Előszó
Részlet:
Ritkán gondolok rád
Már ritkán gondolok rád, néha jössz felém almomban szőke hajad hullámaiban zölden habzó nyári lombokat sodor a szél.
Elmentél végleg,
a szívemen át rohant veled a...
Tovább
Előszó
Részlet:
Ritkán gondolok rád
Már ritkán gondolok rád, néha jössz felém almomban szőke hajad hullámaiban zölden habzó nyári lombokat sodor a szél.
Elmentél végleg,
a szívemen át rohant veled a vonat dél felé,
és a szikrázó napsütésben bámultam,
gyorsuló vonatod ablaksorát és már akkor is
úgy éreztem csak egy üres filmszalag futott el
a szemem előtt.
Már ritkán gondolok rád,
és tudom olajozott életed fogaskerekei közé
Én egy porszemnek sem kellenék.
Igaz, voltak szép pillanataink,
az egész világra éhes szemünkkel beutaztuk a földet,
a végtelenbe csalta kíváncsi tekintetünket,
a Hortobágy délibábja.
Már ritkán gondolok rád,
De most újra itt van a januári tespedtség,
ha az ablakon kinézek a nappali sötétségben
apró fények keresik egymást, mint a szerelmes
szentjánosbogarak.
Most eszembe jutottál hitetlen adventem, és eretnek karácsonyom után hisz valaha te voltál életem egyetlen szentje.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal