A szépfiú

Fülszöveg

Két év afrikai katonáskodás után - "amikor az arabokat sarcolgatta a kis déli állomásokon" - Georges Duroy ott áll a párizsi utcán, csinosan, a női tekinteteket diadalmasan magára vonva, de mindössze három frank negyvennel a zsebében. Mihez kezdjen most, hogy leszerelt? Se tisztességes állása, se hivatása, se ismerőse, se pártfogója.
A véletlen a segítségére siet. Egykori bajtársával fut össze, a Francia Élet politikai rovatvezetőjével, aki maga mellé veszi, s akinek a felesége írja meg Duroy helyett az első, bemutatkozó cikket.
Ezzel elindul egy páratlan karrier.Georges Duroy hamar felismeri, milyen világba csöppent. gyorsan rájön, hogy a korrupt politikai és üzleti életben valóban aranyszabály, hogy "...itt minden a fellépéstől függ... Rá kell erőszakolni magadat az emberekre, nem pedig kunyerálni tőlük".
És a Szépfiú - a női nemre tett ellenállhatatlan hatásától buzdítva - egyre hidegebb fejjel, egyre "okosabban" teszi meg lépéseit felfelé a társadalmi ranglétrán, hiszen hibátlanul alkalmazza életfilozófiáját, mely szerint: "Minden asszony céda, fel kell használni, ahogy lehet, de magából ne adjon neki semmit az ember."
Tudja: csak eleget kell ismételni a tételt, hogy eredményes gyakorlattá is váljék: Erősnek áll a világ. Erősnek kell lenni. Fölötte kell állni mindenkinek."
A Szépfiú művésze lesz a cinizmusnak, az erkölcsi nihilizmusnak. Nem csoda hát, hogy amikor dúsgazdag ifjú feleségével a karján megáll a templom küszöbén, az immár Georges Du Roy tekintetét a képviselőház épületére veti - sikerének következő megcélzott állomására. Vissza