Előszó | 13 |
Szerves kémiai alapismeretek | 15 |
A szerves kémia tárgya, kialakulása | 15 |
A szénvegyületek szerkezetének alapelvei | 17 |
A kémiai kötések elméletei | 18 |
A szénvegyületek csoportosítása | 21 |
Paraffin- és cikloparafin-szénhidrogének | 23 |
A paraffinok nevezéktana | 23 |
A cikloparaffinok nevezéktana | 26 |
A paraffinok téralkata | 27 |
A cikloparaffinok téralkata | 30 |
A paraffinok és cikloparaffinok izomériája | 34 |
A paraffinok és cikloparafinnok előállítása | 35 |
A paraffinok és cikloparaffinok előfordulása | 35 |
Paraffinok és cikloparaffinok szintézise egyaránt alkalmas általános módszerek | 36 |
Cikloparaffinok szintézisére alkalmas speciális módszerek | 37 |
A paraffinok és cikloparaffinok fizikai tulajdonságai | 38 |
A paraffinok és cikloparaffinok kémiai tulajdonságai | 40 |
A paraffinok és cikloparaffinok reakciókészségének értelmezése | 42 |
Fontosabb paraffin- és cikloparaffin-szénhidrogének | 44 |
Telítetlen szénhidrogének | 49 |
Oelfinek | 50 |
Monooelfinek | 50 |
A nyílt láncú és a gyűrűs monoolefinek nevezéktana | 50 |
Az olefinkötés elektronszerkezete és térkémiája | 50 |
A monoolefinek előállítása | 53 |
A monoolefinek fizikai tulajdonságai | 53 |
A monoolefinek kémiai tulajdonságai | 54 |
A monoolefinek reakciókészségének értelmezése | 56 |
A fontosabb monoolefinek | 60 |
Diolefinek | 61 |
Izolált diének | 61 |
Kumulált diének | 61 |
Konjugált diének | 62 |
A konjugált diének előállítása | 62 |
A konjugált diének fizikai tulajdonságai | 63 |
A konjugált diének kémiai tulajdonságai | 64 |
A konjugált rendszerek szerkezete | 67 |
A konjugált diének reakciókészségének értelmezése | 72 |
Acetilén-szénhidrogének | 73 |
Bevezetés, nómenklatúra | 73 |
Az acetlién | 74 |
Az acetilén fizikai tulajdonságai | 74 |
Az acetilén kémiai tulajdonságai | 74 |
Az acetilén szerkezete és reakciókészségének értelmezése | 76 |
Halogénezett alifás, cikloalifás és olefin-szénhidrogének | 77 |
Csoportosítás | 77 |
A halogénezett szénhidrogének nevezéktana | 77 |
A halogénezett szénhidrogének jelentősége, előfordulása | 78 |
Halogénezett szénhidrogének előállítása | 78 |
Alkil- és cikloalkil-halogenidek előállítása | 78 |
Alkenil-halogenidek előállítása | 81 |
Két- és többértékű halogénszármazékok előállítása | 82 |
A halogénezett szénhidrogének fizikai tulajdonságai | 82 |
A halogénezett szénhidrogének kémiai tulajdonságai | 83 |
A halogénezett szénhidrogének fontosabb kémiai átalakulásai | 87 |
Fontosabb alkil-, cikloalkil- és alkenil-halogenidek | 89 |
Monohalogén-származékok | 89 |
Dihalogén-származékok | 90 |
Tri- és tetrahalogén-származékok | 90 |
Polihalogén-származékok | 92 |
Alifás, cikloalifás és olefinalkoholok és alkoholszármazékok | 93 |
Csoportosítás | 93 |
Az alkoholok nevezéktana | 94 |
Optikai Izoméria | 95 |
Az optikailag aktív vegyületek szerkezése | 96 |
Az optikai forgatóképesség mérése | 97 |
Az optikailag aktív vegyületek ábrázolása | 97 |
Az abszolút és a relatív konfiguráció fogalma és jelölésmódja | 100 |
Több asszimetriás szénatomot tartalmazó szénvegyületek | 103 |
Asszimetriás szintézis | 104 |
A racemátok szétválasztása | 105 |
Egyértékű alkoholok | 108 |
Előfordulás | 108 |
