A színház világtörténete 1-2.

Szerző

Belitska Scholtz Hedvig

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Belitska Scholtz Hedvig: A színház világtörténete 1-2. ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.358 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-281-683-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Első kötet
Előszó az első kiadáshoz (Hont Ferenc)	11
Előszó a második kiadáshoz (Staud Géza)	13
Tájékoztató	15
SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN	17
A színjáték eredete (Hont Ferenc)	19
A mimetikus cselekvés	19
Az életszínjáték	21
Az ünnepi színjáték	25
A dráma keletkezése	27
Spirális fejlődés	29
A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla)	30
A színjáték előtörténete	30
Színjátéktípusok és alkotóelemek	31
Földrajzi változatok	36
A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA	43
Az ókori Közel-Kelet színjátéka	45
Egyiptom (Dömötör Tekla)	45
Mezopotámia (Székely György)	48
Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond)	49
A görög színjáték kezdetei	49
Az antik görög színház virágkora	52
A drámai játékok az athéni ünnepeken	53
Drámai előadások	56
A drámai alkotás	62
A görög mimosz és a bábjáték	65
Az antik görög színház hanyatlása	66
A hellenizmus színházkultúrája	69
A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly)	73
Népi színjáték az ősi Itáliában	73
Az atellana	75
A római dráma kezdetei	77
Plautus és a római vígjáték virágkora	79
A római dráma második nemzedéke	85
Színházépület és -technika	86
Mimus és pantomimus. A hanyatlás	88
Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György)	92
A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA	95
Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század)	99
A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György)	99
A mimus-utódok és színjátéktípusok	99
Népi szokásrétegek	103
A latin dráma szórványos újrajelentkezése	106
A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György)	108
Liturgikus és félig liturgikus játékok	108
Az előadások általános leírása	111
A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok	119
A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György)	128
A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György)	131
Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század)	140
Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás)	140
A világi elemek megerősödése	141
A trionfo	142
Menyegzői játékok	143
Az olasz humanisták színházi kísérletei	144
Az új színházi műveltség központja	145
Az új műfajok	147
Az új színház és színpad	151
A commedia dell'arte	157
A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás)	166
Vallásos és bukolikus színház	167
A spanyol dráma kezdetei	170
A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái	174
A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György)	180
Tovább élő középkori formák	181
Az angol humanizmus és reneszánsz színháza	183
A hivatásos színház kialakulása	186
Shakepeare és kortársai	193
A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza)	198
Színházak és társulatok	199
Olasz színészek Franciaországban	201
A reneszánsz dráma kialakulása	202
Műsorok, előadások és közönség	205
A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné)	208
A német humanisták színjátékai	208
A protestáns iskolai színjátszás	211
A mesterdalnokok színjátéka	213
A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály)	218
A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály)	223
Dánia	223
Svédország	227
A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla)	228
Játékalkalmak, műfajok és színjátszók	229
Délszlávok	230
Lengyelek	232
Csehek, morvák, szlovákok	234
Magyarok	236
Oroszok	238
AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század	241
Németalföld (Cenner Mihály)	243
A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása	243
Itália (Horányi Mátyás)	247
Az opera születése és fő típusai	247
Színházépítészet és díszletművészet	250
A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás)	253
A színházak és szcenika	254
Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma	257
Calderón barokk "világszínháza"	260
A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza)	262
Új színházak a XVII. században	263
Szcenika és díszletművészet	266
Drámaelméleti irodalom	268
Társulatok és színészek	270
A Comédie Italienne első korszaka	273
A klasszicista műsor	275
A balett és az opera kezdetei Franciaországban	278
Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György)	282
Út a polgári forradalomhoz	282
A Stuart-restauráció korának színjátéka	288
