kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Attraktor Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Máriabesnyő-Gödöllő |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 212 oldal |
Sorozatcím: | Historia Incognita |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | 963-206-746-0 |
Előszó | 5 |
A koronaeszme eredete | 7 |
Az antik corona | |
A germánok átveszik a rómaiaktól | |
A koronázást az egyház beolvasztja a király felkenésébe | |
A német császári korona | |
A korona a királyi hatalom jelképe | |
A korona a mi egyházi íróinknál: az Intelmekben, a legendákban, a Gesta Ungarorumban és Rogeriusnál | |
A pápák a koronáról | |
A koronaeszme Nyugat- és Közép-Európában | 14 |
A koronaeszme Angliában | |
Placita corone | |
Tractatus de legibus Anglie | |
Bracton a koronáról: a királyi jogok összessége | |
Corona Angliae | |
Az egyház befolyása a koronafogalomra | |
III. Honorius és IX. Gergely fellép a korona jogai érdekében | |
Eskü a koronajogok megtartására Magyarországon, Angliában és Franciaországban | |
Az angol koronajogok elidegeníthetetlenek: Britton, Fleta | |
Franciaország koronája jelenti az államegységet | |
Az egyházi eredetű koronaeszme Német- és Csehországban | |
A koronaeszme az Árpádok korában | 22 |
Egyházi hatás alatt jelenik meg a koronaeszme a magyar királyi oklevelekbe. Színesebb fomában, mint külföldön. Ennek oka a nagy királyi hatalom | |
A király a legfőbb föledsúr | |
Az egyházi felkenés és a legfőbb úr iránti hűség a koronaeszme alapja | |
A korona a XIII. században a királyi méltóságot jelenti | |
"Királyi" korona | |
A királyné szerepe | |
Hűség a korona iránt, hűtlenség vele szemben | |
A királyi koronának tett szolgálatok | |
A korona statusa, szabadsága | |
A király személye és méltósága szoros kapcsolatban egymással | |
A korona, mint a külföldön, vagyonjogi vonatkozásban kezd önállúsulni | |
A korona joga, mint a birtokok visszavételének alapja | |
Ebben is egyházi hatás érvényesül | |
A koronaeszme fejlődése a XIV. században | 35 |
Az angol koronaeszme | |
A Lancasterek és a Tudorok ideje | |
A király corporatio sola | |
A magyar koronafogalom másképp fejlődik | |
Az Anjouk "királyi koronája" | |
A korona alattvalói | |
A korona nemzetközi szerződésekben | |
Velence felfogása | |
Az ország koronája | 42 |
Korona és ország szembeállítása az 1386. törvényben | |
A regnum háromféle értelme | |
Regnum és Reich | |
Zsigmond megválasztása | |
Az ország báróinak szerepe | |
Magyarország koronája a dalmát városok szemében | |
A király még magáénak tekinti a koronát | |
1386. interregnum | |
Hűségeskü a szent koronának | |
Zsigmond fogsága 1401-ben | |
A bárók a szentkorona pecsétjével élnek | |
A szentkorona kancellárja | |
A szentkorona védelme | |
A korona a királyok egymást kvöető sora | |
A szentkorona nem azt állam személyisége | |
A királyi kancellária fenntartja régi felfogását | |
A szentkoronának tett szolgálatok, lázadás ellene | |
A koronaeszme és a nemzet a középkorban | 57 |
A tanúk és az esküdtek a szentkoronára esküsznek meg | |
A korona a tömeg szemében az államhatalom jelképe | |
Az erdélyi jobbágyok és a három nemzet hűsége a szentkorona iránt | |
A koronázás csak Szent István koronájával mehet végbe | |
I. Ulászló megkoronázása | |
A korona misztériuma | |
Nagy változás az alkotmányban 1440-ben | |
Az ország koronája jut túlsúlyba | |
A koronaeszme tartalma a XV. században | 63 |
A koronába állandósul a közjogi vonatkozások alanya | |
Hűség a korona iránt | |
Hűségeskü a szentkoronának | |
Az ország a szentkoronáé | |
A szentkorona alattvalóivá válnak az ország lakói, még a teljesen jogtalanok is | |
A szentkorona joga az ország területére, ez nem idegeníthető el | |
A városok is elidegeníthetetlen birtokai | |
Az alattvalók sérelme a koronáé is | |
A király jövedelmei is a korona jövedelmeivé válnak, a királyi jog a korona visszaháramlási jogává | |