Az egyértékű alkoholok előállítása | 108 |
Az egyértékű alkoholok fizikai tulajdonságai | 113 |
Az egyértékű alkoholok kémiai tulajdonságai | 115 |
Fontosabb egyértékű telített, telítetlen és aliciklusos alkoholok | 118 |
Kétértékű alkoholok | 124 |
Geminális diolok | 124 |
Vicinális diolok | 124 |
A vicinális diolok előállítása | 124 |
A vicinális diolok fizikai tulajdonságai | 127 |
A vicinális diolok kémiai tulajdonságai | 127 |
Fontosabb kétértékű alkoholok | 129 |
Többértékű alkoholok | 131 |
Szervetlen savak észterei | 134 |
A kénsav észterei | 135 |
A salétromsav észterei | 127 |
A salétromossav észterei | 137 |
A foszforsav észterei | 138 |
Éterek | 140 |
Csoportosítás, nevezéktan | 140 |
Az éterek előállítása | 140 |
A éterek fizikai tulajdonságai | 141 |
Az éterek kémiai tulajdonságai | 142 |
A fontosabb telített, telítetlen és gyűrűs éterek | 144 |
Halogénezett éterek | 147 |
Alkil-hidroperoxidok, dialkil-peroxidok | 147 |
Aromás szénhidrogének és szubsztituált származékaik | 149 |
Monociklusos aromás szénhidrogének (benzol és homológjai) | 150 |
A benzol szerkezetének felderítése | 150 |
Monociklusos aromás szénhidrogének nevezéktana | 153 |
Monociklusos aromás szénhidrogének előfordulása | 154 |
Monociklusos aromás szénhidrogének előállítása | 155 |
Monociklusos aromás szénhidrogének fizikai tulajdonságai | 157 |
Monociklusos aromás szénhidrogének kémiai tulajdonságai | 157 |
Fontosabb monociklusos aromás szénhidrogének | 161 |
Policilusos aromás szénhidrogének | 161 |
Izolált policiklusos aromás szénhidrogének | 163 |
Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének | 167 |
Halogénezett, szulfonált, nitrált aromás szénhidrogének, aromás hidroxinvegyületek | 177 |
Halogénezett aromás szénhidrogének | 177 |
A halogénezett aromás szénhidrogének előállítása | 177 |
A halogénezett aromás szénhidrogének fizikai tulajdonságai | 180 |
A halogénezett aromás szénhidrogének kémiai tulajdonságai | 180 |
Fontosabb halogénezett aromás szénhidrogének | 182 |
Aromás nitrovegyületek | 184 |
Aromás nitrovegyületek előállítása | 184 |
Az aromás nitrovegyületek fizikai tulajdonságai | 186 |
Az aromás nitrovegyületek kémiai tulajdonságai | 186 |
Fontosabb aromás nitrovegyületek | 187 |
Aromás szulfonsavak | 188 |
Az aromás szulfonsavak előállítása | 188 |
Az aromás szulfonsavak kémiai tulajdonságai | 189 |
Aromás hidroxivegyületek | 192 |
Monociklusos fenolok | 192 |
A monociklusos fenolok előfordulása | 192 |
A monociklusos fenolok előállítása | 192 |
A monociklusos fenolok fizikai tulajdonságai | 193 |
A monociklusos fenolok kémiai tulajdonságai | 193 |
Fontosabb monociklusos fenolok és származékaik | 197 |
Dihidroxi-benzolok | 202 |
Trihidroxi-benzolok | 204 |
Policiklusos fenolok | 206 |
Hidroxi-naftalinok (naftolok) | 206 |
Hidroxi-antracének | 207 |
Aromás alkoholok | 209 |
Fontosabb aromás alkoholok | 209 |
Az aromás vegyületek többszörös szubsztituálásának mechanizmusa és irányítási szabálya | 212 |
Elektroneltolódási jelenségek | 214 |
Az elektrofil reagens befolyása a szubsztitúcióra | 217 |
Az átmeneti állapot, stabilitása és elektroneloszlása | 217 |
Szerves nitrogénvegyületek | 219 |
Nitrovegyületek | 220 |
