A szavak szólásainkban | |
Baj van Köpecen | 9 |
Dögrováson van | 21 |
Él a gyanúperrel | 23 |
Az emlékezetet hátuljokra verik | 30 |
Fitymálja, mint Csegezi a puliszkát | 35 |
Fogadatlan prókátor | 36 |
Halál ellen nincs orvosság | 39 |
Hírharang | 40 |
Megfizeti a nagyharang | 45 |
Szegény az eklézsia, a pap harangoz | 46 |
Nem vagyok káptalan | 49 |
Meghalt Mátyás király... | 52 |
Mióta kétágú | 55 |
Kétágné | 58 |
Kardos menyecske | 60 |
Az ördögnek is lámpást kell tartani | 62 |
Sok bába közt elvész a gyermek | 65 |
A szemenszedett hazugság elődei | 67 |
Tanulj tinó... | 76 |
Vágja, mint Salai a szappant | 81 |
Vége Víg Andrásnak! | 83 |
A szavak sorsa | |
Észrevételek az ázalék és az aprólék szóhoz | 87 |
A festékes és erdélyi társai | 101 |
Még néhány szó a festékes és társai erdélyi életéhez | 116 |
Furdancs | 122 |
Hivatalos; hivatal | 126 |
Kertel | 133 |
Kívül | 135 |
Látogat, meglátogat | 140 |
A mezei hadak és a többi mezeiek | 144 |
Mi üdőn, müdőn, midőn | 148 |
Parányi | 150 |
Para, parácska; parányi | 153 |
Két apró szófejtő adalék a parányihoz | 157 |
Sarampó, sorompó | 159 |
Az "ebül gyűlt szerdék" és egy másik szerdék | 168 |
A szókincshatás köréből | |
A feudalizmuskori berbécs tájszóról | 173 |
A kolozsvári Bongárpatak és az erdélyi Bongorok | 179 |
A román bungár tájszó és a Bungur, Bunguris, Bungaras helynév | 193 |
Kisállattartó tejgazdálkodásunk három feudalizmuskori román eredetű kölcsönszava: a brindza, az orda és a zsentice | 198 |
Kaluger, kalugyer | 219 |
Pópa | 226 |
Lipitor | 232 |
Szloboziát kiált és szlobozia-levél | 236 |
Tretina, tretyina | 238 |
A kalák és a kalács szóbokra | 243 |
Szótörténeti észrevételek a kaláka kölcsönző életéhez | 251 |
Tájszavaink életéből | |
Bazsálrózsa, bazsarózsa | 275 |
Becstelen, bestelen | 278 |
Jó bonyó, jó bopó; bonyó, bopó | 285 |
A cibóka tájszó és alakváltozatai | 289 |
Erdő gyapja, erdő szőre | 299 |
A felimeg, a fersing és rokonságuk | 303 |
Fiadalom | 330 |
Földi | 332 |
Húgy, hogy? | 334 |
India | 337 |
A kacsázik és azonjelentésű társai | 341 |
Kürtöskalács, kürtőskalács | 354 |
Milyen régi a pánkó! | 361 |
A száll és a rászáll egy régiségbeli nyelvjárási jelentéséhez | 371 |
Szekrény | 373 |
Holt és halódó szavak, változó jelentések | |
Állat | 377 |
A régi kolozsvári barnasib-ok | 380 |
Fakakukk és mogyorófapenna | 386 |
Fogvánt | 387 |
A gyermekló és rokonsága | 391 |
Újabb adatok és megjegyzések a gyermekló szóföldrajzi elterjedéséhez | 412 |
Meghal, megdöglik | 422 |
A kalandos régi és mai jelentéseihez | 426 |
Káptalan, konvent | 429 |
Külföld, külföldi | 433 |
Nyír, nyíres | 434 |
Séd - síd - sid | 436 |
Sutás | 438 |
A szállít és a megszállt egyik feudalizmuskori jelentéséhez | 439 |
Egy-két más szivárvány | 442 |
A magyar felező számnevek és ami mögöttük lehet | 445 |
Széljegyzetek nyelvemlékeinkhez | |
A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák | 469 |
Kolozsvári gyalázkodás 1491-ből | 473 |
Az OklSz. egy szándéktalanul félrevezető keltezéséhez | 478 |
Cheh István deák nyelvéhez | 480 |
Egy 1552-i mezőségi szövegemlék és nyelvjárástörténeti adalékai | 495 |
Hogyan lett Heltai Gáspár kolozsvári halastó-birtokos? | 502 |
Négy ökör mint - alperes | 505 |
Sebből pirosan buzog a vér... | 510 |
Virágének-mondás egy 1585-beli kolozsvári nyelvemlékben | 517 |
Az Erdély Szótörténeti Tár szerkesztése közben | 520 |
Függelék | |
Forrásjelzés-rövidítések | 547 |
Hangjelzés-magyarázó | 554 |
A rövidítések és jelek magyarázata | 555 |
Jegyzetek | 557 |
A térképvázlatok jegyzéke | 569 |