A szenkorona a magyar birodalom egységét is jelenti, országok tőle szakadnak el, az ő fennhatósága alá kerülnek vissza | |
A terület megtartása a szentkorona kötelessége és dicsősége | |
A magyar állam a külföldiek szemében azonos Magyarország koronájával. Ennek oka az alkotmányváltozá: a hatalom a király helyett gyakran az országnagyok kezében | |
Velence Magyarország koronájáról | |
A szentkorona közössége lengyel szerint | |
A szentkorona és a melléktartományok | |
A dalmát városok, különösen Raguza hűsége a szentkorona iránt | |
Politikai gondolkozásuk legfőbb elve ez | |
Az előországok urai a szentkoronának esküsznek hűséget, vele szemben lesznek hűtlenek | |
A cseh, a lengyel és a magyar koronaeszme | 87 |
A corona regni Bohemiae a cseh államterület egyesítője | |
Nemzetközi szerződésekben szerepel, a magyar koronával is szerződik | |
A XIV. században itt is inkább a királyi méltóságot jelenti, de a rendek befolyásának növekedésével a nemzeti összességet, sőt a V. század végén a rendi országgyűlésnek túlsúlya következtében inkább csak a rendeket | |
Különbség van sok hasonlóság mellett is a magyar és a cseh koronaeszme között | |
Csehországban e gondolat nem fűződött valamely reális koronához, míg nálunk mindig Szent István koronájához | |
A magyar koronaeszme szervesebben fejlődött, eredeti jellegű | |
Nálunk a hűség sznte személyes kapcsolatot létesít a szentkorona és az alattvalók között | |
A corona regni Poloniae kisebb jelentőségű | |
A lengyel birodalmat jelenti | |
Alighanem cseh befolyás alatt jött használatba | |
Mindhárom corona, a magyar, a cseh és a lengyel az oszthatatlan területi egységet fejezi ki | |
Szerbiában is van a korona megszemélyesítésének néhány emléke | |
Az organikus állameszme | 97 |
Az államot régi idők óta élő emberi szervezetként fogták fel | |
A keresztény teológia ezt az egyházra is átviszi | |
A corpus mysticum Christi | |
Az egyes egyházak is corporatiók | |
A hívők, mint test tagjai, egyformán szabadok: par libertas | |
Az egyháznak ezt a szemléletét Magyarországon is elterjesztik a pápák | |
A középkori gondolkozás szerint minden ország test, amelynek tagjai vannak | |
A kúria és a legisták e tanításának hatása ANgliában | |
Kifejlett antropomorfikus szemlélet következik ott, de legyőzi a corporatio sola gondolata | |
Az organikus gondolat Francia-, Német- és Csehországban | |
Magyarországon már a XII. században szólnak róla eghyázi megnyilatkozások | |
Az ország tagjai, akik ügyeinek intézésében részt vesznek | |
Az ország teeste | |
A XV. század közepén már minden nemes tagja az ország testének | |
A városok és más közületek is | |
Az egész magyar birodalom is test, melynek feje az anyaország | |
Raguza felfogása | |
A király a rendi test feje | |
Az organikus szemlélet Mátyás korában | |
Még Havasalföldre is kisugárzik | |
A koronaeszme és az organikus szemlélet összeolvadása. Werbőczy szentkoronatana | 117 |
A korona és a regnum fogalmát felcserélik | |
Csehországban már a XIV. században beszélnek a korona és az ország közösségéről | |
Nálunk Raguzában nevezik először a XV. század elején a várost a szentkorona tagjának | |
A királyi kancellária még a század végén is elválasztja a koronagondolatot és az államtest képét | |
A kettőt Werbőczy kapcsolta össze | |
A Hármaskönyv ismeri a történelmi koronaeszmét | |
Ezt az organikus szemlélettel akkor egyesíti, mikor az una et eadem libertas elvét akarja igazolni | |
Werbőczy és Thuróczy krónikája | |
A nemesség egyforma eredetét igazolja a szentkorona tana | |
Sezrint minden nemes tagja a szentkoronának | |
Ez természetes következtetés az alkotmányos viszonyokból | |
A törvényhozás jogát Werbőczy a népfelség elvéből vezeti le | |
A koronaeszme a XVI-XVIII. században | 129 |
A szentkorona Mohács után sem szűnt meg az államhatalom jelképe lenni | |
A király és a korona iránti hűség | |
Idegen gondolatok a koronaeszme körül | |
A szentkorona a magyar állam területére való vonatkozásban | |