A nitrovegyületek előállítása | 220 |
A nitrovegyületek szerkezete és fizikai tulajdonságai | 220 |
A nitrovegyületek kémiai tulajdonságai | 221 |
Fontosabb nitrovegyületek | 222 |
Nitrozovegyületek és a hidroxil-amin szerves származékai | 224 |
Nitrozovegyületek | 224 |
A hidroxil-amin szerves származékai | 225 |
Aminok | 226 |
Az aminok rendűsége, értékűsége, nevezéktana | 226 |
Az aminok előállítása | 227 |
Az aminok fizikai tulajdonságai és térszerkezete | 231 |
Az aminok kémiai tulajdonságai | 233 |
Fontosabb aminok és aminszármazékok | 238 |
Két egymáshoz kapcsolódó nitrogénatomot tartalmazó szénvegyületek | 246 |
Azoxivegyületek | 246 |
Azovegyületek | 247 |
Az azovegyületek előállítása | 247 |
Az azovegyületek kémiai tulajdonságai | 348 |
A hidrazin szerves származékai | 248 |
Alkil- és aril-hidrazinok előállítása | 248 |
Az akril- és aril-hidrazinok kémiai tulajdonságai | 249 |
Fontosabb hidrazinszármazékok | 249 |
Diazovegyületek | 250 |
Aromás diazóniumvegyületek | 251 |
Aromás diazóniumvegyültek előállítása | 251 |
Aromás diazóniumvegyületek kémiai tulajdonságai | 252 |
Azoszínezékek | 253 |
Kén-, foszfor-, szilícium-, arzén- és fém-tartalmú szerves vegyületek | 257 |
Szerves kénvegyületek | 258 |
Tioalkoholok és tiofenolok | 258 |
Tiolok előállítása | 258 |
A tiolok tulajdonságai | 258 |
Fontosabb tiolok | 259 |
Tioéterek | 259 |
Tioéterek előállítása | 259 |
Tioéterek tulajdonságai | 359 |
Fontosabb tioéterek és szulfoxidok | 260 |
Szerves foszforvegyületek | 261 |
Foszfinok | 261 |
A foszfinok előállítása | 261 |
A foszfinok tulajdonságai | 261 |
Foszforilének | 262 |
Szerves arzénvegyületek | 264 |
Szerves szilíciumvegyületek | 265 |
Szilánszármazékok | 265 |
Szilikonok | 265 |
Szerves fémvegyületek | 267 |
Az alumínium szerves vegyületei | 267 |
A magnézium szerves vegyületei | 267 |
A Grignard-reagensek reakciókészségének értelmezése | 268 |
Szerves cinkvegyületek | 269 |
Ólomalkilek | 269 |
Alkálifémek szerves vegyületei | 269 |
Oxovegyületek | 271 |
Az oxovegyületek nevezéktana | 271 |
Monooxovegyületek | 274 |
A monooxovegyületek előállítása | 274 |
Az oxovegyületek fizikai tulajdonságai | 282 |
A monooxovegyületek kémiai tulajdonságai | 283 |
Nukleofil addíció és azt követő nukleofil szubsztitúciós átalakulások | 296 |
Fontosabb monooxovegyületek | 301 |
Dioxovegyületek | 308 |
A dioxovegyületek csoportosítása, fizikai állandóik | 308 |
Polioxovegyületek | 317 |
Telítetlen oxovegyületek | 317 |
A telítetlen oxovegyületek csoportosítása és fizikai tulajdonságai | 317 |
Ketének | 317 |
Kinonok | 324 |
A kinonok előállítása | 324 |
A kinonok kémiai tulajdonságai | 325 |
Fontosabb kinonok | 327 |
Hidroxi-oxovegyületek | 332 |
A hidroxi-oxovegyületek csoportosítása, fizikai állandóik | 332 |
Aldehidalkoholok és ketonalkoholok | 332 |
Aldehidalkoholok és ketonalkoholok előállítása | 333 |
Az aldehidalkoholok ésketonalkoholok kémiai tulajdonságai | 334 |
Fontosabb aldehidalkoholok és ketonalkoholok | 337 |
Fenolaldehidek és fenolketonok | 338 |
A fenolaldehidek és fenolketonok előállítása | 338 |
A fenolaldehidek és fenolketonok kémia tulajdonságai | 341 |
Fontosabb fenolaldehidek és fenolketonok | 341 |
