A szép magyar könyv 1978

Előszó

Valóban a legszebb könyvek-e a „Szép Könyv" címével kitüntetett kiadványok? - kérdezte az 1978. év szép magyar könyveinek elbírálására összehívott zsűri egyik külföldi tagja. A kérdés jogos, és a lényegre tapint. Harminchárom kiadványt díjazott a zsűri, olyan szép kivitelű s egyszersmind hasznos - az olvasó és a hazai művelődés egésze szempontjából hasznos - könyveket, amelyek mind a megformálás, mind pedig az olvasóval történő társulás tekintetében az év könyvterméséből a legtöbb pozitív vonást mutatták föl. E vonások közé tartozik a gazdaságos - tehát a célszerűen és nem szűkkeblűen takarékos - könyvtervezői megoldás is. A „legszebb" jelző elhagyása a könyvek mellől azért is indokolt, mert ez a megjelölés túlhangsúlyozza a tetszetősségét. Fontos, hogy szép legyen a könyv, de ennek a szépségnek szoros egységet kell alkotnia a célszerűséggel. A könyv szépsége akkor kap igazán értelmet, ha ismeretszerzési eszközként is maradéktalanul betölti hivatását a könyv. A jól megtervezett és kivitelezett könyv esztétikai élménye nem korlátozódik a formák, az arányok, a színek látványa által kiváltott emóciókra. A jól olvasható, világosan tagolt szövegű, tiszta nyomású, könnyen nyitható és lapozható, tehát minden tekintetben praktikus könyv a használat közben is esztétikai élményt ad nekünk. Nem a „legszebb" a díjazott harminchárom könyv már azért sem, mert jóformán nincsen közöttük „hibátlan". A zsűri elsősorban azt mérlegelte a kiválasztásuknál, hogy milyen erényeket mutatnak föl a könyvtervezői megoldások terén, és akkor díjazta őket, ha ezek a valóságos erények kiegyenlítették, sőt feledtették a kisebb, bár kétségtelenül meglevő hibákat. Különösen ügyeltünk arra, hogy a korszerű ismeretek elterjesztésének szolgálatában álló kiadványoknál fölkaroljuk és bátorítsuk azokat a könyvtervezői törekvéseket, amelyek valóban kiemelik és érvényre juttatják a szerző tartalmi-szerkezeti újításait az ismeretátadásban. Néhány - egyébként is érdemes - könyv ilyen meggondolások nyomán került a díjazottak közé. Ez évben is jórészt hiába vártuk az egyszerű, mindennapi használatra szánt és olcsó könyvek megjelenését, hogy példának állítsuk Őket. A díjazottak között szereplő néhány ilyen kiadvány még csak a kezdetnek számít. Az egyszerű, nem színes nyomású, olcsó, de alkalmas papírra nyomott, kartonfedelű kiadvány manapság kivétel a szép könyvek sorában. A szép kivitelű, de egyszerű kiadványok hiánya miatt a díjazott könyvek ma még nem a magyar könyvtervezés és könyvelőállítás egészének kiemelkedő példáit képviselik, hanem a különleges gonddal készített könyvek meglehetősen szűk rétegének a javát. Ez a tény ezúttal is arra figyelmeztet, hogy könyvtervezésünk és könyvkészítésünk kultúrája nem korlátozódhat a valamilyen szempontból figyelemre méltónak tartott könyvek közül kiválasztottakra. Az a feladatunk, hogy valamennyi kiadvány színvonalát emeljük, aminek nyomán az olvasók legszélesebb tábora részesülhet a célszerűen szép könyv előnyeiben. Mivel ezt a feladatot csak fokozatosan tudjuk megoldani, a tervezés és kivitelezés színvonalának emelését célzó erőfeszítéseinket a tömegszükségleteket kielégítő, nagy példányszámú könyvekre, egyebek között a tankönyvekre kell összpontosítanunk. A szép könyvek kiválasztásával megbízott zsűri munkája során óhatatlanul fölmerülnek a magyar könyvtervezés és könyvelőállítás legégetőbb gondjai és problémái. Találkozunk velük a könyvtermés egészének még abban a viszonylag szűk rétegében is, amelyből a díjazott könyvek többsége kikerül. Itt természetesen nem foglalkozhatunk az elbírálás közben tapasztalt és megoldásra váró problémák mindegyikével. Mégis - nem tartva rangsort és a teljesség igénye nélkül - hadd említsünk meg közülük néhányat. A díjazottak között is kiemelkedő teljesítményt képviselő kiadványok létrejöttét vizsgálva megalapozottnak tűnik az a vélemény, hogy a szép és egyszersmind célszerű könyv készítésének legfontosabb előfeltétele és alapja a jó, tehát esztétikailag és technikailag egyaránt színvonalas könyvterv. A legjobban megoldott könyvek többségén észrevehetően ott találjuk a tervező keze nyomát. A fejlődés kulcskérdése tehát minden bizonnyal a tervezés színvonalának emelése. A nyomdaipar helyzetének adottságaiból számos dolog tükröződik a mindenkori könyvtermésben. Jelentős változásokkal kell számolnunk az előállítás terén, aminek bizonyítéka az is, hogy a zsűri elé került kiadványoknak csaknem egyharmada fényszedéssel készült. Más országokban is küszködnek az új eljárás bevezetéséből fakadó és remélhetőleg csak átmeneti minőségromlással. Aggodalomra ad okot mindaz, amit a nyomás minőségével kapcsolatban tapasztalhattunk. Vissza