A szív és keringési rendszer edzhetősége, szabályozási mechanizmusai

Előszó

A Testnevelési és Sporttudományos Tanács (TSTT) legújabb kiadványa több feladatra vállalkozott, elsősorban ez indokolja a szokásos előszótól műfaját és terjedelmét tekintve is eltérő bevezető „tanulmányt". Azért tettem idézőjelbe a tanulmány szót, mert nem fedi pontosan a tartalmat. A kötet szakmai tartalmát bevezető, előkészítő gondolatok összessége mellett, ha talán kissé furcsán hangzik is, meg kell védjem az 1983. május 31-én Balatonfüreden rendezett szimpózium szervezőit, illetve jelen kötet kiadóit. Meg kell védjem - egyszerűen fogalmazva - attól a kifogástól, mennyiben segítette a tudományos tanácskozás, illetve segíti ez a kötet egyfelől a testnevelés és a sport területén folyó tudományos kutatómunkát, másfelől, ami nem kevésbé lényeges, mennyiben hasznosíthatják ezen ismereteket a gyakorlati szakemberek, testnevelők, edzők, szervezők mindennapos tevékenységükben. Ezzel már utaltam is a kiadvánnyal kapcsolatos azon célkitűzésre, hogy ne csak az orvosok és a szív-vérkeringési rendszer élet- és sportélettanának kutatásával foglalkozó szakemberek számára jelentsen értéket, hanem valóban a sportágak, a sportági szakemberek munkáját tekintve is gyümölcsöző legyen. Hosszú ideig igen erős volt és teljesen máig sem ült el a kétely, nem árt-e a rendszeres, nagy megterhelésű edzés a szív-vérkeringési rendszernek. A kardiológiai diagnosztika fejlődésével újra meg újra bebizonyosodott, hogy ez az aggodalom alaptalan. Sőt, éppen a szívvizsgáló-eljárások egyre magasabb színvonala tette lehetővé, hogy azokat a fiatalokat, akiknél valamilyen kóros elváltozás ellenjavallja a versenyszerű sportolást, hamar kiszűrjük és számukra csak egészségi állapotuknak megfelelő testedzést engedélyezzünk. Ugyancsak megoldottnak tekinthető a verseny(él)sportolók keringési állapotának ellenőrzése, az edzés és versenyzés közben fellépő betegségek felismerése, a megfelelő óvintézkedések megtétele. Vissza