A széptan előcsarnoka/A' bölcs' állhatatosságáról vagy hogy: a' méltatlankodás nem hat a' bölcsre

Tartalom

Zsilinszky Mihály: A széptan előcsarnoka - A szépet kedvelő ifjuság és általában minden müveletek számára
Aigner Lajos, Pest, 1872; nyomtatta "Minerva" gyorssajtónyomása Pesten
Előszó
Bevezetés
A széptan vagy aesthetika fogalma 1
A szép legnevezetesebb fejtegetői Baumgartenig 3
Baumgartentől Kantig 5
Kanttól Hegelig 7
Legujabb aesthetikusok 9
Magyar aesthetikusok 11
Első rész
Szép a természetben
Mozgás és hang 14
FFény és szin 16
Levegő, viz, tűz, föld 18
Növény és állat 20
Ember 22
Emberfajok osztályok, nemzetek 24
Második rész
Szép a müvészetben
A müvészet lényege 28
Természetutánzás, eszményités 30
A műalkotás 32
A müvészetek köre 33
Az épitészet 35
A szobrászat 28
A festészet 40
A zenészet 42
A költészet 45
A tánc, szinészet és műkertészet 48
Harmadik rész
Szép a lélekben és a széptani fogalmak
A lélek szervezete 54
Az érzelmek különfélesége 56
Élvezet és munka 58
Az élvezet különfélesége 59
A szép fokai 62
A széptani fogalmak és érzelmek köre 64
A kellemesről 67
Kellemes a művészetben 69
Kellemes a hazaí költészetben 73
A szorosabb értelemben vett szép 77
Szép a művészetben 79
Szép a hazai költészetben 81
A fenségről 85
Fenséges a művészetben 88
Fenséges a hazai költészetben 92
A szenvesről vagy a tragikumról 96
Néhány jeles tragédia a görög, ang. és magy. költ. 98
A furcsáról vagy a komikumról 102
Az élcről 106
A húmorról 108

L. Annaeus Seneca: A' bölcs' állhatatosságáról vagy hogy: a' méltatlankodás nem hat a' bölcsre 1-69
Aigner Lajos bizománya, Pest, 1872.; nyomtatta Kocsi Sándornál, Pest.; sorozat: Lucius Annaeus Seneca' munkái; ford.: Zsoldos Ignácz magyar akademiai rendes tag

Témakörök