A' szerb zsupánok, királyok, és czárok pénzei

Előszó

A' szlávok, szláv nevezet alatt Európában az ötödik század előtt épen nem jőnek elő. Ismerték-e és ha igen, miféle név alatt ismerték a' régi görögök és rómaiak a' szláv népeket? azt így szól Gatterer, még csak gyanítólag sem lehetett ekkorig meghatározni. Innen történ, hogy az írói serge Gattere, Schlözer és más jeles történetvizsgálók' fáradozása után a' hajdani szlávok' nyomoztában majd a' régi jazygeseket, szármata népet és dácusokat vagy gétákat hirdeté alaptalanúl szlávoknak; majd az tállítá helytelenül, hogy a' trákok, illurok, bulgarok, bissenusok (besenyők), pannonok' stb. egyűl-egyik szláv nyelvűek valának.
Jordánes máskép Jornandes, ki a' szláv népeket Szilezia, Galliczia, Lodomeria és Lengyelországba egész a' Visztuláig (Weichsel) helyezteti, 552-dik évben írja: "Ab una stirpe exorti tria munc nomium reddidere - - Veneti (Venedi, Henedi), Antes, Sclavi, (Sclaveni), qui quamvis mune, ita facientibus pecatis nostris, ubique desaevinul, tamen tunc omnes Emanarici (regis Gothorum) imperiis serviebant."). Ha a' szlávok, vagy szlavenusok (gloriosi, kérkedők) hajdani néven alazones, euchate valának: úgy herodot korában, kinek születése Kr. előtti 483-dk évre esik. Bayer' magyrázata szerint Podóliában lakta; és így Bessarabián túl, hol Jordánes antes nevű szláv népe Dniszter vizétől a' Dneper folyamig terjedett); következőleg Kiev híres város fölött, a Dneperbe szakadó Pripiecz, vagy Przypice folyam körül, hol a' bársony palotában született Constantin görög császár szerint a vervian, druguvita, krivicza, szerb, és az orosz hatalomnak hódoló 's adózó más szláv népek tanyáztak. Vissza