kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 560 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Bevezetés | 7 |
A láncolat törvényei | |
A nagy művészetelméletről, amely a Kecskeréttel határos Jasznaja Poljanában jött létre | 15 |
Nyelv és művészet | 18 |
A művészet mini képekben való gondolkozás | 20 |
Közérthető-e a természet szépsége, és élvezése nem kíván-e némi történelmi felkészülést, amely egy bizonyos művészi felépítés kifejezésében érvényesül | 30 |
A tájleírásról | 33 |
A tárgyelemzés legegyszerűbb eszköze | 44 |
A "népi irodalomról" és arról, mi okból választ a nép olvasmányul bizonyos könyveket | 52 |
A népi ponyvaregény ősei | 61 |
Hogyan lesz új a régiből | 67 |
A kitalálás hiteléről | 69 |
A szerző röviden igazolja magát az olvasó előtt | 74 |
Próza, retorika és szerelem | 76 |
A bábeli torony építői | 83 |
A szerelem elemzése | 88 |
Retorika - törvénykezés - próza | 94 |
A konfliktus természetéről | 100 |
Most a vizsgálandó anyag időrendjének megszakításával Shakespeare-ről fogunk beszélni | 105 |
Shakespeare titkai | 108 |
Metafora és cselekvény | 111 |
Tolsztoj cikke Shakespeare-ről és a drámáról - mint két poétika összeütközésének eredménye | 113 |
A letompított különbségek kiélesítéséről | 121 |
A jellemalkotás mint új egység | |
A novelláról | 125 |
Néhány empirikus megjegyzés a novellák egységesítésének módjairól | 129 |
A "jellem" fogalmának különböző értelmezése a különböző korszakok irodalmi műveire vonatkoztatva | 134 |
A műalkotás igazi egységéről általában, és a Dekameron egységéről | 141 |
Mi történt az 1348. évi pestisjárvány után? | 145 |
Három novelláról | 149 |
Mi az új és mi a régi a Dekameron-ban? | 155 |
Novellák a humanista társadalmi helyzetéről, s olyan novellák, amelyek új és régi viszonyát az életből vett hasonlatok átértelmezése révén világítják meg | 157 |
A réginek felújításáról s arról, hogyan kapnak más értelmet az új láncolatba kapcsolt helyzetek új mondanivalók szavaiban | 161 |
Az új gazda szájához emeli a csutorát | 167 |
Még néhány szó a retorikáról | 170 |
Az öregségről általában s arról, hogy érezte meg az öregséget Giovanni Boccaccio, az író | 174 |
Az új regény születése | |
Beszélgetés kezdődik Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című regényről | 181 |
Az életkor, az idő és a szél | 181 |
A lovagregényekről | 183 |
Regény és történelem | 188 |
A Don Quijote témája és Don Quijote jelleme | 191 |
Nicolas, a borbély és Samson Carrasco | 191 |
Don Quijote és a kópé-regény | 194 |
Don Quijote betét-novellái | 200 |
Új regényelmélet és Don Quijote beszédei | 208 |
Távoli, repülő és lakatlan szigetekről, valamint a szóképek jelentőségéről, tovább Sancho Panzáról, a szárazföldi sziget kormányzójáról | 212 |
Régi formák megismétléséről | 221 |
A csodálkozásról | 226 |
Az angol klasszikus regény | |
Hogyan alkalmazza Fielding regénye szerencsés befejezése végett a felismerést, és miben különbözik ez az antik dramaturgia eljárásától | 233 |
Konfliktusok Fieldingnél | 238 |
A csalimesék szórakoztató voltáról | 241 |
Csata a fehér medvével, Sterne és Voltaire | 246 |
Sterne és Locke, vagy a szellemesség és a józanság | 250 |
A szemérmességről | 254 |
A pózokról és a gesztusokról | 257 |
A szolga kiszorítja gazdáját | 262 |
Néhány szó a regények fejezetekre osztásáról | 264 |
