156
Országos Hadigondozó Hivatal 157
A Szociális Missziótársulat tevékenysége 158
Egy próbálkozás és kudarc: a Népjóléti Központ 159
4. A gyermekek védelme a háborúban 163
Országos Stefánia Szövetség 164
Országos Gyermekvédő Liga 165
„Gyermekbarát" szűkölködő és gondozás nélküli iskolás
gyermekeket gyámolító egyesület 167
5. A háború után 169
6. A Tanácsköztársaság idején 172
IV. FEJEZET: 1921-1929
A HÁBORÚS VÁLSÁGTÓL A GAZDASÁGI VÁLSÁGIG 175
1. Az új helyzet | az infláció és következményei 178
2. Filantrópia és szociális munka 183
3. Próbálkozások minden nehézség ellenére 186
Rendeletek 186
Szociális munka a fővárosban 187
A szociális munka színterei - más megközelítésben 190
Országos Gyermekvédő Liga 194
Országos Stefánia Szövetség 196
4. Egyetemi Szociálpolitikai Intézet 199
5. Settlementmunka vidéken 204
6. A munkások önsegítő szociális munkája 206
A munkások filantróp mozgalmai 206
Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete 211
7. A Szociális Missziótársulat és a Szociális Testvérek 213
8. Az egri norma 216
9. És újra a szegény gondozók 222
V. FEJEZET: 1930-1944
A DESTRUKCIÓ ÚTJÁN 224
1. Élet- és munkakörülmények 227
Ipari munkások 227
Parasztok 231
A munkanélküliségről 235
2. A szociális munka környezetének változásai 236
Az Országos Gyermekvédő Liga átalakul 237
Az állam szerepének megerősítése 237
A zsidóság és a szociális munka 239
3. A körülmények javítására tett kísérletek 242
Nyomorenyhítő akciók 242
Settlementmunka ipari környezetben 244
Szociális munka az agráriumban - és a földkérdésről 250
A produktív szociálpolitika és a szociális munka 253
4. Képzések 265
A BRISz tanfolyama 265
Szociális Akadémia 266
5. Miből tájékozódhatott egy szociális munkás? 284
Tájékoztató a népjóléti megbízottak számára 1931-ből 284
Kézikönyv három nyelven 290
Budapest székesfőváros szociális szervezete és működése 291
Szakkönyv a szociális munkáról 298
Karitász Évkönyvek 306
VI. FEJEZET 1945-1950
A SZOCIÁLIS MUNKA ELTŰNÉSE 310
1. A politikai viszonyokról röviden 311
2. Küzdelem az infláció ellen 313
3. Az állam gondoskodik 318
4. Az egészségügybe olvadó szociális munka 319
A szociális védőnő munkaköri leírása 319
Az egészségügy térnyerése 321
5. Kitekintés - a szociális munka útjai más országokban 325
VII. FEJEZET: 1972-1990
A SZOCIÁLIS MUNKA ÚJRAÉLEDÉSE 338
1. A pszichológiai irányzat és a családgondozói munkakör 339
2. A radikális irányzat és a SzETA 344
3. A pszichoszociális irányzat és a családsegítő központok 350
4. A szociális munkások képzése: a szakalapítás 352
Irodalom 361

Pik Katalin

Pik Katalin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pik Katalin könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem