Előszó | 11 |
Bevezetés | 13 |
A szervezés és vezetés fogalma | 16 |
A vállalati vezetés tartalma - a vezetési funkciók | 20 |
A vállalati vezetési munka terjedelme - a hierarchia | 26 |
A vezetési tevékenység elemei | 28 |
A vállalati vezetés egyik lehetséges modellje | 33 |
A polgári ipari szervezési és vezetéstudományi irányzatokról-iskolákról | |
A klasszikus (hagyományos) irányzat | 39 |
Előzmények | 39 |
A gépi munka - a munkahely szervezése - a taylori rendszer | 40 |
Az üzemszervezés - a tömegtermelés - a folyamatos gyártási módok | 42 |
Az irodai, az ügyviteli munkák szervezése, irányítása - a fayoli princípiumok | 44 |
A pszichológia ipari alkalmazása - a pszichotechnika | 45 |
Összegező megjegyzés a szervezés- és vezetéstudomány első fejlődési szakaszáról | 47 |
A szociológiai irányzat | 48 |
A szociológiai irányzat kialakulásának körülményei - a "klasszikus" irányzat bírálata | 48 |
A vezetői munkamódszer változtatása | 50 |
A komplex ösztönzési rendszer bevezetése | 52 |
A szociológiai irányzat bírálata - továbbfejlesztése | 53 |
A management irányzat | 55 |
Az empirikus iskola | 57 |
A teoretikus iskola | 59 |
A management ideológiáról | 60 |
Új irányzatok - iskolák | 61 |
Kibernetika, rendszerelmélet | 63 |
A komputer a vezetésben | 66 |
A "tudományos management" ideológia | 70 |
A szocialista szervezési és vezetési irányzatok | |
A szocialista szervezés és vezetés előzményeiről | 75 |
A lenini időszak | 78 |
A komplex szemlélet, a lenini vezetési princípiumok | 78 |
A demokratikus centralizmus | 81 |
A tudományos alapú munkaszervezés megindítása, a gyakorlati szervezőmunka kiszélesítése | 83 |
A szocialista vállalati gazdálkodási, tervezési rendszer kialakítása a Szovjetunióban | 87 |
A szocialista tervezés bevezetése | 87 |
A techpromfinplan | 88 |
Az ötvenes évek vitái | 89 |
A gazdaságirányítás reformja - a vállalati vezetés új helyzete | 92 |
Új irányzatok a Szovjetunióban | 93 |
Az interdiszciplináris vezetéstudományi iskola | 95 |
A vezetés mint egyetemi tantárgy | 99 |
Az elméleti (egyetemi) irányzatok és a gyakorlat | 103 |
A vezetés mint speciális (felsőszintű) képzettséget kívánó tevékenység | 108 |
A hazai vállalati szervezési és vezetési tudomány fejlődéséről - mai irányzatok | |
Az előzmények | 113 |
Az első jelentős hazai szervezési irányzat: a racionalizálás | 114 |
Kísérlet a háború után a racionalizálási irányzatok továbbvitelére | 117 |
A tervszerinti vállalati vezetés és szervezés bevezetése | 119 |
A reform: az állami irányítás és a vállalati vezetés szétválasztása | 122 |
Új irányzatok | 127 |
Vezetőképzés | 129 |
A számítástechnika | 130 |
A komplex vállalati szervezés | 132 |
A vezetőképzés, a vezetés mint egyetemi diszciplína | 133 |
A vezetés mint egyetemi diszciplína néhány problémájáról | 139 |
Utószó | 153 |