Joghatósága alatt áll az egész ország és a magyar birodalom | |
Az ország megcsonkítása a szentkorona sérelme | |
Horvátország és a szentkorona | |
A koronaeszme nagy politikai jelentősége az erdélyi fejedelemség idejében | |
Ez kapcsolja Erdélyt Magyarországhoz | |
Az erdélyi fejedelmek is elismerik ezt | |
A szentkorona joga területek visszaszerzésének alapja | |
A magyar állampolgár a szentkorona alattvalója | |
A szentkorona jövedelmei, birtokai | |
Ilyenek a szabad királyi városok | |
Ezen alapszik a király részéről a cuius regio, illius religio elv alkalmazása | |
A rendek a korona birtokát másképp magyarázzák | |
Az organikus államfelfogás a Werbőczy utáni korban | 146 |
Az "ország" tagjai | |
A rendi test feje a király | |
Az indigenák az ország tagjai sorába vétetnek fel | |
Az erdélyi ország is test | |
Az országterület továbbra is test középkori értelemben | |
Kisebb területi egységek is testként szerepelnek | |
Fiume | |
A szent korona teste területi vonatkozásban | |
Horvátország és Szlavónia, valamint Erdély és a Részek a szentkorona testének tagjai | |
Werbőczy szentkorona-tana a Bocskay-felkelés idejében érvényesül | |
A koronaeszme a XIX. század politikai gondolatvilágában | 154 |
A magyar felvilágosodás és Werbőczy | |
Magyarország koronája az udvar és a rendek értelmezésében | |
Az abszolutizmus a koronán az uralkodói jogkört érti | |
E felfogás hat a magyar politikai életre 1867 után is | |
A szentkorona most is az államnak a királyi hatalom felett álló jelképe | |
A hűség iránta | |
"Az álladalom", "az állam" jön használatba | |
A szentkorona az udvartartás céljaira rendelt vagyon tulajdonosa | |
Ferenc József felfogása | |
A szentkorona joga az ország területére | |
Horvátország és a szentkorona-eszme | |
Fiume kérdése | |
A magyar korona integritása | |
Deák Ferenc szerepe | |
Az organikus államszemlélet a XIX. században | 173 |
Az ország területe most is test | |
A szentkoronához tartozó területek e test tagjai | |
Az országtestnek vannak beletartozó tagjai és kapcsolt részei | |
A szentkorona teste | |
E testbe való visszatérés | |
Az ország teste az országgyűlésen van képviselve | |
Werbőczy tanítása kedvező talajra talál | |
A szentkorona-tanból más következtetéseket von le az udvar és a rendek | |
Közjogi fegyverként nem használják | |
Gróf Széchenyi István és Deák Ferenc felfogása | |
A koronaeszme és a szentkoronatan a régi jogi irodalomban | 181 |
A jogtudomány befolyása jogi fogalmak kialakulására | |
Lochner János | |
Pancrátz Mihály a szentkorona integritásáról | |
Bencsik Mihály katolikus szentkoronatana | |
Demjén Antal a törvényhozásra vonatkozó következtetést von le | |
Rosenmann István az udvari felfogást tükrözi vissza | |
Bartal György nem tulajdonít nagyobb jelentőséget Werbőczy tanának, de forrására ráutat | |
Új magyarázatot ad a szentkoronaantannak Szabó Béla | |
Gróf Cziráky Antal nem von le belőle semmi következtetést | |
Récsi Emil kora politikai viszonyainak megfelelően a szentkorona integritását hangsúlyozza és politikai jogokat is von le a tanból | |
Több közjogíró tudomást sem vesz róla az 1890-es évekig | |
Az újabb alkotmánytörténeti, közjogi és politikai irodalom | 192 |
Hajnik Imre 1867-ben megjelent könyvének nagy jelentősége | |
"A szentkorona egész teste" | |
A közjogi egység jut kifejezésre a szentkorona tanában | |
A területi egység feledésbe merül | |
Concha Győző jelentősége a szentkorona-tan körül | |
Nagy Ernő közjoga | |
Timon Ákos a szentkorona misztériumáról | |
Timon rendkívüli hatása | |
A politikai irodalom | |
Kmety Károly és a liberális nacionalizmus gondolatköre | |
Balogh Artúr az állam organikus lényegéről | |
Ferdinándy Gejza az organikus felfogás ellen, Barabási Kun József annak védelmében | |
A szentkorona-tan teljes kifejlettsége | |
Függelék | 205 |
A kiadó utószava | 206 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.