A Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteménye

Előszó

Magyarországon az egyiptomi tárgyak gyűjtése a 19. században vált jelentőssé. A múzeumok közül egyiptomi darabok először az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeumban mutathatók ki, amely adományok útján jutott egyiptomi régiségek birtokába. A század második felétől az 1872-ben alapított Iparművészeti Múzeumnak (melynek 1873 és 1877 között a Nemzeti Múzeum adott otthont] és az eredetileg szintén 1872-ben, a Nemzeti Múzeum osztályaként létrehozott, de a már 1948-as szervezeti önállóvá válását megelőzően, gyakorlatilag 1898-tól önállóan működő Néprajzi Múzeumnak szintén adományoztak egyiptomi tárgyakat. 1907-ben egy egyiptomi üzleti érdekeltségekkel rendelkező magyar nagykereskedő, Back Fülöp ásatásokat kezdeményezett a közép-egyiptomi Kom el-Ahmarban és Gamhudban, amelyek vezetésével Tadeusz Smolenski lengyel egyiptológust bízta meg. Az ásatások során előkerült leletek egy jelentős részét (egy Ptolemaiosz-kori templomból származó faltöredékeket és egy Kr. e. 2-1. századi temetőből előkerült koporsókat és sírfelszerelési tárgyakat) Back Fülöp a Nemzeti Múzeumnak adományozta.
A magyar gyűjteményekben őrzött egyiptomi régiségek egyesítésének gondolata Mahler Edétől, a magyar egyiptológia megalapítójától származott, aki 1902-ben tett javaslatot egy önálló egyiptomi gyűjtemény létrehozására. Elképzelése csak 1934-ben valósult meg, amikor a múzeumi gyűjtést szabályozó VIII. törvénycikk eredményeképpen a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményének részeként létrehoztak egy egyiptomi gyűjteményt, amelyet a Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és az Iparművészeti Múzeum egyiptomi anyagának átadása alapozott meg. Ez, az átadáskor nagyjából 1200 tárgyat számláló gyűjtemény 1957-ben vált ki az Antik Osztályból, s lett önálló gyűjtemény.
A II. világháborút követően az egyiptomi gyűjtemény adományokkal és vásárlásokkal gyarapodott. Az 1950-es években a Szépművészeti Múzeumba került egy, a 19-20. század fordulóján Egyiptomot több alkalommal is felkereső ciszterci szerzetes, Platz Bonifác gyűjteménye, valamint a Fejérváry-Pulszky-gyűjtemény legjelentősebb egyiptomi műtárgyait is tartalmazó Ráth György-gyűjtemény, 2003-ban pedig Kákosy László professzor hagyatékának egyiptomi darabjai.
1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia részt vett a núbiai leletmentő ásatásokban. A Castiglione László által vezetett expedíció által feltárt Abdallah Nirqi lelőhelyről származó tárgyak az Egyiptomi Régészeti Hivatal ajándékaként a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetéből 1976-ban kerültek át a Szépművészeti Múzeumba. A thébai Dzsehutimesz sírban (TT 32) 1983-ban Kákosy László vezetésével elkezdett ásatás során feltárt leletek egy részét 1990-ben az Egyiptomi Régészeti Hivatal szintén Magyarországnak adományozta. Ezek a tárgyak letéti szerződéssel ma ugyancsak a Szépművészeti Múzeumban vannak. Vissza