Fülszöveg
€
így valójában a Szent Szellem az, amit azért kellett Krisztusnak elküldenie, hogy általa az ember megtarthassa Én-tudatát, és ne legyen tudatában annak, hogy Krisztus benne lakozik. Ha tehát az ember a szó teljes értelmében lelke elé tárja azt, hogy tulajdonképpen miféle lény ő, akkor azt kell mondania: ha visszapillantok arra, amit a régi beavatottak tudtak, azt látom, hogy az a kozmoszt betöltő Atya-princípium él bennem, ami ezekben a régi beavatottakban megjelent, és kibontakoztatta az Énjüket. Ez a princípium élt velünk, mielőtt leszálltunk a fizikai világba. Ennek az Atya-princípiumnak a bennünk lakozása révén emlékeztek a régi beavatottak teljesen világosan arra, ahogyan a fizikai világba való leszállásuk előtt éltek. Az istenséget ekkor a születés előtti preegziszten-ciában keresték: Ex deo nascimur.
A Golgotai Misztérium után nem maradhatott meg az emberben Krisztus látása, mivel akkor nem lehetett volna önmagától jó, csak a benne élő Krisztus lehetett volna jó. Az...
Tovább
Fülszöveg
€
így valójában a Szent Szellem az, amit azért kellett Krisztusnak elküldenie, hogy általa az ember megtarthassa Én-tudatát, és ne legyen tudatában annak, hogy Krisztus benne lakozik. Ha tehát az ember a szó teljes értelmében lelke elé tárja azt, hogy tulajdonképpen miféle lény ő, akkor azt kell mondania: ha visszapillantok arra, amit a régi beavatottak tudtak, azt látom, hogy az a kozmoszt betöltő Atya-princípium él bennem, ami ezekben a régi beavatottakban megjelent, és kibontakoztatta az Énjüket. Ez a princípium élt velünk, mielőtt leszálltunk a fizikai világba. Ennek az Atya-princípiumnak a bennünk lakozása révén emlékeztek a régi beavatottak teljesen világosan arra, ahogyan a fizikai világba való leszállásuk előtt éltek. Az istenséget ekkor a születés előtti preegziszten-ciában keresték: Ex deo nascimur.
A Golgotai Misztérium után nem maradhatott meg az emberben Krisztus látása, mivel akkor nem lehetett volna önmagától jó, csak a benne élő Krisztus lehetett volna jó. Az ember számára csak ez következhetett: In Christo morimur. Krisztusban halhatott meg; a benne lévő halálprincípium révén tudott Krisztussal egyesülni.
Új tudatát viszont a Krisztus által küldött lény, a Szent Szellem lénye ébreszthette fel: Per spiritum sanctum reviviscimus.
Látják, ez a Szentháromságban rejlő összefüggés
Rudolf
A Szentháromság titka
Rudolf Steiner 1922 nyarán három előadássorozat keretében is foglalkozott a Szentháromság kérdésével. Az első előadássorozatban áttekintette a kereszténység első négy évszázadát, Goethe világszemléletét, valamint a középkor vallásos küzdelmeit, míg eljutott a teljesen tudatos emberi én és a Szentháromság kapcsolatához. A második előadássorozatban az ember és a szellemi világ kapcsolatának változását mutatja be Oswald Spengler „Nyugat hanyatlása" című művén keresztül. A harmadik előadássorozatot Angliában tartotta Steiner, melynek fő témái a gondolati élet iskolázása, a halál és az újjászületés kérdése, valamint a Golgotai Misztérium tanításai voltak.
Vissza