A színház nyomában | 7 |
Bevezetés | 9 |
Bevezetés | 17 |
Oedipus király: a cselekvés tragikus ritmusa | 24 |
Oedipus: mítosz és színjáték | 26 |
Hős és bűnbak: Oedipus és Tiresisas küzdelme | 31 |
Oedipus: Rítus és színjáték | 42 |
Szophoklész és a racionalista Euripidész | 49 |
Oedipus: egy cselekvés utánzása | 53 |
A "tragikus ritmus" analógiái | 59 |
Berenice: az ész cselekvése és színháza | 62 |
Az ész tragédiája: Berenice, I. felvonás | 62 |
A cselekvés racionális utánzása: Racine dramaturgiájának elvei | 69 |
Az ész színháza a maga korában és környezetében | 80 |
A modern racionalizmus leszűkült világa | 89 |
Trisztán és Izolda: A szenvedély akciója és színháza | 94 |
Racine-tól Wagnerig | 94 |
A Trisztán mint mítosz és mint rítus | 103 |
A Trisztán dramaturgiája | 107 |
A német nép színháza, avagy A tragédia eredete a zene szelleméből | 119 |
Trisztán és Berenice: a cselekmény "tökéletes" egysége és a forma egyértelmű jelentése | 127 |
Hamlet, dán királyfi: a cselekvés analógiája | 131 |
A Hamlet mint művészi kudarc | 133 |
A Hamlet mint többsíkú történet | 137 |
A Hamlet mint rítus és rögtönzés | 149 |
A Globe színház és a dionüszoszi ünnep | 154 |
Rítus és rögtönzés: Hamlet színjátéka mint középpont | 159 |
Hamlet szerepének értelmezése | 168 |
Analóg cselekvés: a darab egy lehetséges értelmezése | 175 |
A Hamlet és a modern színház | 186 |
A modern színház részleges nézőpontjai | 189 |
Bevezetés | 191 |
A Kísértetek és a Cseresznyéskert: a modern realizmus színháza | 195 |
A Kísértetek története: tézis, bűnügyi történet és tragédia | 198 |
Alvingné és Oswald: a visszafogott tragikus ritmus | 202 |
A Kísértetek vége: az ízléstelen szalon és Európa színpada | 208 |
A Cseresznyéskert története | 213 |
II. felvonás: a színtér mint a kompozíció alapeleme | 219 |
Csehov komédiás művészete: kezdet és vég | 227 |
Shaw és Pirandello teátralitása | 234 |
A shaw-i teátralitásról: az eszmei sík és a társlgó | 234 |
A teátrális cselekmény: Hat szereplő szerzőt keres | 244 |
A színház költészete és a költő színháza | 255 |
A színház költészete Wagner után: Párizs a két világháború között | 255 |
Pokolgép: a modern város mítoszi háttere | 258 |
Obey Noé-ja: a mítosz színházi-költői valósága | 265 |
Gyilkosság a székesegyházban: a teológia színpada | 274 |
A színház megvalósulatlan eszméje | 289 |
A tanulmányban használt technikai segédfogalmak | 297 |
Függelék | 299 |
Történet és cselekmény | 299 |
Forma és cél: a történet két vetülete | 302 |
Az analógia fogalma | 307 |
A komédiás érzékenység: a cselekmény mimetikus észlelése | 311 |
Utószó (Földényi F. László) | 319 |