Karbonsavak és kabonsavszármazékok | 343 |
Beveztés, csoportosítás | 343 |
Karbonsavak nevezéktana | 344 |
Karbonsavak előfordulása | 345 |
Karbonsavak előállítására alkalmas általános módszerek | 345 |
Karbonsav-észterek hidrolízise | 346 |
Karbonsavak fizikai tulajdonságai | 348 |
Karbonsavak és karbonsavszármazékok kémiai tulajdonságai | 348 |
Karbonsav-észterek | 351 |
Karbonsav-haloidok | 355 |
Karbonsavhibridek | 355 |
Karbonsav-amidok és karbonsavnitrilek | 356 |
A karbonsav-haloidok, karbonsavhibridek, karbonsav-amidok reakciókészségének értelmezése | 357 |
A karboxilhoz kapcsolódó csoport reakciói | 358 |
Monokarbonsavak | 361 |
Telített alifás monokarbonsavak (zsírsavak) | 362 |
Telítetlen alifás monokarbonsavak | 367 |
Olefin-karbonsavak | 367 |
Hármas kötést tartalmazó monokarbonsavak | 370 |
Gliceridek | 371 |
Száradó olajok | 372 |
Foszfatidok | 372 |
Detergensek | 373 |
Aliciklusos monokarbonsavak | 374 |
Aril-monokarbonsavak | 375 |
Aromás oldallánckarbonsavak | 377 |
Aralkil-karbonsavak | 377 |
Aromás telítetlen karbonsavak | 379 |
Dikarbonsavak | 381 |
Telített alifás dikarbonsavak | 382 |
Malonészterstintézisek | 384 |
Telítetlen alifás dikarbonsavak | 391 |
Aromás dikarbonsavak | 393 |
Trikarbonsavak, polikarbonsavak | 396 |
Szénhidrogén csoportjukban helyettesített karbonsavak | 397 |
Halogénezett karbonsavak előállítása | 397 |
Halogénezett karbonsavak tulajdonságai | 398 |
Fontosabb halogénezett karbonsavak | 398 |
Nitro-karbonsavak | 400 |
Szulfo-karbonsavak | 401 |
Hidroxi-karbonsavak | 402 |
Alkoholos hidroxilcsoportot tartalmazó karbonsavak | 402 |
Alkoholos hidroxilcsoportot tartalmazó karbonsavak előállítása | 403 |
Alkoholos hidroxilcsoportot tartalmazó karbonsavak tulajdonságai | 404 |
Hidroxi-monokarbonsavak | 405 |
Dihidroxi- és polihidroxi-monokarbonsavak | 408 |
Hidroxi-karbonsavak, dihidroxi-dikarbonsavak, hidroxi-trikarbonsavak | 409 |
Fenolos hidroxicsoportot tartalmazó karbonsavak | 413 |
Oxo-karbonsavak | 419 |
Szénsavszármazékok | 429 |
Szénsav-kloridok | 429 |
Szénsav-amidok | 430 |
Egyéb szénsav-származékok | 434 |
Heterociklusos szénvegyületek | 437 |
A heterociklusos szénvegyületek csoportosítása és alapvázai | 437 |
Öttagú, egy heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 441 |
E heterociklusos aromás jellege | 441 |
A furán és származékai | 442 |
A furán származékai | 444 |
A tiofén és származékai | 447 |
A pirrol és származékai | 451 |
Az indol és származékai | 458 |
Öttagú, két heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 461 |
Az izoxanol, oxazol és származékaik | 461 |
Az 1,3-tiazol és származékai | 462 |
Az 1,2-diazol (pirazol) és származékai | 465 |
Az 1,3-diazol (imidazol) és származékai | 467 |
Öttagú több heteroatomos gyűrűk és származékaik | 470 |
Hattagú, egy heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 471 |
A hattagú, egy heteroatomos heterociklusos aromás jellege | 471 |
A piránok és származékaik | 471 |
A piránok és pironok benzolgyűrűvel kondenzált származékai | 474 |
A piridin és származékai | 480 |
A dibenzo-piridin, akridin és származékai | 487 |
Hattagú, több heteroatomos gyűrűk és származékaik | 488 |
