A szkítha-hun törzsek államalapításai
Jegyzet
Szerző
Kiadó: | Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem |
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 189
oldal
|
Sorozatcím: | Magyar Őstörténet |
Kötetszám: |
15
|
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
20 cm x 14 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér illusztrációkkal. Jegyzet.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
"A megelőző fejesetekben előadtuk, hogy a szemiták viharos terjeszkedése miatt e magyar népeknek a Kr. e. II. és I. évezred folyamán el kellett távozniok a Régi Keletről....
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"A megelőző fejesetekben előadtuk, hogy a szemiták viharos terjeszkedése miatt e magyar népeknek a Kr. e. II. és I. évezred folyamán el kellett távozniok a Régi Keletről. Említést tesz költözésükről az ószövetség is, mondván hogy „Az Úr (Asszíria királya) szétszórta őket idegen földre, a világ minden tájára" (Genezis XI 9). Bár a népesség legnagyobb része valóban a jelzett időben és körülmények miatt hagyta el régi hazáját, egyes rajok már megelőzőleg elvándoroltak onnan más indító okok hatása alatt. Az őshazából Európa felé távozók első pihenő állomása a Földközi-tenger közel eső szigetei voltak: Ciprus, Kódos, Kréta, Szamos és Lesbos, majd az apróbb Egei-szigetek s a Balkán-félsziget déli nyúlványai.
Ebben az Európa felé haladó népmozgásban legtöbb adatunk Kréta szigetére vonatkozik, ahol régészek, történészek és nyelvészek hosszú időn át sikeres eredménnyel kutattak. A Kréta múltja iránt megnyilvánult meleg érdeklődés annak tulajdonítható, hogy e sziget földrajzilag már Európa része s Európa múlt századi hegemóniájának korában hízelgőnek látszott annak ókori történetét is egy olyan fejezettel megnyitni, amely azonnal ragyogó kultúráról tanúskodik. Nem is késtek a Krétai kultúrát „Európa első nagy civilizációjának" nevezni s a sziget élénk szellemű népében „az első európai embereket" szemlélni Amikor például a francia kutatók megpillantották a krétai paloták festményein ábrázolt vékony derekú dámákat, így kiáltottak fel: „Hiszen ezek párisi nők!" (Mais ce sont des Parisiennes)."
Vissza
Tartalom
AZ ŐSHAZÁBÓL A MAGYAR NYELVŰ NÉPEK ÁTKÖLTÖZNEK
EURÓPÁBA ÉS OTT ÚJ HAZÁKAT ALAPÍTANAK
A Régi Kelet népessége áttelepül Délkelet-Európába 7
A kutatások jelen állása 7
Magyar isten- és királynevek Kréta-szigetén. 10
Magyar hely- és népnevek Krétában és az Égei szigetvilágban, 14
Magyar nyelvű írások Kréta szigetén, 17
A Balkán-félsziget magyar őslakossága, 22
Kr. e, 1200 után szemita kötelékek nyomulnak be az Égei térségbe és a Balkánra, 24
A görög nép és görög kultúra kialakulása, 28
Jegyzet Homeros Odysseájáról. 32 I.
Európa nyugati részeibe is magyar ajkú népesség érkezett először 36
Miért nem tudtuk ezt mindezideig, 36
A "fekete magyarok" bejövetele, 41
A fehér magyarok első hulláma, 44
Szántó-vető fehér magyarok érkezése, 53
A Kelta-név az
Európába költözött magyar népek összefoglaló neve, 65
A nem-magyar nyelvek kialakulása Nyugat-Európában, 69
Az első Kelet-Európa szintén magyar alkotás 75
A vonatkozó irodalmi tanulságok, 75
A név szerint ismert első keleteurópai gyarmatosok: a Cimmerek, 78
A Balti-tenger partjára vándorolt Esthoni és Fenni népek és a Jegestenger vidékére került Permiek. 79
A Volga és Káma menti magyar néprészek. 87
Az első nem-magyar nép Kelet-Európában: a Szarmaták. 89
A DUNA KÖZÉPSŐ MEDENCÉJÉNEK BENÉPESÍTÉSE
A Balkán-félszigeten át érkező úr törzsek
A bejövő népességre vonatkozó eddigi ismereteink, 99
A helynevek felhasználása Magyarország ókori történetének nyomozásában, 103
A Duna-medence népessége a bronzkor végén, 110
A bronzkori Magyarország népsűrűségi térképe, 118
A kő- és bronzkori lakosság magyar nyelven írt emlékei, 122
A Duna-medence leghíresebb bronzkori írásos emléke: a tatárlaki három agyagtábla, 127 Az ókori Magyarország szerepe Közép-Európa első feltárásában, 133
A keleti irányból érkező turáni néphullámok
A turáni haza kiürítésének körülményei, 135
Szkíta törzsek beköltözése a Duna-medencébe, 136
A római uralom néprajzi és politikai hatása, 140
Attila király az egységes dunai állameszme megfogalmazója, 144
Néprajzi és politikai viszonyok a Duna-medencében Árpád fejedelem jövetelekor, 151
I. - Árpád az isteni küldetésű férfi, 163
Az eredmények összegezése, 172
Az idézett munkák jegyzéke 175