"A szépség szeretői"

Fülszöveg

Könyvem főszereplői a szépség szeretői, a platóni értelemben vett szerelmesek, kiknek egész életét a vágyakozás, a szépségre és tökéletesre törekvés kormányozta. Nem hagyományos értelemben vett esztétikatörténetet írtam, hanem olyan egyéni életutakat és elméleteket prezentáltam, melyeknek meghatározó alapeleme az antikvitáshoz való vonzódás, valamint a vallás - a görög vagy a keresztény - szenzualitáson alapuló élvezete. George Santayana (1863-1952), Fred Holland Day (1864-1933) és Edward Perry Warren (1860-1928) életművét, mely az égi Erósz által meghatározott eszmének van alárendelve, egy létezésesztétika példázatainak tekintem. írásom megközelítésmódját Michel Foucault, Alexander Nehamas és Richárd Shusterman állításai inspirálták, akiktől nem idegen „az élet művészetének filozófusai" terminus, és olyan életművek feldolgozása, melyek az önteremtő, önmegvalósító, filozofikus lét példázatai lehetnek. Kutatásaimban elsősorban azokra a - Harvard Egyetemliez és a bostoni kulturális... Tovább

Fülszöveg

Könyvem főszereplői a szépség szeretői, a platóni értelemben vett szerelmesek, kiknek egész életét a vágyakozás, a szépségre és tökéletesre törekvés kormányozta. Nem hagyományos értelemben vett esztétikatörténetet írtam, hanem olyan egyéni életutakat és elméleteket prezentáltam, melyeknek meghatározó alapeleme az antikvitáshoz való vonzódás, valamint a vallás - a görög vagy a keresztény - szenzualitáson alapuló élvezete. George Santayana (1863-1952), Fred Holland Day (1864-1933) és Edward Perry Warren (1860-1928) életművét, mely az égi Erósz által meghatározott eszmének van alárendelve, egy létezésesztétika példázatainak tekintem. írásom megközelítésmódját Michel Foucault, Alexander Nehamas és Richárd Shusterman állításai inspirálták, akiktől nem idegen „az élet művészetének filozófusai" terminus, és olyan életművek feldolgozása, melyek az önteremtő, önmegvalósító, filozofikus lét példázatai lehetnek. Kutatásaimban elsősorban azokra a - Harvard Egyetemliez és a bostoni kulturális élethez kötődő - filozófusokra és művészekre koncentráltam, akik az Európában kibontakozó új művészeti-filozófiai irányzatok tanításait átvéve új színt adtak az amerikai kultúra fejlődéséhez.
A szerző
Horváth Nóra, filozófus, a győri Széchenyi István egyetem fiatal oktatója, kiváló elméleti munkával tette le névjegyét a szakmai közéletben. Műve, „A széps^ szeretői" -(^orge Santayana és kortársai, az amerikai kultúrtörténet azon alakjainak állít emléket, akikről keveset tudnak m^ a művészettörténet avatott képviselői is. A bevezetés után, a könyv első és leghosszabb fejezete (George Santayana (1863-1952) ama kísérteiét mutatja be, amelyben esztétikai ontológiáját törekedett megalapozni. A következő fejezetben Fred Holland Day (1864-1933) irodalommal átszőtt fotóművészetéről kapunk képet, majd pedig Edward Perry Warren (1860-1928) bemutatása következik, aki a platóni ^i Erósz dicsérete alapján kidolgozott férfiasság-ideált spiritualizálta. A konklúziókat megfogalmazó zárszó után nem csupán bibliográfiát, hanem e három amerikai művész és gondolkodó életének kronológiai áttekintését is megtaláljuk, ami igen szerencsés kiegészítés, mivel a kézikönyvként való használatot is támogatja. Horváth Nóra könyvét, témaválasztása, alapossága, és szenvedélyess^e miatt, bátran ajánlom a filozófia és az esztétikai áetvitel minden kedvelőjének.
Krémer Sándor Vissza