Előszó
Részlet a füzetből:
A szigetet már este felfedezte, amikor a ház elé érkeztek.
Már akkor látta: nem lehet nagyon messze, így reggel nyomban felmérte a távolságot, kinyújtotta a karját, szinte...
Tovább
Előszó
Részlet a füzetből:
A szigetet már este felfedezte, amikor a ház elé érkeztek.
Már akkor látta: nem lehet nagyon messze, így reggel nyomban felmérte a távolságot, kinyújtotta a karját, szinte elérte a partot, s a kavicsokat mintha érezte volna az ujjaiban, az izmaiban meg azt: át tud úszni oda.
Megmártotta magát a vízben.
Nem a stégről ugrott, hanem besétált, ahol derékig ért, ott ráfeküdt, néhány tempó után hátára fordult, nézte a szakadozó felhőket, az eget.
A házban felerősítették a rádiót, kiabáltak neki:
- Nem jössz? Sakkozunk!
És erről eszébe jutott az előző nyár, akkor is velük volt, de fönn a hegyekben, és egész álló nap sakkoznia kellett.
- Nem, ezt nem akarom! - gondolta, és tudta: megpróbálja a lehetetlent, legfeljebb odaát majd jó sokat pihen, azután úszik vissza, dél felé.
- Átúszom a szigetre! - kiáltott föl, de választ nem várt, tempózott, erővel, hogy a vízből felhabzó csattanások visszaverjék a parti hangokat.
Vissza