A piridazin (1,2-diazin) és származékai | 489 |
A pirimidin (1,3-diazin) és származékai | 489 |
Vitaminok | 492 |
A pirazin (1.4-diazin) és származékai | 494 |
A pteridin és származékai | 495 |
Triazinok, tetrazinok | 496 |
Izoprénvázas vegyületek: terpének és karotinoidok | 499 |
Terpének | 500 |
Monoterpének | 500 |
Monoterpén-szénhidrogének | 500 |
Terpénalkoholok | 501 |
Terpénaldehidek és terpénketonok | 502 |
Szeszkviterpének | 506 |
Diterpének | 506 |
Triterpének | 506 |
Krotinoidok | 509 |
Karotinooid-szénhidrogének | 509 |
Oxigéntartalmú karotinoidok | 515 |
Szénhidrátok | 517 |
A szénhidrátok és csoportosításuk | 517 |
Monoszacharidok | 518 |
A monoszacharidok szerkezete | 518 |
A D-glükóz szerkezete és térszerkezete | 518 |
A többi monoszacharid szerkezete és térszerkezete | 521 |
A monoszacharidok lektolgyűrűs szerkezete | 524 |
A monoszacharidok téralkata | 528 |
A monoszacharidok kémiai tulajdonságai | 528 |
Monoszacharidok szintézise és lebontása | 536 |
Fontosabb monoszacharidok | 538 |
Oligoszacharidok | 544 |
A diszacharidok szerkezete | 544 |
A diszacharidok szerkezetének meghatározása | 545 |
A diszacharidok szintétise | 548 |
Fontosabb di- és triszacharidok | 548 |
Poliszacharidok | 551 |
Vázanyag-poliszacharidok | 551 |
A cellulóz származékai | 552 |
Egyéb vázanyag-poliszacharidok | 553 |
Tartaléktápanyag poliszacharidok | 553 |
Keményítő | 553 |
A glikogén | 554 |
Amino-karbonsavak, peptidek, fehérjék | 555 |
Amino-karbonsavak | 555 |
Fehérjeredetű aminosavak | 556 |
Bevezetés, csoportosítás | 556 |
Aminosavak szétválasztása és meghatározása | 558 |
Nem fehérjeeredetű aminosavak | 570 |
Peptidek | 573 |
Peptidek előállítása | 573 |
A peptidek szerkezetének vizsgálata | 581 |
Fehérjék | 586 |
Beveztés, csoportosítás | 586 |
A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai | 586 |
A fehérjék primer, szekunder, tercier és quaterner struktúrája | 587 |
Fontosabb fehérjék | 591 |
Szteroidok | 593 |
Bevezetés, szerkezet, csoportosítás | 593 |
Szterinek (szterolok) | 595 |
Zooszterolok | 595 |
Fitoszterolok | 597 |
Mikroszterolok | 598 |
Epesavak | 600 |
Szteroidhormonok | 602 |
Nemi (szexuál) hormonok (ivarhormonok) | 602 |
Női ivarhormonok | 602 |
Férfi ivarhormonok | 602 |
Mellékvesekéreg (kortikoszteroid) hormonok | 603 |
Alkaloidok | 605 |
Bevezetés, csoportosítás | 605 |
Fenil-alkil-aminok | 606 |
A kolhichincsoport alkaloidjai | 607 |
Piridinvázas alkaloidok | 608 |
Piperidinvázas alkaloidok | 609 |
Tropánalkaloidok | 610 |
Kinolinvázas alkaloidok | 614 |
Izo-kinolinvázas alkaloidok | 615 |
Kinolizinvázas alkaloidok | 618 |
Purinvázas alkaloidok | 619 |
Szteránvázas alkaloidok | 620 |
Nukleinsavak | 623 |
Beveztés | 623 |
Nukleinsavak előfordulása, leválasztása | 623 |
A nukelinsavak szerkezetének vizsgálata | 624 |
Nukleozidok | 625 |
Nukleotidok | 626 |
A ribonukleinsavak szerkezete | 627 |
A dezoxiribonukleinsavak szerkezete | 630 |
A nukleinsavak primer struktúrája | 630 |
A nukleinsavak szekunder struktúrája | 630 |
A dezoxiribonukleinsavak szekunder struktúrája | 631 |
A ribonukleinsavak szekunder struktúrája | 633 |
Szabad nukleotidok és nukleotid-koenzimek | 634 |
Tárgy- és névmutató, jelmagyarázat | 639 |