A német barokk színház (Mályusz Elemérné)	292
Az egyházi rendek színjátékai	292
A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege	296
Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban	298
A német vándorszínészet kezdetei	301
A bécsi udvari barokk színház	303
Udvari operák és a korai nem daljáték	306
XVIII. század
Az angol felvilágosodás színháza (Székely György)	309
A polgári ízlés térhódítása	309
Az angol felvilágosodás kibontakozása	313
Az írországi színjátszás kezdetei	315
A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza)	318
Színház a francia kastélyokban	319
A francia jezsuita iskolai színjátszás	322
A Comédie Francaise a forradalom előtt	325
Az opera	332
A Comédie Italienne második korszaka	334
A vásári színjátszás és az opéra comique	337
A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig)	344
A német fejedelmi udvarok rokokó színháza	345
Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései	347
A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof	349
A mannheimi Nemzeti Színház	351
A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder	353
A bécsi népszínház kialakulása	355
Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában	358
A bécsi Burgtheater megalapítása	359
A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály)	362
A barokk ízlés térhódítása	362
A "természetes" stílus első jelentkezése	364
A barokk színház északon (Cenner Mihály)	366
Dánia	366
Svédország	369
Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás)	372
Színházépületek	373
Goldoni és Gozzi	373
A melodráma és az opera (Staud Géza)	376
Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás)	380
A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza)	382
Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla)	385
Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet	386
Műsortípusok	389
A délszláv fejlődés	391
Csehek, morvák, szlovákok	393
Lengyelország	395
Románia	398
Görögország	398
Magyarország	399
Oroszország (Staud Géza)	400
A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG
Közel-Kelet (Székely György)	409
Az örmény színjáték	409
Grúzia színjátéka	412
Irán színjátéka	412
A török birodalom színjátéka	415
Távol-Kelet (Miklós Pál)	418
India színházművészete	418
Eredetproblémák	418
A színház alakulása középkor óta	420
Hátsó-India és Indonézia színjátékai	424
A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia	426
Kína színházművészete	429
Az ősi színjátéktípusok	429
A középkori színjátszás	432
A déli dráma	437
Az újkori klasszikus "opera"-színház	439
A japán színjátszás története	441
Énekes-táncos előformák	441
A nő-játék	442
A bábjáték és a kabuki	443
Címmutató (Bárány György)	449
Névmutató (Szamosi Ivánné)	474
Második kötete
A SZÍNHÁZ A KAPITALIZMUS KORÁBAN XIX. SZÁZAD	11
Franciaország (Staud Géza)	15
A színház a forradalom és a császárság idején	16
A Comédie Francaise	18
A melodráma	19
A romantikus dráma	22
A romantikus díszletművészet	25
A romantika színészei	27
Az opera	29
Az operett	32
A naturalista dráma kialakulása	33
Antoine és a Théátre Libre	39
A kor nagy színészei	41
A német nyelvterület színháztörténete (Belitska Hedvig)	44
A német klasszicizmus színháza. Weimar	45
A berlini színház Iffland és Brühl vezetése alatt	47
A bécsi Burgtheater. Josef Schreyvogel	49
A bécsi népi színház	51
A romantika színháza	54
E. T. A. Hoffmann és a bambergi színház	55
Immermann düsseldorfi kísérleti színháza	56
Az opera Mozarttól Wagnerig (Staud Géza)	57
A bécsi operett (Staud Géza)	61
Heinrich Laube és Franz Dingelstedt	62
A meiningeniek színháza	66
A német naturalizmus. Otto Brahm és a Freie Bühne	67
A német színészet Svájcban (Staud Géza)	71
Anglia (Székely György)	74
Búcsú a klasszcizmustól	74
A romantika kibontakozása	76
A cirkusz és a bábjáték	78
Realista törekvések a viktoriánus Angliában	79
A zenés színpad és a bábjáték	82
A realista színművészet virágzása	84
Nagyszerű közjáték: Az ír színház újjászületése	88
Az észak-amerikai színház (Szántó Judit)	90
Az észak-amerikai színjátszás kezdetei	91
A hősi korszak: 1750-től a századfordulóig	93
Terjeszkedő ország - terjeszkedő színház. A századfordulótól a polgárháborúig	99
Az üzleti színház virágkora: a polgárháborútól az első világháborúig	109
Az olasz színház (Marx József)	119
Az első állandó társulatok	120
A hazai repertoár	121
A polgári színház kezdetei	124
A polgári színház repertoárja	126
A verista színház	127
A dialektális színház	131
Az olasz opera nagy százada (Staud Géza)	132
A díszletművészet (Staud Géza)	136
A spanyol színház (Bikfalvy Péter)	140
A romantikus színház	141
