| A magyar televízió fejlődése 1968 és 1980 között | |
| Hogyan vált színessé a televízió | 5 |
| A budapesti tévéállomás rekonstrukciójának első üteme | 11 |
| A pécsi tévéállomás rekonstrukciója. Az első nagyteljesítményű második műsort sugárzó tévéadó Pécsre került | 15 |
| A rendszeressé vált második műsor sugárzására Budapest tartalékadót kap | 20 |
| Hogyan folytatódott a budapesti rekonstrukció? | 23 |
| Megépül a nagykanizsai tévéállomás, és tévéadót kap Csávoly. Milyen volt a IV. ötéves terv végén a televízióműsor-szórás üzembiztonsága? | 26 |
| A második tévéműsor következő gerincadója Tokajban létesült | 31 |
| Rekonstrukció Kabhegyen és Szentesen | 33 |
| Tűz a szentesi tévéállomáson | 36 |
| Budapest, Kabhegy és Szentes a második tévéműsor sugárzására japán gyártmányú adót kap | 41 |
| Az átjátszó tévéadó-hálózat kiépítését az EMV által kifejlesztett berendezések tették lehetővé | 48 |
| Nagyobb teljesítményű félvezetős EMV adókkal folytatódik az átjátszóhálózat kiépítése | 53 |
| Átjátszóadókkal is sugározzák a második tévéműsort. Helikopter segíti az átjátszóadók telepítését | 58 |
| Hogyan fejlődött a Magyar Televízió stúdiótechnikája a hetvenes években? | 64 |
| Megújul a rádiókommunikációs szolgálat | |
| Hogyan fejlődött a rádiókommunikációs szolgálat az újjáépítéstől a hetvenes évek közepéig? | 70 |
| A Mahart rádiószolgálatát a Posta veszi át. Milyen fejlődés volt Székesfehérváron és Tárnokon a hetvenes évek második fele után? | 76 |
| Rádióműsor-szórás 1970 és 1980 között | |
| Hogyan épült meg a jászberényi rövidhullámú állomás? Gondok az üzembe helyezés után | 85 |
| Erősáramú rekonstrukció Lakihegyen. Üzembiztonságot javító intézkedések a rádióállomásokon | 94 |
| A közép- és hosszúhullámú adóhálózat újjárendezésének problémái. Az 1974. évi genfi nemzetközi rádiókonferencia | 97 |
| Új 2000 kW-os középhullámú adóállomás épül Solton | 103 |
| Milyen volt üzembe helyezésekor a solti adóállomás? | 114 |
| Hogyan fejlődött az URH-adóhálózat a hetvenes évek első felében? | 120 |
| Korszerűsítik az URH-adóhálózat fejlesztési tervét | 129 |
| Az első harmadik generációs URH-adókat Kékes kapta | 134 |
| A hazai kvadrofonkísérletek | 138 |
| Körzet, nemzetiségi és autópálya rádióműsor-szórás | 141 |
| Kísérletek a szelektív személyhívó rendszer megvalósítására | 144 |
| Hogyan fejlődött a stúdiótechnika a hetvenes években? | 147 |
| Hogyan fejlődött a mikrohullámú hálózat 1970 és 1980 között? | |
| A IV. és a V. ötéves terv a mikorhullámú hálózat fejlődését és az űrtávközlésbe való bekapcsolódást ígérte | 150 |
| Siemens-Auso berendezések kerülnek a nyugati és a déli mikorhullámú láncra | 158 |
| Megépül a magyar űrtávközlési földi állomás | 162 |
| Új mikorhullámú összeköttetések létesítése és bővítések 1972-74-ben | 169 |
| A magyar ipar új, szélessávú mikorhullámú berendezést fejleszt ki. A moszkvai olimpia közvetítései további bővítéseket kívánnak | 172 |
| A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság új rádióközpontot létesít | 179 |
| Központi bázisállomással működő mozgó rádióhálózat kiépítését tervezik | 183 |
| PCM mikrohullámú berendezéseket alkalmaznak a budapesti távbeszélő hálózatban | 186 |
| Kísérletek az Orion harmadik generációs mikrohullámú berendezésével | 190 |
| Az Országos Mikrohullámú Központban középfrekvenciás kapcsolóközpont létesül | 193 |
| Az utolsó tíz év eseményei | |
| Hogyan fejlődött a középhullámú adóhálózat? | 194 |
| URH-adóhálózat-fejlesztés a nyolcvanas években | 197 |
| Hogyan fejlődött a rövidhullámú műsorszórás és a rádiókommunikációs szolgálat? | 199 |
| Televízióműsor-szórás fejlődése a nyolcvanas években | 201 |
| Fejlesztések a mikrohullámú hálózatban | 204 |
Folytatás Microsoft-tal