Az idő a regényben | 271 |
Sterne kalitkája | 282 |
Mr. Pickwick és Cervantes regénye | 285 |
A felismerés Dickens műveiben | 288 |
Csillogó gyermekszemek és Mr. Dick szemefénye | 296 |
Kalandok, felismerések, rémségek, titkok | 304 |
A titok-regény felújítása | 309 |
A kis Dorrit mint a titok-regények mintaképe | 312 |
A regény titkainak jegyzéke | 315 |
A titkok nyomában | 317 |
Rigaud- Blandois mint a keret-elbeszélés hőse és mint Clennam ellenlábasa. Megjegyzések a keret-elbeszélések sikerületlenségéről | 326 |
Merdle titka | 329 |
A regény-megoldások | 331 |
A csodálkozás stilisztikája | 339 |
Ismét a tájról | 345 |
A világ rendezetlenségéenk megérzése Dickensnél | 346 |
Az orosz elbeszélés és regény | |
Tartalom és stílus | 351 |
Az új orosz próza alapja a jellem | 369 |
A tegnapi nap története Lev Tolsztoj munkanapjainak szokott menetében | 371 |
Téma és analízis | 375 |
A Háború és béke | 379 |
A fogalmazványokról | 379 |
Történelmi aalízis és a hősök megválasztása | 381 |
Tűzvész messziről és közelről | 384 |
Hogyan szánkóztak Rosztovék jelmezben | 387 |
A fogalmak megújulása | 390 |
Az ihletről | 398 |
Néhány szó a "fabuláról" | 399 |
Anna, Natasa, Katyusa | 402 |
A szemlélet jellegéről és a fejezetek szerkezetéről | 405 |
A Föltámadás leírásainak sokszorossága. Beszélgetés a realizmusról | 411 |
Az elemzés a realista leírásban | 413 |
A régiben az emberek felfedezik az újat: az igazit | 419 |
A világgal való kapcsolat stílusbeli különfélesége | 422 |
A Csehov-novellák sajátosságai | 424 |
A régi témák bukása | 426 |
Még néhány szó ismét a metonímiáról. Elbeszélés és badarság | 430 |
A megoldások hullámzása és kettőssége Csehovnál | 434 |
A sztyepp | 436 |
Mit jósolnak? | 440 |
A csehovi hősök ellentmondásossága és ingadozásai | 443 |
A Hadzsi Muratról | 449 |
Bevezetés | 449 |
Kimozdíthatatlan a nép, vagy hullámzó az idővel? | 453 |
Hadzsi Murat, a katona és Hadzsi Murat, a paraszt | 456 |
Havazat | 460 |
Marja Dmitrijevna és a levágott fej | 464 |
Hogyan válik egy-egy leírás a kompozíciós-értelmi felépítés elemévé | 467 |
Eseményfolyamatosság a Hadzsi Muratban, a har az események hitelességéért; a mű kompozíciós elvei, a dal jelentősége a kompozícióban | 471 |
Miklós cár és annak okai, hogy miért kereste Tolsztoj olyan kitartóan a cári rendeleteket | 476 |
Tüntetés a Nyevszkij proszpekten | 486 |
Akik átkelnek az idő hegyein | |
Ismét az új tükröződéséről beszélnek, és az öröklé törvényéről a művészetben, valamint Plehanov és Dosztojevszkij vitájáról | 491 |
Pétervárból Leningrád lesz | 502 |
1918-1920 | 502 |
Majakovszkijról | 509 |
Gorkijról és az eljövendő művészetről | 512 |
A szocialista realizmus és a Nyugat művészete | |
Néhány szó a szovjet művészetről és a harmincas évek nyugati művészetéről | 521 |
Hemingway útkeresése az ifjúságától öregségéig | 528 |
Kozákság és parasztság | 536 |
Történelem, okmányszerűség és életrajz | 539 |
Grigorij Melehov és Akszinya | 542 |
A szerelem fokozatairól | 542 |
A szerző most nem önmagára emlékezik, hanem a polgárháborúra és arra, mit meséltek az őrszem-bajtársak a Dnyeper puszta partjain, Tyeginyka környékén | 545 |
Visszatérek Grigorij és Akszinya szerelmének fokozataihoz | 546 |
Az új meglátásáról | 548 |
A hatvanhetedik tavasz | 551 |
Névmutató | 553 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.