A szentendrei tárlat '79

Fülszöveg

Éppen tíz esztendeje rendezték meg utoljára Szentendrén a városban élő, vagy munkásságunkkal a városhoz kötődő művészek friss alkotásait bemutató Szentendrei Tárlatot.
1969 fordulópont volt a szentendrei művészet történetében. Az évben települtek ugyanis a városban az új művésztelepen dolgozó művészek, jelenlétükkel módosítva azt a képet, hogy Szentendre csak a magyar piktúrában adott újat, fontosat, jelentőset. A nemzeti Galériabeli összegző, helyzetfelmérő kiállításon (1976) már a figyelemfelhívó erejű plasztikai munkák mellett jelentős textil- és kerámiaanyag is bizonyította a szentendrei művészet műfaji tágulását. E kiállítás ötvenesztendős igen széles spektrumú eredményeit, az eredmények jelenbeli átszűrődéseit, továbblépését bizonyítja. Az indulás éveinek posztimpresszonista indíttatású táblaképei mellett hangsúlyosan vannak jelen a már a harmincas években jelentkező konstruktív, szürrealista törekvéseket képviselő munkák, s a jelenkor legizgalmasabb "kísérleti" irányzatainak eredményeit összegző műalkotások. Bizonyítva a sokszor leírt, sokszor elmondott tényt: Szentendre nem valamiféle stílusazonosságon alapuló iskola, sokkal inkább élettér; a hazai progresszív művészet helyzetének mérésére is alkalmat adó művek szülőhelye.
A Szentendrei Tárlatot a jövőben két évenként rendezik meg, a Szentendrei Képtárban.
A 70 éves KORNISS Dezső köszöntésére tervezett tavalyi önálló kiállítás technikai okokból nem valósult meg.
A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest megyei Területi Szervezete és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága az Illuminációkból válogatott kamaraanyaggal tiszteleg a 70 éves Korniss előtt. Vissza