A realizmus kora	146
Portugália (Staud Géza)	151
Hollandia (Cenner Mihály)	156
Dánia (Cenner Mihály)	163
Norvégia (Cenner Mihály)	168
Svédország (Cenner Mihály)	172
Finnország (Cenner Mihály)	179
Oroszország (Somlai Péter)	182
Színházak	183
A műsor	185
A színjátszás	193
Az opera és a balett	198
Az orosz díszleltművészet első évszázada	201
Lengyelország (Radó György)	204
Csehország (Szalatnai Rezső)	214
Románia (Heszke Béla)	223
Délszlávok (Dani Tivadar)	231
Horvátország	231
Szlovénia	235
Szerbia	236
Magyarország (Staud Géza)	241
AZ IMPERIALIZMUS ÉS A SZOCIALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK KORA XX. SZÁZAD	253
Franciaország (Staud Géza)	257
Újszínházak	258
A bulvárszínházak a századforduló után	259
A Comédie Francaise	260
A szecesszió	262
Az avantgarde	263
A francia színházak átszervezése	270
Opera, balett, pantomim	273
Az abszurdok és a politikai színház	276
Belgium (Staud Géza)	281
A német nyelvterület színháza	285
Max Reinhardt szecessziós "álomszínháza"	286
A Burgtheater a századfordulón (Belistska Hedvig)	290
A weimari Németország színháza	291
A német színház a fasizmus alatt	298
A német színház a második világháború után	302
A Német Demokratikus Köztársaság színháza	303
A Német Szövetségi Köztársaság színháza (Szántó Judit)	306
A kabaré Németországban (Staud Géza)	311
Az osztrák színház 1918 után (Szántó Judit)	313
A svájci színjátszás a XX. században	319
A német opera és táncművészet (Staud Géza)	321
4. Anglia (Szántó Judit)	327
Az első világháború színháza	329
Az üzleties színház fénykora	329
A művészi színház a két világháború között	332
A második világháborútól az 1956-os fordulatig	336
1956 - egy új korszak kezdete	339
Az angol dráma és a színház 1956 után	340
Az ír színház az első világháború után	349
Egyesült Államok (Szántó Judit)	352
A művészi színház nagy évtizedei	353
A politikai színház évtizede	360
A zenés műfajok	363
A bábjáték	365
A második világháború után	365
A musical comedy virágkora	373
Kanada (Staud Géza)	376
A francia nyelvű színjátszás	376
Az angol nyelvű színjátszás	378
A kiegyenlítődés felé	380
Ausztrália (Staud Géza)	382
Olaszország (Marx József)	387
A verista színház felbomlása	388
A századforduló nagy színészei	390
A futurizmus és a crepuscolarizmus színháza	391
Pirandello színháza	393
Pirandello nyomában	395
A második világháború után (Marx József és Nyerges László)	396
Opera és balett (Staud Géza)	404
Díszletművészet (Staud Géza)	407
Spanyolország (Bikfalvy Péter)	412
Latin-Amerika (spanyol nyelvterület) (Staud Géza)	422
Argentína	423
Bolívia	425
Chele	426
Kuba (Bikfalvy Péter)	427
Mexikó	431
Peru	432
Uruguay	433
Venezuela	434
Portugália (Staud Géza)	436
Brazília (Staud Géza)	440
Hollandia (Staud Géza)	443
Dánia (Staud Géza)	448
Norvégia (Staud Géza)	454
Svédország (Staud Géza)	460
Finnország (Staud Géza)	470
Az orosz és szovjet színház a XX. században (Staud Géza és Nemes Zsuzsa)	474
A Moszkvai Művész Színház	475
A szecesszió	478
A forradalom színháza	483
A szocialista színházi szervezet kialakulása	485
A szovjet színház művészi kibontakozása	487
Az opera	500
A balett	504
A bábjáték	508
Orosz és szovjet szcenika a XX. században	519
A szovjet nemzetiségi köztársaságok színművészete	511
Lengyelország (Radó György és Pályi András)	522
Csehszlovákia	537
Csehország (Zádor András)	537
Szlovákia (Balogh Géza)	552
Románia (Heszke Béla)	559
Jugoszlávia (Dani Tivadar és Gerold László)	569
Bulgária (Karig Sára)	582
Görögország (Kovács Tivadar)	591
Törökország (Kovács Tivadar)	599
Albánia (Staud Géza)	607
Magyarország (Staud Géza és Székely György)	610
A századfordulótól a felszabadulásig	610
A felszabadulás után	621
Az újrakezdés	621
A szocialista átalakulás felé	625
Táguló látóhatár	629
A hetvenes évek	634
A magyar színháztudomány	638
Arab országok (Staud Géza)	640
Egyesül Arab Köztársaság	640
Algéria	645
Irak	646
Libanon	646
Líbia	647
Marokkó	647
Szíria	647
Tunézia	648
A zsidó színház (Szántó Judit)	650
A jiddis nyelvű színház	650
A héber nyelvű színház	653
A palesztinai színjátszás	656
Az izraeli színház	658
Irán (Staud Géza)	661
A színház Fekete-Afrikában (Páricsi Pál)	663
Szenegál	666
Elefántcsontpart	667
Kamerun	668
Nigéria	670
Kelet-Afrika országai	672
Dél-Afrika	673
A távol-keleti népek színművészete a XIX-XX. században (Miklós Pál)	676
A modern japán színművészet	677
A modern kínai színművészet	681
A modern indiai színművészet	691
Vietnam színművészete	695
Távol-kelet kisebb színházkultúrái	697
Kitekintés (Székely György)	701
Bibliográifa (Staud Géza)	711
Címmutató (Tóth Magdolna)	731
Névmutató (Szamosi Ivánné)	805