Előszó
A szociális szakma segítő foglalkozás, ezért a szociális képzettséggel rendelkező szakembereknek tudásukat a gyakorlatban kell alkalmazniuk, nem az elméletben. Ezért arra van szükség, hogy a...
Tovább
Előszó
A szociális szakma segítő foglalkozás, ezért a szociális képzettséggel rendelkező szakembereknek tudásukat a gyakorlatban kell alkalmazniuk, nem az elméletben. Ezért arra van szükség, hogy a képzések ne csak elméleti ismereteket közvetítsenek, hanem készítsék fel a hallgatókat a segítő foglalkozás gyakorlati alkalmazására, a kliensekkel történő közvetlen munkára, segítségnyújtásra.
A fenti elvárás miatt a szociális képzések gyakorlatorientáltak, az összóraszámon belül magas a gyakorlati óraszámok aránya, amelyet a képzések követelményrendszerének jogi szabályozása is rögzít. Ezek a következők:
- a szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 6/1996. (I. 18.) kormányrendelet, valamint a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítésről szóló 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet szerint a gyakorlat aránya az összes tanórának legalább a 40 százaléka,
- a szociális szakképzések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 9/2001. (XII. 20.) ESZCSM-rendelet közel azonos - 40-50 százalékos - arányban határozza meg az egyes szakképesítéseknél a szakmai gyakorlatra fordítandó időt.
A szakmai gyakorlathoz hozzátartozik a különböző tantárgyakhoz - például: társadalomismerethez - kapcsolódó gyakorlati feladatok végzése, a különböző szakmai készségfejlesztések (kommunikációs tréningek, esetmegbeszélések stb.), de a legnagyobb súlya az ún. terepgyakorlatoknak van, amelyeket a szociális munka különböző színterein, vagyis a szolgáltatást végző intézményekben, szervezeteknél kell letölteni. A terepgyakorlatok is több típusba sorolhatók, lépcsőzetesen egymásra épülők.
Miközben a szociális szakma elsajátításában a terepgyakorlatnak kiemelt szerepe van, az a követelmények oldaláról sokkal kevésbé kidolgozott, mint az elméleti tananyag. Ebből adódóan a képzőhelyek között jóval nagyobb különbségek észlelhetők a gyakorlati oktatásban, mint az elméleti tudás közvetítésében. A gyakorlati képzés színvonalának emelése három kérdéskör köré csoportosítható.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal