A szobafestő- és mázolóipar kézikönyve

Előszó

A festés könnyű foglalkozásnak látszik. A szép színű festékekkel a kopott tárgyak külsejét hamar újjá lehet változtatni. Ilyen tárgy a ház táján mindig akad, befestéséhez szükséges ecset és festék pedig könnyen beszerezhető. Mindezek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a festéssel sokan megpróbálkoznak. A kísérletezők munkája azonban sok kívánni valót hagy hátra. A festőipar ugyanis nem könnyű mesterség, egyes ágaihoz pedig még külön veleszületett hajlam is szükséges. Megtanulásához szakiskola, sok gyakorlat, a mester vezetése és szakkönyvek tanulmányozása nélkülözhetetlen. Ezek hiányában csak kontármunkát lehet végezni.
A festőipar célja az, hogy a festéssel a munkadarabot tartósabbá, szebbé tegyük és tisztántartását megkönnyítsük. E három követelményt tartsuk mindig szemünk előtt, hogy a helyes úton haladhassunk. A festés módja lehetőleg olyan legyen, hogy azzal az illető tárgy anyagának jellemző tulajdonságait ne változtassuk meg. PL, ha üveget fedőfestékkel festünk be, akkor ezáltal az üveg legjellemzőbb tulajdonságait (átlátszóságát, törékenységének látszatát) elrejtjük. Gyakran a festéssel értékesebb látszatot adunk valamely tárgynak, és ezzel anyagának jellemző tulajdonságait is elrejtjük. Ez csak akkor lesz helyénvaló, ha a festéssel utánzott anyag ott valódiságában is alkalmazható volna. Pl. vakolatra festett márványlapok, vagy fenyőfára készített tölgyfaerezés. Az ízlést és anyagszerűséget is szem előtt kell tartanunk, pl. a szekrényajtóra festett márványozás nem helyes, jóllehet a márvány értékesebb a fánál, azonban márványból nem lehet szekényajtót készíteni. Néha a festéssel álcázni akarunk valamely tárgyat (pL hadicélt szolgáló járműveket). Alaposan kell ismernünk a festékeket is. Minden, a felhordáshoz elkészített festék többféle anyagból áll. Ezeket az anyagokat külön-külön is jól kell ismernünk. Egyike a legfontosabbaknak ezek közül a kötőanyag. A festék neme is kötőanyagáról van elnevezve, pl. olajfesték, enyvesfesték, tempera festék. Vissza